Kirándulok, túrázok, élményekkel gazdagodok - S mind megírom, hogy lásd ,Magyarország mennyi látnivalóval és élménnyel Téged is vár.

2014. június 9., hétfő

Simontornyai vár


Simontornyai vár
Egy nap úgy döntöttem, hogy nézzük meg a Simontornyai várat. Nekünk nincs olyan messze, egy laza kirándulás.
Már dél volt mire odaértünk Simontornyára. És azért elég könnyen meg is találtunk a várat. Most nem volt eltévedés, kavargás, veszekedés a GPS-el.... Csak mentünk amerre az út vitt. A vár bent volt a község szívében, de nem úgy, hogy azt mindjárt ki is lehet szúrni már messziről. Mert annyira nem nagy vár. De vár. És ha már vár, és van, akkor miért ne nézzük meg, legalább egyszer. Főleg, hogy én még egyszer se láttam, pedig tényleg nincs olyan messze. Ja és listás! tudod, a 'Magyarország várai' KLIKK IDE térképen rajta van.

Amint odaértünk mégis csak meglepetés várt. Annak ellenére, hogy messziről egyáltalán nem sikított a méreteivel, hogy itt vagyok, mégiscsak szép látvány tárult a szemünk elé. És csak úgy sugárzott róla, hogy komoly történelmi emlékkel és jelentőséggel bír. Ja és nem csak pár kőkupacból áll, hanem kivehetően egy vár formáját mutatja.
Még a bejárata is megvan! Tudjuk, hogy ezzel már nagyon sok várrom nem büszkélkedhet. Végül is aranyos kis váracska volt. Tényleg nem nagy, de úgy egyben volt. S egy jó órát így is elvoltunk a felfedezésével.
Először körbejártuk, hogy mi is van körülötte és hogy hogyan is néz ki. Ahogy kezdtük megkerülni egyre szebb látvány fogadott minket.

Különleges az a erkélyrendszer a torony körül. Hasonlót még nem is láttam. A korok és stílusok keveredését érezni. Ami legalább annyira furcsa, mint a divatban a color-blocking, ami mégis működik és szép, akárcsak a vár erkélyezése.
És a vár hátulról!


Nekem nagyon tetszett. A székesfehérvári Bory-vár jutott eszembe róla. Bár az a vár messze szebb és mesésebb, de ez a kis helyen összetömörített vár, a tornyocskákkal, az udvarral....  ezek a várak jobban tetszenek, mint a nagy hideg rideg kővárak, amikből manapság már csak annyi maradt, hogy a turista talán még be tudja azonosítani. No de ezek hát nem aranyosabbak?!? 
És elölről... a bejárati oldalról. Ha autóval jössz, akkor ezen az oldalon lehet megállni. Vagyis ha kiszállsz az autóból, akkor ezt láthatód.

Egy kis 'Wikiokosság', mielőtt belépnénk:


A tolnai dombság északi peremén a középkorban széles mocsaras völgyet alkotva kanyargott a Sió, melynek árteréből kiemelkedő egyik szigetén emeltette az 1270-es években földesúri szállásul a vár korai magját Döröcske nembeli Salamon fia, Simon alországbíró.
1324-ben Károly Róbert Hencfia Jánosnak adta, 1347-ben a Lackfiak örökölték, majd 1397-ben a Kanizsaiaké lett. Tőlük birtokcsere által Ozorai Pipó szerezte meg, majd 1427után a Garai família vásárolta meg. A Garai család fiúágon való kihaltával a vár ismét a korona tulajdonába került. 1500 körül Gergelylaki Buzlay Mózes, majd 1536-ban Pöstyéni Gergely főudvarmester szerezte meg.
Fénykora a 16. század első évtizedére tehető. Ekkor emelték téglából a vaskos öregtornyot, mellette az új kaputornyot, de a palotaszárnyak is reneszánsz homlokzatot kaptak, bábos korláttal ékesítve. Inkább minden kényelemmel ellátott főnemesi rezidenciának, mint várnak számított, így az ország középső területeit viharos gyorsasággal megszálló török csapatok 1543-ben könnyűszerrel elfoglalták. A hosszú török uralom végét Badeni Lajos őrgróf seregének felvonulása jelentette 1686 szeptemberében, mivel a vár kicsiny védőserege meghódolt előttük. A 18. század elején tervbe vették felrobbantását, de a Habsburg-hű Styrum-Limburg család kérelmére épségben hagyták. A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharcban a vár több éven át Bottyán János támaszpontja volt.
A vár helyreállítása 1960-ban kezdődött el párhuzamosan a régészeti feltárásokkal.


És a bejárat! S miután kimerítően körbejártuk a váracskát be is mentünk, hogy akkor azért már bent is nézzünk körül, már ha van mit nézni. És persze hogy volt!
Egy ilyen aranyos váracska nem állhat üresen csak úgy ott! Ahogy beléptünk a nagy kapun, meg is találtam az egyik legfontosabb 'kiállítási tárgyat', a tekerőkét. Hogy hogy örültem, talán látszik is rajtam :) Mert hát ha nem lehet más számomra is elfogadható emléktárgyat venni, akkor ez tutibiztos!
Utána megtaláltam a másik bizonyítékot is, hogy ez a vár is komolyan nyomja a bizniszt a magyarországi várak és hőspróbák terén. Ezzel csalogatják a turistákat, hogy megnézzék mi minden izgalmat tud nyújtani a vár és a megtekintése. Főleg ha várjáték napon megy az ember gyerekestül oda. Bár érdekes mód ez nem kint, hanem éppen elpakolva állt a sarokban. Biztos kímélik a forgalmas hétvégékre.
Érdekes hogy itt még senki sem jelentkezett a pénzünkért egy jegy ellenében, pedig már a belső udvarra is kimentünk.  Lehet hogy ingyen be lehet menni? és csak a múzeumi részre kell jegyet venni?
S bár elég csupasz volt az udvar, de ezt az érdekes kínzóeszközt azért kint hagyták a látogatóknak. Legalább ennyi, ez szinte már kötelező eleme minden fizetős várnak. És ez így van jól! ezen kívül sajnos nem volt semmi, csak pár kaktusz, amire felfigyelt gyűjtőszenvedélyem. De nem bántottam őket.

És az újra az erkélyek... most már a belső udvarból.

Ja és a galambok! Jó sokan voltak. Mindenhol és mindenütt. Mondtam is, hogy ha azok nem galambok, hanem denevérek lettek volna, akkor Drakula várának is elment volna ez a Simontornyai vár.
Miután a felettébb kicsi és üres belső udvart feltérképeztük mentünk is a másik ajtó felé, ami mögött már pénzszedő jegyadagoló nénik ültek. Itt kellett jegyet váltanunk, és minden mást csak úgy lehetett megnézni. Ha jól láttam, akkor a fényképezésre is kellett volna jegyet váltani. De nem kérdezték. A két idősebb nő gondolom nem is nagyon foglalkozott ezzel. A gép a kezemben nem is volt feltűnő. Így hát lenémítottam, és ott ahol nem látták, és úgy, hogy még véletlenül se vegyék észre....még fényképeket is csináltam! Amúgy továbbra is viccesnek találom, mert ha okostelefonom lenne, jó lapos, amit még látni se lehet és azzal csinálnék képeket..... dugiban....... nem értem, hogy ez a fotójegy igazából a pofátlan pénzbegyűjtésen kívül miért jó.

Megnéztük az összegyűjtött régiségeket.

És még filmet is néztünk! Itt is volt olyan tök jól meganimált vártörténeti film. Ezek nagyon tetszenek, ahogy bemutatják, hogy hogyan változott a vár történelme és külseje az idők során. Szerintem nagyon jó dolog a turisták számára, sokkal több információt megragad a ember fejében így, mint ha olvasni kellene. Akár Te is megnézheted a videót KLIKK IDE. Vagy akár a vár hivatalos honlapján keresztül is, KLIKK IDE.

Az ásatásban feltárt köveket is megnéztük.

És vár formai változásai az évszázadok során képekben is.

Majd az emeleten egy festő kiállítását is megnéztünk.
Érdekes volt. Nem kicsit, nagyon! A technikája, ahogy a képeket megfestette. És a képekenn lévő formák, ahogy azokat megfestette. Volt egy-két kép, pl. ez.... ami valóban nagyon érdekes volt, szinte már futurisztikus és furcsa.

Azon túl valóban nem sok látnivaló volt. Még az emelet, és az erkélyek.....no meg az a sok-sok galamb!
Szóval mentünk is fel a következő szintre.
A romantikus fílingű erkélyről a belső udvart is nagyon szépen lehetett látni... hogy milyen kicsi... és milyen csupasz....
No meg a galambokat is! Premier plánban! Ott sürögtek-forogtak az ember feje körül, feltehető azt figyelték és keresték, hogy hol tudják leszarni turistát. Úgyhogy kellett figyelni, hogy nem ám megtisztelnek.
Az emeleten ezt a termet találtunk. Egy szép hosszú terem, urakhoz méltó szép hosszú asztallal és jó sok székkel. No és a falon!
Festmények! A nagy urakról és asszonyokról, és az ő vicces ruhájukról! Volt ám divat akkor is, nem is akár milyen!  Remélem, hogy azért ez a fajta öltözködés soha többet nem jön vissza a divatba :) És az még hagyján.... de hogy szépek nem voltak akkoriban az emberek és hogy a festő nem ismerte a fotoshoppot! Pedig biztos akkoriban is voltak kérések a kedves festő felé, hogy mit hogyan csaljon. És hogy még így is!
És a második szintről, a kicsit puritánabb erkélyről, még jobb volt a kilátás. A galambokra is!
Hát ennyi volt a vár. Kifelé kipróbáltak, hogy a tekerőke működik-e. Legalább egy pénzérmém legyen, ha már más (számomra is tetsző) szuvenyír nem volt. 
Nem túl nagy vár. Nem is kell egy egész napot rá szánni. De egy órás nézelődést és pihenőt megér, csak hogy ilyet is lásson az ember. Te nem így gondolod?

Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése