Szabadkígyós - Wenckheim kastély
2016-ban új útitársammal is Gyula felé sodort a szél. És mivel 2015-ben volt szerencsém errefelé járni, és ezt a gyönyörűséget megnézni, úgy éreztem, hogy talán az új útitársamnak is látnia kellene. És ha már errefelé jöttünk hazafelé.... beugrottunk egy kicsit, hogy megnézzük.
Szabadkígyós községéig kell eljutni. Nem nagy község, és talán ezért is, de meglehet, hogy ennek a szép nagy táblának köszönhetően, nagyon könnyen meg lehet találni a kastélyhoz vezető utat.
Viszont a kis bekötő út végén a tiltó táblák egész hada azt üzeni, hogy kocsival nem lehet bemenni. Ami érdekes, mert bent a kastélynál megint láttunk kocsit. De tegyük fel, hogy a turisták tényleg nem mehetnek be, csak a kastély működtetésében érdekeltek. Így hát... csak hogy rendesek legyünk... mi is begyalogoltunk.
Nem túl hosszú az út, és a park gyönyörű-szép fái és környezete kárpótol, amíg el nem éri az ember a kastélyt. Amúgy is... egy kis séta soha nem árt. És ha meglátod kastélyt.... hú háá húúúú....
Biztos vagyok benne, hogy mindenkinek elnyeri a tetszését. Ez kastély annyira más, mint a megszokott magyar kastélyok, hogy különleges szépségét nem lehet nem észrevenni. És pont ezért, mivel ma nem sok ilyet látni országunkban, legalább egyszer látni kell élőben is, a saját szemünkkel is.
1879-1944 között a Wenckheim család tulajdonában volt a kastély és a kastélypark.
1945-2011-ig iskola működött a kastélyban. 2011-ben az iskola Gyulára költözött.
Szabolcsnak is nagyon tetszett, és gyorsan ment is közelebbről megnézni. Természetesen az összkép ebből a a távolságból a legszebb. Tudom, hogy egy-egy korábbi bejegyzésemben ígértem egy top 10-es listát... talán egyszer majd odaérek.... de meggyőződésem, hogy ez a kastély biztos, hogy nálam benne van a 10, ha nem az 5 legszebb Mo-i kastély között. És ha érdekel, akkor minden szükséges infót... nyitva tartás, belépő, stb. megtalálhatsz a kastély honlapján KLIKK IDE.
Tessék csak megnézni.... fantasztikus.... már mint a kastély... :)
A szabadkígyósi Wenckheim-kastély 1875 és 1879 között épült Ybl Miklós tervei alapján, neoreneszánsz és eklektikus stílusban. Az egyik legépebben megmaradt Békés megyei kastély. Az épületet körülöleli az impozáns kastélypark.
A kastély neoreneszánsz-eklektikus stílusban 1875-1879 között épült fel Ybl Miklós tervei alapján, majd 1882. július 19-én adták át. Wenckheim Krisztina azt kérte a tervezőtől, hogy semmi ne legyen egyforma, de mégis harmonikus legyen. Kívánsága volt az is, hogy annyi ablaka legyen, ahány nap van egy évben, annyi szobája, ahány hét, és annyi bejárata, ahány évszak. Az elkészült épület a kor egyik legkorszerűbb kastélyának számított. A rezidencia reprezentatív belső tere kápolnát, ebédlőt, télikertet, könyvtárat, női zeneszalont, férfiszalont pipázóval, nappali dolgozót és alkóvos-ágyfülkés hálószobát rejt. Ezek közül ma csupán a könyvtár látogatható. Berendezése, gyönyörű kötetei megjelenítik az egykori arisztokrácia életét, szokásait. Az épület előtt van egy mesterséges forrás a kápolnával szemben, az ún. Zsigmond-forrás, melyet 1894-ben fúrtak (sajnos ma már nem működik, csak mesterségesen). A főépület egyemeletes, oldott tömegű, tornyos, loggiás teraszos. A melléképülettel loggia folyosó köti össze.
