Lébény - Szent Jakab templom
Győri kirándulásunk során egy-két távolabbi látnivaló is érdekelt, mint például Lébény községében ez a csudaszép templom, a Szent Jakab templom. Még otthon láttam a képeket és egy kicsit a Jáki templomot juttatta eszembe. S gondoltam, ha már a megszokottól eltérő, mind kinézetében, mind múltjában, és még a közelben is járunk, akkor egy kis időt szánunk rá, hogy megnézzük.
Elgurultunk Lébénybe, s nem is kellett sokat keresni. A Fő út szinte egyenest oda vitt. Ha mégis GPS segítsége kellene, akkor Lébény, Templom tér 2, 9155. Hamar megtaláltuk. Azt viszont nem tudtam, hogy vajon nyitva lesz-e, vagy hogy milyen minőségben tudjuk majd megnézni.
A templom előtt egy kisebb tér található, és egy nyugodtabb utca, ahol a parkolás szabadon megoldható.
A neten láttam, hogy nyitvatartási idő is van, no meg belépőjegy is - KLIKK IDE és megnézheted. De hogy éppen akkor amikor mi odaértünk lehet-e élni a lehetőséggel... abban nem voltam biztos. Viszont ez a hatalmas nagy épület teljesen lehengerlő volt. Még távolról is alig fért bele a képbe.
A templom mellett pedig a szükséges tudnivalókat tartalmazó táblát is megtaláltuk. Egy kis zoom-zoom és olvasható.
A templom oldalánál megtaláltuk a látogató-fogadó helyet is.
Úgy tűnt, hogy nyitva van, és még egy néni is dolgozott, akinél a belépőjegy megváltásával megtekinthettük a templomot. Pontosabban ő mutatta meg az épületet belülrő, mert amúgy zárva van a templom.
Ezen az oldalán lehetett bemenni.
De előbb én még kívülről is alaposan megnéztem.
Legfőképp a hátsó oldalát, mert hogy az a nagyon szép és nagyon különleges oldala, ami az érdekes formáival a képeken is tündököl. S néztem volna... meg csináltam is volna szép képeket, ha ép nem valami búcsú-szerű lett volna a téren, és nem ép a templom mögé építették volna fel a vidámparkos részt. No meg talán a lakókocsit sem a templom tövéhez kellett volna leállítani. Mert így sajnos nem tudtam teljes képet készíteni :( ... mindig belelógott valami csúfság.
Pedig a szándék megvolt... de hát ez van... ki tudta, hogy pont ma lesz a községben ilyen program.
Úgyhogy csak egy-egy részét tudtam fényképezni. Főleg, hogy amúgy is olyan nagy volt az épület. És sajna nem minden szögből lehetett hátrébb menni.. még a végén elütött volna a hullámvasút.
Lébény főterén áll hazánk egyik legjelentősebb műemléke, a XIII. század elején épült román stílusú Szent Jakab templom, egykori bencés apátsági templom és középkori monostor.
A műemlék épület az ország egyik legkorábbi nemzetségi monostortemploma. Története a 12–13. század fordulóján kezdődött, amikor – feltehetően egy Geur (Győr)[m 1] nevű lovagtól származó – Poth comes (ispán) testvéreivel együtt a bencés szerzeteseknek birtokot adományozott és azon számukra monostort alapított. Erről tanúskodik az az 1208-ban kiadott oklevél, melyben II. András király az erre a célra felajánlott adományt jóváhagyta. A templomot akkor valószínűleg már (fel)építették, hiszen külső falába vésve egy 1206-os évszámot találtak.
Viszont innen nézve már jól lehetett látni különlegesen szép formáját.
Az apátságot még ugyanabban az évszázadban kétszer is: a tatárok, később pedig a cseh Ottokár király csapatai pusztították. A környék falvait 1529-ben a törökök égették fel, de Lébény esetleges megtámadásáról nem maradt fenn írásos emlék. Az 1541-et követő években a török betörések miatt a szerzetesek elhagyták itteni birtokaikat, Pannonhalmára költöztek, és a kolostor lakatlanná vált.
A romos apátságot 1631-ben a jezsuiták kapták meg, néhány éven belül az épületeket helyre is állították, ám a templomot 1683-ban a törökök ismét felégették, a tetőzet és az eredeti boltívek beszakadtak. Az újabb helyreállítás során a két toronyra sátortetőt építettek. A jezsuiták rendjük feloszlatása (1773) után elhagyták Lébényt, a kolostor másodszor is elnéptelenedett. A birtokok többségét a Zichy-család szerezte meg, ők a templomot a falunak adták át, így az 1830-ban Lébény plébániatemploma. Az újabb helyreállítás során a romos kolostorépületek nagy részét lebontották, egy kisebbik részt pedig meghagytak a plébániának. A templomépület azonban 1841-ben újra tűzvész áldozata lett, tornyait utóbb egyszerű, barokkossisakokkal látták el.
Végül a templom mai formáját a 19. század második felében nyerte el. A belső helyreállítást 1862-1865, a külső felújítást 1872-1879 között August Ottmar Essenwein (1831-1892) német építész tervei szerint és irányításával végezték el (akit közben 1866-ban kineveztek a nürnbergi Germanisches Museum igazgatójának). Felújításakor a templom a korábbi barokk helyett új toronysisakot kapott, a tornyokat pedig egy szinttel megemelték. A helyreállítás után a lébényi templom lett az ország első restaurált műemléke.
Még több érdekes info a wikipédián, KLIKK IDE.
Magasztosak a faragott kváderkövekből épített falak, s ezt csak fokozza a két kapuzat látványa, melyeknek korabeli díszítőmotívumai szemet gyönyörködtetőek.
A főhomlokzat nagy, díszítetlen felületeivel éles ellentétben áll a félköríves főkapu és a déli mellékkapu gazdag kiképzése. A bélletes kapuk levéldíszes oszlopfői, az oszlopközöket kitöltő növényi ornamensek a – jáki templommal együtt – a hazai román kori művészet legszebb alkotásai közé tartoznak.
Majd betértünk megnézni belülről is. A néni nagyon sok érdekes dolgot mesélt, mind a külső kialakításról, építéséről és karbantartásáról mind a belső kialakításról.
Ahogy betértünk csak ámultunk és bámultunk. Ez a hatalmas belmagasság.... ezek az óriási méretek...
A templomot építtető, előkelő, magas méltóságokat viselő család bőkezű adományainak és az építőmesteri tudásnak köszönhetően a templombelső is lenyűgöző. A belépőt óhatatlanul megérinti és elmélyülésre készteti látványa.
A falak nemes egyszerűségével harmonikus egységet alkotnak a díszes faragott oszlopfők, az eredeti keresztboltozatok, valamint a XIX. századi alkotóműhelyből kikerült gyönyörű megmunkálású, fából készült faragott oltárok.
És ez az oltár! Bár nem nagy és nem is olyan extra, valahogy mégis lehetett érezni, hogy valamiért különleges és eltér a megszokott oltár kialakításoktól.
A templom belső elrendezése világos, áttekinthető. A magasra kiemelkedő főhajót a mellékhajóktól pillérek választják el, az előcsarnok fölött az épület teljes szélességében karzat húzódik.
Bár a templom alapvetően megőrizte eredeti formáját, a hajók dongaboltozata már későbbi, valószínűleg a 17. századból való.
A szószék, az oltárok, a színes ablaküvegek, valamint a berendezés nagy része a 19. századi helyreállításkor készült, ekkor javították ki a külső faragványok és a belső díszítések sérüléseit is. A főoltáron Szent Jakab szobra látható, lábánál a templom kicsinyített másával.
Nem semmi templom... egy kicsit bazilika jellegű, egy kicsit jáki fílingű... de semmikép sem megszokott és átlagos.
Valóban gyönyörű és lenyűgöző. Tán ez a templom is lehetne egy kisebb 'jáki csoda'. Reméljük, hogy egy napon még nagyobb hírnévnek fog örvendeni. Látnivalónak csak ajánlani tudom....
Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése