2017. március 17., péntek

Fertőd - Esterházy-kastély

Fertőd - Esterházy-kastély

Soproni kirándulásunk utolsó napján néztük meg a fertődi Eszterházy-kastélyt. Ha már hazafelé útba esett, akkor vetettünk rá egy pillantást.
Magyarország legnagyobb és legszebb kastélyai közé tartozik a fertődi Eszterházy-kastély. Úgyhogy ha már a környéken voltunk, akkor kár lett volna kihagyni a megtekintését. A nagycenki kastély helyett inkább ezt szerettük volna jobban megnézni.
Hamar megtaláltuk a kastélyt, nem úgy mint parkolót. Sajnos a kastéllyal szemben kialakított parkoló fizetős. Ki gondolhattuk volna.... ezt a pénzéhes világot. De nem adtuk fel. Valahol csak meg lehet állni úgy, hogy ne kellejen fizetni azért a pár percért.
Addig nézelődtünk, míg a kastély oldala melletti kis utcák egyikében úgy tűnt, hogy parkolódíj és tiltótábla mentesen meg lehetett állni.
Ebből az irányból indultunk felfedezni a kastélyt. A kastély épülete mögötti oldalsó kapuhoz értünk.
S lám tárt  kapukkal vártak :) Úgyhogy a kastély épülete mögötti kertet ingyen bérmentve megtekinthettük.
És ha már bejutottunk, akkor készítettem pár képet és hogy ne legyen unalmas... a képek mellé egy kis történelem és érdekesség a kedvenc mindentudó oldalamról, a Wikipédiáról!
A kert különösebben nem tűnt érdekesnek. Szépnek szép volt és nagy. Jóóó hosszú volt, utacskával és szépen megnyírt bokrokkal tűzdelve. 
A kastély körül a hajdani csertölgyes kapcsolódó részein, barokk szokásként franciaparkot alakítottak ki. A francia típusú kertekre jellemző zöld növények díszítik a centrumból sugárirányban szétágazó utakat, a végpontjukban kápolna vagy egy-egy kegyszobor állt. A 19. században a mértani formákból építkező parkot a természethez jobban igazodó angolparkká formálták. Az évtizedek során elvadult parkot az 1800-as évek végén Esterházy Miklósné gróf Cziráky Margit hozatta rendbe. A hercegasszonynak hívott grófnőnek köszönhető a mai kép.
Ezek az óriás 'bokrok', hihetetlen, hogy ekkorára tudta nőni.
A kastély épülete viszont izgalmasabban tűnt. Többszintes, hatalmas épület. Hihetetlen, hogy már akkor ilyen épületeket tudtak építeni.
A fertődi Esterházy-kastély épületegyüttese és a benne látható kortörténeti kiállítás Fertőd város fő nevezetessége, Magyarország egyik kiemelkedő turisztikai látnivalója.
Mai formáját a 18. század második felében nyerte el, Esterházy (Fényes) Miklós elképzelései és tervei alapján. Több építész dolgozott rajta, mint Martinelli, Jacoby és Hefele Menyhért, de a műegyüttes alkotója lényegében Esterházy (Fényes) Miklós volt. Az ő idejében közel húsz év alatt alakult ki a jelenlegi épületegyüttes, amely a bécsi Schönbrunn és a párizsi Versailles méltó párja. A barokk épületegyüttes a maga korában egyedülálló építészeti jelenségként értékelhető.
Az itt lakó Esterházy hercegek művészetpártoló tevékenysége révén a 18. század végi Magyarország egyik fő kulturális központja volt a kastély. „Magyar Versailles”-nak is nevezik. A kastély fénykora 1768-tól 1790-ig tartott. Az első nagyszabású ünnepséget 1770-ben rendezték, amikor a herceg bemutatta az udvartartását a bécsi arisztokráciának.
A kastélyban egy lakosztályt tart fenn az állam az Esterházy családnak, azaz jelenleg Esterházy Antal számára.
A mai kastély helyén korábban az 1720-ban Esterházy József irányításával megépített, U alakú sarródi vadászkastély állt. A vadászkastély Süttör határában volt, területileg azonban Sarród faluhoz tartozott. 1762-ben Esterházy (Fényes) Miklós megbízásából a sarródi vadászkastélyt teljesen átformálták, kibővítették, illetőleg főúri pompájú kastéllyá építették át.


Az új kastélyegyüttest valószínűleg Hefele Menyhért és Jacoby Miklós közösen tervezték és építették. Mire 1766-ban a mai kastély elkészült, körülötte új település született.
Ez lett Eszterháza (ma Fertőd településrésze), amely az Esterházy-családról kapta a nevét. 1946-ban Kertészeti Középiskolát és Kollégiumot hoztak létre a kastély egyik szárnyában.
Sajnos az épületen keresztül nem lehetett az elülső bejáratához eljutni. Úgyhogy amerről jöttünk, arrafelé el is hagytuk a hátsó kertet, miután "Fényes" Miklós szobrát közelebbről is megnéztük.
A kastély épületét kívülről megkerültük.
Így eljutottunk a főbejáratig.
A gyönyörű hatalmas kastély. Bele se fért egy képbe.
Az együttes középpontja a kastélyépület volt. Ebből a fókuszból legyezőszerűen végtelenbe vesző sugárutak indultak ki. A főépület előtt (az északi oldalon) a hatalmas kovácsoltvas kaputól jobbra és balra még ma is állanak az őrségházak. A kastély mögött, a kerti homlokzattal szemben az itt átvezető út másik oldalán helyezkedett el az operaház, a hercegi zenészek, énekesek lakóháza, a muzsikaház, majd kissé távolabb a vendégfogadó. A kastélytól keletre az előbbiekkel szimmetrikus elrendezésben állt a bábszínház, a tisztviselői lakóházak két tömbje és a kaszárnya.
A kapuhoz kétoldalt ívesen hajló földszinti szárnyak csatlakoznak, amelyek kétemeletes oldaltraktusokban folytatódnak. Az utóbbiakat egy-egy kéttengelyes szárny köti össze a monumentális kompozíció csúcsát jelentő, hangsúlyosan kiemelt középrésszel. Ennek középrizalitja oromzattal zárul. Az első emeleti kettős oszlopokon nyugvó erkélyhez íves karú, kétmenetes díszlépcső vezet, ezt lámpásokat tartó puttókkal díszített kovácsoltvas korlát szegélyezi. A díszudvart szökőkút ékesíti. A kastélynak az egykori franciakertre néző déli homlokzata egyszerűbb kiképzésű. Az első emelet elé négy, toszkán oszlopos, vaskorlátos erkély ugrik ki. A záró timpanonban, valamint a Belvedere attikakorlátján az Esterházy-család címere látható.
A jobboldali szárnyon épp felújítási munkálatokat végeztek.
Megtaláltuk a bejáratot , vagyis a pénztárt, a kastély belső kiállításainak megtekintéséhez.
És sajnos az árakat is. Mivel előre megint nem tájékozódtunk, ezért meglepett, hogy ilyen szaftos a felnőtt belépőjegy. Azért, hogy egy-két szépen díszített termet megnézzünk. És az még hagyján, de csak tárlatvezetés mellett lehet megtekinteni, úgyhogy arra még várni is kellett volna. Így mindent összevetve valahogy már nem is volt olyan fontos hogy lássuk belülről is a kastélyt.
Kár, mert biztos, hogy nagyon szép lett volna. És tán egyszer ezt is látni kell, ha már Magyarország legimpozánsabb és legnagyobb kastélyának számít. De számunkra nem most.
És hogy miről maradtunk le?! Erről találtam jobbnál jobb videókat. Egy kicsit azért kárpótol engem is, és azokat is, akik tán soha nem is jutnak el Fertődre. Jó hogy ma már ilyenek is vannak.

A belső udvarban még egy kicsit nézelődtünk.
Sajna víz még itt sem volt a szökőkútban. A szezon előtt kirándulások negatív velejárója.



Majd beszereztem a legtriviálisabb és legolcsóbb szuvenyírt a gyűjteményembe. Manapság egyre kevesebb, a látnivalóra emlékeztető szuvenyírt lehet kapni a helyszínen. De ez a csudaszerkezet egyre több helyen megtalálható. Még szerencse! Csak legyen az embernél mindig apró!


S gyors látogatásunk ezzel a végére is ért. Talán majd legközelebb nagyobb tudatossággal és több idővel készülünk eme kastély megtekintésére.
Ha szereted a kastélyokat, akkor látnod kell élőben is. De ha csak a környéken kirándulnál.. ne hagyd ki!

Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!

1 megjegyzés:

  1. Kár, hogy nem mentetek be, kíváncsi lettem volna, hogy mennyit változott belülről az elmúlt években. Mi kb. 10 éve jártunk ott, egy nagy bécsi felfedezőkirándulás után álltunk meg itt, vesztünkre. Bécsben ugyanis megnéztük a Schönnbrunni-kastélyt is és a Hofburgot is, és ezek után nagyon nagy volt a kontraszt. Sajnos Fertődöt nagyon lepusztították. Nagyon fájdalmas volt látni a fehérre festett freskókat, és hallani, hogy itt krumplit tároltak a katonák. pl. Persze látszott, hogy nagyon dolgoznak a kastélyon, hogy amennyit csak lehet, visszaállítsanak a régi fényéből. ( és már akkor is nagyon drága volt a jegy. De annak tudtuk be, hogy kell a pénz a helyreállításra.)

    VálaszTörlés