Vajda Péter kilátó
És azon a napon amikor megmásztuk a Kőrist vala...
a legmagasabb pontját vala...
Ott találék ez kilátó vala....
s mi is megmászni a kilátó vala!
Bizony! Minden ahogy mondom. A Kőris legmagasabb pontjára tett kirándulásunk során (ha még nem olvastad volna, akkor KLIKK IDE és bepótolhatod) óhatatlanul is megtaláltuk a Vajda Péter kilátót. Minden túraút ide hoz, már aki a legmagasabb pontra szeretne feljutni.
A Kőris-hegy a Bakony legmagasabb hegye, a tetején álló Vajda Péter kilátó talapzata 709 méterrel van a tenger szintje felett. A hegy az azt borító kőriserdőről kapta a nevét. A kilátót körbevevő hatalmas erdőség a Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet védett területéhez tartozik.
A háromszintes kilátót 1920-ban állították, ezt követően pedig 1962-ben újjáépítették. Legutóbbi megerősítésére 2002-ben került sor. A harmadik szintről csodás panoráma tárul elénk a Bakony, a Bakonyalja és a Sokoró apró falvaival, a Kab-hegy és a Somló jellegzetes alakjával, a Csetény környéki szélerőművekkel, a távolban pedig a Pannonhalmi Bencés Apátság épületegyüttesével, valamint a Balaton csillogó víztükrével. Igazán tiszta időben látni lehet az Alpok 150 km-re lévő kétezres csúcsait is.
A Vajda Péter kilátótól mintegy 50 m-re áll a Kőris-hegyi polgári légtérellenőrző radarállomás fehér kupolás radartornya. A komplexum területére tilos a belépés, de a kilátóból szinte a torony szomszédságában érezhetjük magunkat.
A hegyre aszfaltos út vezet, ami erdőgazdasági üzemi útnak minősül. Használatához engedély kérhető munkanapokon a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészeténél (Bakonybél, Szent Gellért tér 7. Tel: 06 88/595-100, E-mail: bakonybel@bakonyerdo.hu).
A kilátó gyalogosan is megközelíthető, számos túraútvonal, többek között az Országos Kéktúra bakonyi szakasza is érinti.
És hát szó mi szó... nem túl nagy ez a kilátó. Azt hittem, hogy a Kőris legmagasabb pontján egy sokkal nagyobb, egy sokkal mutatósabb és sokkal magasabb kilátó fog minket várni. De mi csak ezt találtuk. Persze aki a kicsit nem becsüli.... Úgyhogy örömmel nyugtáztuk, hogy kemény hegymászásunk jutalmát, a kilátót megtaláltuk.
Úgyhogy nem is gondolkodtunk sokáig, megmásztuk az amúgy biztosnak tűnő fa-kilátót.
Nem nehéz és nem is félelmetes, még tériszonyosoknak sem. Úgyhogy ha Te is az lennél és eljutsz idáig, akkor az a pici kis tériszony miatt ne hagyd ki az élményt és a látványt.
Még ha az nem is olyan fenomenális. Mert hogy ez egyik irányba ez a rács csúfítja a kilátást. És persze feltűnőbb a fehér nyalókagombóc, mint a táj. Igazából nem értettem, hogy miért van ott az a rács, amikor a másik irányban nincs.
Így már van kilátás is! Milyen szép! Majdnem szép! Vagyis nem az amire az ember ilyen magasról és még kilátóból is várna. Valahogy azt gondoltam, hogy sokkal messzebb el lehet látni, és nyitottabb lesz a látvány is. Dehát az erdő az erdő, és a fák azok fák, ők vannak itthon, mi csak élvezzük a vendégszeretetüket.
A középső szintről a fehér gombócot rács nélkül is tisztán és jól meg lehet tekinteni, már ha az érdekel. Dehát nem ezért jöttünk. Úgyhogy icipicit csalódottan, de mégis új élményekkel és látnivalókkal gazdagabban távoztunk a kilátóról.
És a kilátótól is. Én legalább is nem sűrűn jutok el ide, úgyhogy mindenképp egy élmény és kaland volt a kilátóhoz felmászni és azt megtekinteni.
Kívánom, hogy legyen neked is az, hogy ha egyszer a Kőris felé jársz kirándulni! És ne hagyd ki a kilátót! Már csak azért se, hogy el tudd majd mondani, hogy jártál a Bakony legmagasabb pontján!
Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése