Kirándulok, túrázok, élményekkel gazdagodok - S mind megírom, hogy lásd ,Magyarország mennyi látnivalóval és élménnyel Téged is vár.

2017. július 29., szombat

Győr - Kármelita templom

Győr - Kármelita templom
Győri városnéző sétánkon egy-két épületnek nagyobb figyelmet is szenteltünk. Ilyen volt a Rába mellett magasló Kármelita templom is.
Szálláshelyünk, az Arany Szarvas Fogadó (ha még nem láttad volna a bejegyzést róla, akkor KLIKK IDE és megnézheted) nagyon közel volt az óvároshoz. Szinte csak kisétáltunk, át a hídon a Rába felett, és már ott is voltunk az óváros előtt, a Kármelita templommal szemben.

Megjelenését és formáját tekintve nem egy átlagos templom. 
A győri kármelita templom a város egyik legjelentősebb műemlék temploma, a történelmi belváros nyugati kapuját jelentő Bécsi kapu tér városképileg leginkább meghatározó épülete. A templom a barokk építészet remekműve. Sziluettje, mely a városban sok helyről látszik, elmaradhatatlanul hozzátartozik Győr városképéhez, annak egyik jellegzetessége.
Wikipédiáról egy kis olvasnivaló.... ha teljes oldal érdekel, KLIKK IDE.
Magyarországon a barokk kor nagy jelentőségű egyházi építkezéseinél a hosszanti elrendezésű jezsuita templomtípus volt a meghatározó. A kisebb jelentőségű szerzetesrendek az ország hagyományosan legfejlettebb északnyugati területén néhány, olasz példák nyomán Ausztriában is divatossá vált elliptikus alaprajzú, centrális elrendezésű templomot is emeltek. E templomtípus egyik legszínvonalasabb alkotása a győri kármelita templom. Az átlós irányban két-két kápolnával bővített, hevederes tagolású alacsony kupolával fedett elliptikus templomhajót, aránylag meredek, magas nyeregtető fedi. Wittwer barokk építészeti lendületét tükrözi, hogy a tornyot a templomon kívülre helyezte, gyakorlati célja ezzel az volt, hogy a templom és a rendház kapcsolatát biztosítsa. Az egész együttes a szentély nyugati oldala mellé épített toronnyal együtt kiemelkedően szerencsés megoldású. Elhelyezésében és tömegének elrendezésében jelentkező művészi minőséget leginkább az adja, hogy minden irányból szerencsés kiegészítője az utcaképeknek, így például művészien zárja le a Kazinczy utcát. Érdemes megfigyelni, hogy ebből az irányból a templomhajó mosolygó arcnak tűnik. A Rába felől szemlélve hatásos emelkedő vonalat ad a főhomlokzat kettős keresztje, a tetőn levő két szimbolikus dísz, a magasba ívelő pompás barokk toronysisak a rajta levő kereszttel.
A Bécsi kapu térre néző, kulisszaszerű főhomlokzatot a kovácsoltvas kapun kívül a kapu feletti nagy ablak és három falfülke élénkíti, négy dór falpillér osztja három részre. Az erőteljes főpárkányra két csigavonalas voluta támaszkodik, melynek vonalai a főhomlokzatot lezáró timpanonig kúsznak fel. A timpanon alatti falfülkében lévő Madonna-szobor különösen figyelemre méltó, az olasz Diego Carlone alkotása.
A főpárkány alatti fülkékben Ávilai Szent Teréz és Keresztes Szent János szobrai állnak. A vasborítású kapu keretének zárókövében az 1724-es évszám olvasható, mely a templomépítés befejezésének évét mutatja. E fölött a rend címere, még feljebb lángpallost tartó kéz látható. Az erről fodrozódó kétágú szalagon a rend jelmondata: „Zelo Zelatus sum pro Domino Deo exercituum". („Buzgósággal buzgólkodtam a seregek Uráért, Istenért.")
És szerencsénk volt. A kapu nyitva volt... és még az előtérben megálljt parancsoló rács sem volt. Szabadon körül lehetett nézni a templomban, és megcsodálni a díszes, míves barokk csodát.
Volt is mit nézni. Az oldal falakon mindenhol díszítés.
Minden egyes elem és tárgy a barokk félreismerhetetlen díszparádéjában úszott.
És a mennyezet.... minden négyzet-centimétert kihasználtak. Igazi remekmű.

És a főoltár!
A Richter által alkotott főoltár építménye teljesen kitölti a téglalap alakú szentély falát. Ezt a fajta, a reprezentatív barokk templomokra jellemző megoldást „theatrum sacrum"-nak (szent színház) nevezik. A karmelita templom főoltára ennek a megoldásnak az első győri példája. A főoltár alépítményén tizenegy márványba vésett ó- és újszövetségi jelenet látható. A felépítményen a szentségház két oldalán, három-három korinthoszi oszlop magasodik. Oldalt újabb két-két oszlop áll, a párkányt pedig négy váza díszíti.

A kupola tetején az Isten Báránya látható. Az oltárépítményt felhőkoszorúval övezett napsugaras Mária-monogram zárja. A barokk művészet gazdagságát számos próféta, szent és angyal szobra érzékelteti. A főoltár felső, kisebb oltárképe Mózest ábrázolja az égő csipkebokor előtt. Az alsó, nagy oltárkép témája: „Hódolat a Szeplőtelen előtt". A festmény három főalakja Szűz Mária, valamint az előtte térdeplő Szent István király és fia, Szent Imre herceg.
De a mellékoltárokon sem spóroltak.... főleg a méreten nem. De a mennyiségen sem.

A templombelső művészeti szempontból legjelentősebb értékei a négy mellékoltár Martino Altomomte által festett oltárképei. A nápolyi származású osztrák festőművész alkotásai 1726-29 közt készültek. A mellékoltárok mozgalmas barokk építménye a főoltáréhoz hasonlóan Richter Ferenc műhelyében készült. Egykor, az eredeti oltárok oszlopai mellett, az oltárok külső részein szobrok álltak. Ezeket a század elején sajnos eltávolították és helyükre a ma is látható tiroli gyári szobrokat helyezték. Az oszlopok tetején álló angyalszobrok azonban az eredeti barokk oltárépítmény részei. A bal oldali első mellékoltáron a mester Szent József halálát ábrázolja, a mellette virrasztó Máriával. A festmény élményét az oltár szobrászati kialakítása varázsolja teljessé. A bal oldali második mellékoltár képe Nepomuki Szent János prágai vértanú halálát ábrázolja, amint két katona a Moldva vizébe dobja a királynő által neki meggyónt titkokat elárulni nem hajlandó mártírt. A felek ellentétét eltérő színekkel érzékelteti a festő: a sötétvörös ruhát viselő katonák közt a vértanú fehér karinges, fekete ruhát visel. Ugyanezen az oltáron van az 1762-ből származó „Segítő Szűz Mária"-kegykép is.
A kép fémkerete, a fából faragott gyertyatartók és kánontáblák keretei a rokokó művészet magas színvonalú alkotásai. A jobb oldali első mellékoltár képe Nagy Szent Terézia 1559. évi szívsebzését mutatja be. Ezen az oltáron áll 1908 óta a prágai Kis Jézus szobra. Kis háza, a hat gyertyatartó, valamint a három kánontábla a barokk művészet remekei. A jobb oldali második mellékoltáron képén „Martinus Altomonte Anno 1727." feliratú kézjegy látható. Témája: „Keresztelő Szent János megdicsőülése". A mester színben és kompozícióban leghatásosabb művének tartják ezt a képet.

És az orgona! Nem csalódtam. Sőőőt! Ragyogó világos tisztaságával szinte nem is illett az alsó szint díszes barokk világába. Inkább olyan volt, mintha tényleg valami mennyei angyali orgona lenne.
Fényből sajnos kevés volt a templomon belül... az a sok díszes ablak... egyik gyönyörűbb mint a másik. De hát enélkül nem is templom egy templom.
Az épület valóban változatos formát mutat, minden irányból. Bár hátulról a kolostor épületéhez csatlakozik. Amelyben többek közt ma már hotel is funkcionál, a Klastrom Hotel.
Szép templom. Kívülről nem látszódik olyan nagynak, mint belülről.
Ha arra járnál....

Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése