Élménytérképem !!!

2017. július 31., hétfő

Zirc - Középkori plébánia templomrom és a "Kistemplom"

Zirc - Középkori plébánia templomrom és a "Kistemplom"
Győrből hazafelé vezető utunk Zircen át vezetett. S mivel korábbi kirándulásunk során egy romocska elmaradt, ezért gondoltam, hogy egy pihenővel egybekötve most megnézhetnénk ezt. Ez pedig a Középkori plébánia templomrom.
A rom a Fájdalmas Szűzanya kistemplom melletti téren található, szinte a főút mellett. Legegyszerűbb a templomot keresni, akár GPS-el is - címnek csak ennyit ír a google is: Zirc, Kossuth utca, 8420. Viszont aki szemfüles, az biztosan észreveszi a 82-es főűt mellett, MOL benzinkút melletti templom és az emlékmű közötti téren azt a kis romot.

A Kossuth L. utcába bekanyarodva álltunk meg. S a rom már ott is volt.
Sajnos a zirci apátság és a zirci ciszterci romok és romkert hírnevének árnyékában erről a romról nem igazán találni semmi infót a neten. Igaz nem is nagy, nem is nagyon látványos... és még a fa is belenőtt a rom kellős közepébe... de attól még rom, ami hasonló múltra tekint vissza akárcsak a híresebb községbeli társai.
Itt szeretném felhívni a figyelmed egy nagyon hasznos információkat tartalmazó megjegyzésre a bejegyzés végén!!! A rom történelmének megismeréséhez ad nagyon hasznos tanácsot! Mindenképpen nézd meg, s talán Zirc minden neves történelmi értékének megtekintéséhez kedvet kapsz!
Ennyi látható a romból. És még kevesebb olvasható róla.
Az egyik legjobb romokról szóló oldalon lehet bővebb információt és még több képet találni, ez a templomrom.hu - KLIKK IDE és megnézheted az erről a romról szóló bejegyzést.
A faluban plébániatemplom is volt, amelynek alapfalait dr. Nagy László 1942-ben tárta fel. A Bakony nevű királyi birtokon alakult falu templomának papja 1333 és 1335 között szerepel a pápai tizedjegyzékekben. Plébánosait a 15-16. századi oklevelek többször említik.
A török időben elpusztult templom mellé, valószínűleg annak köveiből épült a jelenleg is álló kis barokk templom. A feltevések szerint ennek fakarzata azokra a kőoszlopokra támaszkodik, amelyek a környezetében feltárt román kori templomból származnak.
Tulajdonképp ennyi volt a rom. Egy kis pihenő és pár falat étel elfogyasztása közben pont meg is tudtuk szemlélni.
A középkori rom és a barokk templom környezetében áll az 1729-ben készült Nepomuki Szent János szobor - védett műemlék -, amit szintén restaurálni kellene.
A rom mellett a kistemplom.

A barokk kistemplom 1740-es években épült fel, melynek piéta szobra ritka kompozíciójából adódó szépsége ellenére alig ismert. Mellette I. András királyi udvarháza állott, ahol testvérétől, I. Bélától menekülve meghalt.A kistemplom (1761 - 1763) mellett király udvarház és középkori templom maradványait tárták fel.

Sajnos bemenni, de még bekukucskálni sem lehetett. Így hát épp hogy körbejártuk és már mentünk is tovább az utunkon.
De azért találtam egy-két infot a neten.. és nem is akármilyen leírást egy Facebook oldalon. KLIKK IDE és megnézheted.

A Fájdalmas Anya-templom, azaz a „Kistemplom”
A főutcán, a Kossuth utcán Veszprém felé haladva, az I. András téren, a Hősi Emlékműtől nem messze találhatjuk Zirc egykori plébániatemplomát, a Fájdalmas Anya-templomot, vagy ahogyan a zirciek emlegetik, a Kistemplomot. A templomot a néhai zirci módos, sváb parasztgazdák házai övezik. A környéken látható, szépen falazott kőházak, kőből rakott kerítésekkel, nagy gazdasági épületekkel, sok férőhelyes istállókkal, tágas csűrökkel még sokat őriznek az egykori zirci „Falu”, azaz „Dorf” hangulatából. Sajnos, napjainkban úgy tűnik, hogy ez az életforma már a múlté Zircen…
Történelmi helyen járunk. Hiszen a Kistemplom annak a királyi udvarháznak alapjaira, és köveiből épült, amelynek falai között hunyt el I. András királyunk 1060-ban. András király az öccsével, Béla herceggel vívott Mosony melletti összecsapásban alulmaradt, sebesülten hozták Zircre. Itt halt meg, az általa alapított tihanyi apátságban temették el. A Kistemplomtól északra régi templom alapfalait láthatjuk. Ez volt a királyi udvarház, és a középkori Zirc falu Árpád-kori temploma. A Kistemplomban a kórust tartó oszlopok, és a szenteltvíztartók ebből a templomból származhatnak. 
A Kistemplom 1740-80 között épült, több szakaszban. A Fájdalmas Szűzanya tiszteletére van szentelve. A templomban - hazánkban egyedülálló módon- megjelenítésre került Mária hét fájdalma. Mária hét fájdalma, a késő középkor óta hagyományosan, a következő: Jézus körülmetélése, (vagy a templomban való bemutatása, amikor is Simeon megjövendöli Mária szenvedését /”a te lelkedet is tőr járja át” Lk 2, 35/, menekülés Egyiptomba, a tizenkét éves Jézus keresése, találkozás a kereszthordozó Jézussal, megfeszítés, levétel a keresztről (Piéta), sírbatétel. 
A templomba belépve –kopottságában is szép- barokk tér tárul elénk. A belső berendezés; az oltár, a fölötte lévő Piéta-szobor, a szószék, a padok a 18. századból származnak. A templom kifestése 1780-ban történt. A mennyezeti képek, a szentély oldalképei és a díszítő festés –feltételezhetően-, igen nívós mester, ifj. Josef Winterhalder (1743-1807) alkotásai. Ő volt Franz Anton Maulbertsch egyik legtehetségesebb tanítványa.
Miután a templomot is körbejártuk búcsút intettünk a romoknak, s folytattuk utunkat hazafelé.

Ha érdekelnek a romok, bármekkorák is legyenek....


Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!

2 megjegyzés:

  1. Kedves Lőrinc Kinga!

    2018. május 30-án a Minerva Kiadó gondozásában és az NKA (Nemzeti Kulturális Alap)támogatásával megjelent Szűcs István Miklós: WINTERHALDER KÉPEI A ZIRCI PLÉBÁNIATEMPLOMBAN című könyve. A szerző okl. képzőművész, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE) és a Magyar Művészeti Akadémia művészetelméleti tagozatának (köztestületi) tagja.

    Kinga, nemes és szép feladatra vállalkozik mindannyiszor, amint egy-egy művészeti emléket pártfogásába vesz, és kitűnő, lényeglátó fotóival, jobbító szándékú megjegyzéseivel vezeti olvasóit Magyar kalandjainak helyszíneire.Gratulálok!

    Az Ön által is hiányolt hiteles forrás, a monografikus könyv segíti majd a pontosításokban. A szerzőt mindig is erősen foglalkoztatta Zircen a Fájdalmas Szűzanya Plébániatemplom. Magyarországon csak itt láthatók hiánytalanul a következő műalkotások: 1. egészében feltárható királyi udvarház templommal és egy megelőző fakápolna cölöpkijelölésekkel; 2. a késő barokk "Kistemplom" építőmestere és leletmentője, Hugo Maria Hazael folytonosságot biztosít, amikor a középkori udvarház maradványaiból a román kori elemeket (oszlopok, szenteltvíz tartók) átemelte az "új" templom előcsarnokába; a XVIII. század egyik legnagyobb hatású díszítő-, mennyezet- és falképfestőjének, ifj. Josef Winterhalder zirci művei ezidáig ismeretlenek voltak a tudományos világ előtt (Mária hét fájdalmának egész templomra kiterjesztett képciklusa); 3. a páratlan, megszokottól eltérő komponáltságú zirci Pietá faplasztika is világhírű mestert idéz (Gregorio Hernandez spanyol-galíciai szobrász).

    Dr. Prokopp Mária egyetemi tanár soraival zárom megjegyzésemet: "Ez a magas művészi színvonalú mennyezet- és falkép ciklus Szűcs István Miklós okl. képzőművész, középiskolai tanár szakszerű és élvezetes bemutatásában méltó, kiemelt jelentőségű helyet kap a hazai XVIII. századi művészet-történetünkben.

    A könyv megrendelhető: Minerva Kiadó, Libri, Bookline, Numero 7, Rocky stb. Megvásárolható Zircen a ciszterci látogatóközpontban és Veszprémben a Szaléziánum Ajándékboltjában.

    Zirc, 2018. november 5.

    "Magyar kalandjaihoz" minden jót és szépet, tartalmas utakat kívánok, üdvözlettel: SZIM

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves SZIM !
      Nagyon szépen köszönöm a hozzászólását a bejegyzésemhez, s a hasznos, értékes információkat is! Remélem, hogy a jövőben mások is olvasni fogják. S hogy így legyen, a bejegyzésben utalást teszek eme megjegyzés megtekintésére.
      Nagyon szépen köszönöm, hogy ennyi időt és gondolatot szánt arra, hogy a látnivalóról még többet tudhasson meg minden érdeklődő!
      Üdv. Kinga

      Törlés