A személyzeti és konyhaépület is emeletes. A kastélyhoz 23 hektáros park, dendrológiai tájképi kert csatlakozik tóval, szigettel, hidakkal. A kertben a szökőkút és a régi korokat idéző lámpatestek vannak.
Közelebbről sajnos látszik, hogy azért nincs olyan jó állapotban, mint amit messziről feltételeznénk. De így is nagyon szép! Ezek a különleges formák!
Sajnos nem volt időnk és lehetőségünk bemenni... de ha majd elkészül a tavalyi látogatásunkról a beszámoló, akkor majd láthatod, hogy a kiállításra megnyitott termek is milyen szépek. Így most csak ablakon keresztül.
A kastély előtt franciakertet alakítottak ki bukszusokból és nyesett tiszafákból, körülötte pedig angol-, vagyis tájképi kert terül el. A franciakert központi részén szökőkutas vízmedencét találunk, ettől jobbra pedig a megye legtestesebb platánfáját.
A kastély egykori ebédlője a tornaterem, a mai ebédlő pedig a volt fedett lovarda a bentlakásos oktatási intézmény védett parkjának területén. A park 1954 óta természetvédelmi terület, és a Szarvasról irányított Körös–Maros Nemzeti Park egyik legismertebb része.
A hatalmas Harruckern-birtokot 1798-ban osztották fel és a kígyósi gróf Wenckheim József (1733-1803) birtokába jutott. Idősebbik fia, gróf Wenckheim József Antal (1780-1852) – akiről Jókai Mór az Egy magyar nábob című regényének főhősét mintázta – Ókígyóson (1950-től Szabadkígyós község) nagy majorságot létesített, majd a mai napig megmaradt kastélyt építtetett, és onnan irányította gazdaságát. A grófnak csak a harmadik házasságából született gyermeke, gróf Wenckheim Krisztina (1849-1924), aki a gróf 1852-ben bekövetkezett halála után vagyonát örökölte.
A birtok úrnője mindössze nyolcesztendős volt, amikor 1857-ben meglátogatta a császári házaspár: Ferenc József és Erzsébet királyné. Tiszteletükre a család impozáns diadalívet emeltetett. (Erről is lesz külön bejegyzés... mert hogy ezt is láttuk ám!)
Krisztina 1872-ben ment feleségül unokatestvéréhez, gróf Wenckheim Frigyeshez, akivel felépíttették a kastélyt. Eredetileg a Wenckheim család gyulai kastélyát akarták visszavásárolni az Almásy családtól, azért cserébe, hogy a gyulaiak országgyűlési képviselőnek választják a grófot. Ám mivel ez végül nem történt meg, illetve az Almásy család elfogadhatatlan árat kért a gyulai birtokért, a Wenckheim házaspár végül úgy döntött, hogy Szabadkígyóson építtetnek kastélyt.
És hogy milyen jól tették.... ez a kastély messze gyönyörűbb, mint a gyulai. No az se semmi... de azért ennek a forma és élményvilága túlmutat a gyulain. Ha még nem láttad volna a Gyulai Almásy kastélyt, akkor nézd csak meg, KLIKK IDE.
És itt van ugyebár a parkoló... ahova csak az illetékesek jöhetnek be.
Kertet röpkén még megnéztük.
Nem túl nagy, pont jó... tavacskákkal, hidacskával, és természetes hatású erdővel....
... és kacsákkal várja a kastély melletti park a látogatókat.
Sajna nem volt időnk alaposabban körbe járni.
De talán a legszebb részeket láthattuk.
S ahogy befelé, úgy kifele menet is kellemes és nem túl hosszú sétával el is búcsúztunk a kastélytól.
Gyönyörű-szép kastély, aminek a megtekintését mindenkinek csak ajánlani tudom! S ha majd arra járnál, akkor ne felejtsd el megnézni a kápolnát, kriptát és már említett kaput sem (erről később külön bejegyzés is lesz ... igyekszem).
Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése