Steigervald tanya és tanyamúzeum
A Gyulai Pálinka fesztiválon tett látogatásunkkor a Gyula Panzióban szálltunk meg. A szálláshoz járt ajándékba 2 db belépő a Steigervald tanyamúzuemba. És ha már kaptunk ilyet, akkor miért ne mentünk volna el megnézni, hogy milyen.
Így történt, hogy hazafelé arra vettük az irányt. Persze előre megnéztük, hogy merre is kell keresni, miután hamar nyilvánvaló lett, hogy nem Gyula egyik utcácskájába, de még nem is a külvárosban keresendő. Itt található a Steigervald tanya. Egyébként a saját honlapjukon is sok segítség van megközelítés tekintetében, KLIKK IDE.
Nem tűnt vészesnek, úgyhogy mentünk is. Csak mentünk és mentünk. Nagyon hosszúnak tűnt az út, már túlontúl hosszúnak is.... valahogy a térképen nem tűnt annyira hosszúnak.
S ennél a kereszteződésnél végre be tudtunk kanyarodni.
Majd mentünk....
... és mentünk... Elég hosszúnak és rögösnek tűnt a bekötő út,..
.. ami egyenest a tanyához és a múzeumhoz vezetett.
Itt lehetett megállni. Szépen ki is táblázták a parkolást szolgáló helyeket. A helyről, a programokról, a lehetőségekről még több információ található a honlapon KLIKK IDE.
A parkoló mellett mindjárt egy büfé... biztos amit biztos :) Ahogy kiszálltunk pont itt ültek a házigazdák, legalább is akik felügyelik a telepet és fogadják a látogatókat. A néni gyorsan el is mondta, hogy mit hol látunk és hogy hol mit látunk. És már indultunk is szabad bejárásra, a látnivalók felfedezésére.
A tanyamúzeummal kezdtük.
Láthatóan az épület mellett nagyobb létszámú csoportok befogadására alkalmas helyek is vannak. Kirándulóknak, iskolásoknak...
De persze minden látogatót szívesen fogadnak. Kell is... mert már pont olyan távol van mindentől, hogy kell a szívélyes üdvözlés és a kellő látnivaló, hogy az ember elutazzon idáig.
El is indultunk, hogy felfedezzük a múzeum kiállításait.
Akinek volt még ilyenben része és emlékszik rá... olyan érzés volt ezekben a szobákban járni, mintha a nagymamánkhoz mentünk volna el.
Csak mintha a mama egy kicsit több cuccot halmozott volna fel.
Nagyon szép gyűjtemények voltak. És ahogy már egyszer írtam, nem is tudom, hogy jó-e vagy sem, hogy volt olyan eszköz, amire még én is határozottan emlékszem hogy láttam/használtam a mamánál.
Meglehet hogy még nem is volt olyan rég ez a világ. Viszont dicséretes, hogy felismervén ennek a világnak a felgyorsult múlandóságát már most ilyen múzeumokban tehetünk látogatást. S a gyűjteményekkel igazából mentik a menthetők múltunk emlékeiből. Nekem nagyon tetszik ez a gondolat és irány.
A lovaskocsis gyűjtemény szinte alap...
De voltak különlegességek is, amiket eddig még én sem láttam sehol sem....
... mint pl. ezek a mini/makett járművet, gazdasági eszközök. Minden kisfiú álma... főleg ha kaphatna is egy-egy ilyent.
Szövőszék.... ez már tényleg nagyon távolinak tűnik a plázák árnyékában.
Mindenféle-fajta, ismerős és furcsa földművelési eszköz, szerszám. Hááát.... azért van amit már mi se tudtunk hogy vajon mire lehetett anno jó.
Már csak ezért is megéri elmenni, hogy az ember, főleg aki még annyira se látott soha ilyeneket, mint mi, megismerje és testközelből lássa, hogy felmenőink mi mindent használtak megélhetésük megteremtéséhez.
Egy kis természet.... vagy tán ez került az asztalra...?....
Nem csak a régi világ, a falusiak, de még a mai embernek is kedvenc témája.... hogyan készítsünk bort... alkoholt...
.... vagy inkább hogy mivel.... hát régen ezekkel...
Egy kis spájz élmény.... és egyéb érdekességek.
S egy szép nagy termet is találtunk, ahol feltehetően a csoportokat, főleg ha valamilyen alkalom végett jönnek, itt meg tudnak vendégelni... És hogy a ruha?... hát az úgy csak ott lógott... és Szabolcs is kíváncsi ember.....
A szent képek gyűjtemény vissza is vezetett a legelejére. Tök jó... mentünk egy szép nagy, látnivalókban bővelkedő kört. Majd megnéztük, hogy kint mi minden látnivaló van.
Ahogy sétáltunk az istállók felé látható volt, hogy hatalmas a mező...
... szinte már pusztaság terült el a házak és istállók mellett.
Ott a távolban mintha még egy gémes-kút is lett volna. Időnk híján sajnos nem néztük meg közelebbről.
De az istállókat... vagy legalább is a kinti udvarokat (mert hogy az állatok mind kint élvezték a jó időt).
Azta-paszta... jó sok marha.... S mondhatnánk sok jó kis helyen is elfér. Mert hogy jó sok állat volt ezen a nem túl nagy elkerített részen.
Szegények... nem épp eu-konformos... de legalább nem unatkoznak. Mint az iskolában meg az oviban, egy helyen jó sokan és mindenki elvan. S tanultuk vala.... "feketék, fehérek, tarkák, meg ne fogd a ....."
Úgyhogy csak egy szelfit! Ez a fekete nagyon érdeklődő volt.
S lám! Szürke marha! Végre! Láthatok szürke marhát! Eddigi alföldi kirándulásaink alkalmával sajnos nem volt erre lehetőség. Főleg, hogy manapság ezek már nem mászkálnak csak úgy a kies pusztákon. Itt is csak szigorú felügyelet alatt.
Az épület melletti lekerített részen pedig egyéb állatféléket láttunk. Kecske...
...disznók....vad, szelíd, 'ennivalóan' aranyos...
... valami megőszült kecske... De nagyon érdeklődő volt ez is :)
És még több disznó....de lehet hogy ugyanazok, mert hogy jöttek utánunk.
A házi szárnyasokhoz most nem mentünk oda... szó mi szó, azok még nagyon élénken élnek emlékeinkben, hogy tudjuk, hogy milyenek.
S időnk híján még vetettünk egy utolsó szempillantást a marhákra, bikák, borjakra.
S már mentünk is vissza a kocsihoz. Talán még a pónikat és lovakat meg lehetett volna nézni. De a pónik elmentek aludni, vagy tán uzsonnázni. A lovak meg távolabb voltak... a kocsiból néztük meg őket.
Autóból a lovas rész....
... jó sok ló van és szép hosszú istállójuk. Elvileg ezeket is meg lehet tekinteni, már mint az istállókat belülről is. De most erre már nem futotta időből.
A hosszú bekötő úton kizötyögtünk, és már mentünk is hazafelé, vagyis Szabadkígyósra. Mert ahogy a fenti térképen is láthatod... nagyon közel van és az egyik legszebb látnivaló vár ott mindenkire, aki ezen a környéken jár.... a Wenckheim kastély. Ha még nem láttad volna a bejegyzést, akkor KLIKK IDE.
Úgyhogy ha Gyula városába látogatnál, és kedvedre valóak a hasonló látnivalók, akkor ne hagyd ki ezt se!
Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése