Kirándulok, túrázok, élményekkel gazdagodok - S mind megírom, hogy lásd ,Magyarország mennyi látnivalóval és élménnyel Téged is vár.

2016. április 3., vasárnap

Óbányai hosszú-hétvége

Óbányai hosszú-hétvége

Csodálatos óbányai hétvégénk volt. Eljött a tavasz és már hiányzott a kirándulás és a pihenés. Újdonsült útitársamnak köszönhetően volt lehetőségünk Óbányán megszállni. De mivel ez egy magán szállás, ezért erről most nem írok... de a fantasztikus túrákról, amit megjártunk és a látottakról annál inkább!
Nézd csak meg, hogy milyen izgalmas és kalandos a Mecsekben túrázni!

1. nap


Péntek reggel indultunk volna, de ha már úgyis pihenőnap, akkor minek sietni. Dél körül értünk Óbányára, ahol elfoglaltuk szállásunkat, és egy kicsit megpihentünk mielőtt nekivágtunk volna a túrának. Főleg, hogy nem  is tudtuk még, hogy melyiknek.  Egy kis erősítő kávé mellett megbeszéltük, hogy ma a Cigány-hegyi kilátó lesz a fő cél.
El is indultunk a már megszokott, de annál szebb óbányai úton a patak mentén. Minél többet járok erre annál rövidebbnek tűnik. De mégis mindig ugyanolyan szép. Hamar el is értünk Kisújbányára. Onnan már nem is volt messze a kilátó, csak az emelkedővel kellett megküzdeni.
A kilátó még jó állapotban van és a kilátás még így kora tavasszal is lenyűgöző volt. Ha szeretnéd Te is látni, akkor KLIKK IDE és a kilátóról egy külön bejegyzést olvashatsz.
A kilátó tetején megtanácskoztuk, hogy visszafelé már egy másik irányba megyünk. Lapát vár felé vettük az utat. Hátha tényleg találunk valami várrom félét. A térképen megnéztük, hogy melyik jeleket kell követnünk, és már mentünk is. És hogy találtuk-e várat? és hogy milyen is volt a visszafelé út?... .. no meg ez az egész túraútvonal?!?!... Sok-sok képpel egy külön bejegyzésben megnézheted az egészet. KLIKK IDE !
Nem is kell mondanom, hogy milyen fáradtan értünk vissza. Egész délután csak mentünk és mentünk és mentünk. Vacsi, fürcsi után úgy dőltünk ki, mint a bowling bábúk telitalálatnál.


2. nap
Szombaton elég jól keltem, ennyi alvás után nem is csoda. A reggelizés és kávézás után egy nagyon nagy útra indultunk. Alaposan átbeszéltük... hogy egy biztos, hogy az Óbányai kilátót megnézzük. És a többi ?!?...  úgy voltunk hogy majd jön útközben. Térképünk volt - nem is kell mondanom, hogy visszatértünk a 0.0-ás verzióhoz! úgy tűnik, hogy annál még sincs jobb! Persze nálam volt a 3.0-ás verzió is.... tudod okoska és az internet az online turistatérképpel. De mégis... a kis papírfecni továbbra is sokkal praktikusabbnak és strapabíróbbnak tűnik.
A terv nagyjából megvolt - Óbányától a Réka-völgyön át látnivalókkal és kilátókkal tűzdelve eljutunk Kisújbányára és onnan a kedvelt patak menti túraúton vissza. Nem tűnt bonyolultnak, csak nehéznek a terepviszonyok miatt. És hogy hogy sikerült ez a félig-meddig spontán kirándulás. KLIKK IDE, mert ezt mindenképp látnod kell egyben is !!... sok-sok képpel és élménnyel !!
Röviden azért elmondom... ha előbb a fenti klikk-re nem kattintottál volna.
Óbányán keresztül elmentünk az óbányai kilátóba. Megnéztük a kilátót és a kilátást. Csak a kilátóról külön bejegyzés KLIKK IDE!
Onnan levágós jelöletlen utakon a Réka-völgybe mentünk. Onnan felmásztunk az Szép Ilonka kilátóba. Erről is van külön bejegyzés, KLIKK IDE!
Majd vissza völgybe és azon keresztül a patak menténk mentünk el egészen a Zengő lábához. Szabolcs úgy döntött, hogy szeretne oda is felmenni, már int a Zengő tetejére. Nem voltam ellene - még tartott a lendület és erőm is volt... dehogy azt az utat még egyszer soha, de soha többet meg nem mászom felfelé!!... az valami szörnyen testgyilkos iszonyatosan rettenetesen nehéz terep volt! De legalább a kilátó nyitva volt és fel tudtunk menni. A kilátóról és a kilátásról külön bejegyzés itt, KLIKK IDE!
És most még a Zengő várát is meg tudtam örökíteni. Úgyhogy erről is írtam :) KLIKK IDE!
A Zengőről lefelé már jobb volt, de az izmok, no meg a térd így is dolgoztak rendesen. Hogy milyen boldog voltam amikor leértünk! Meg is ünnepeltük egy kis csokival, hogy túléltük ezt az extrém challange-t. Onnan Püspökszentlászlóra mentünk. Nem gondoltam volna, hogy még az is belefér.... nem is az időbe, hanem az erőnkbe! De odaértünk. És legalább láttunk, hogy a kastélyt épp felújították, és még egyelőre nem is látogatható, úgyhogy legalább ennyivel okosabbak lettünk. Majd csak május után éri meg oda menni.
No onnan megint felkapaszkodtunk a hegyre. És a hegygerincről hál istennek már csak lefelé vitt a út Kisújbányára. A Klumpás konyhánál megint megálltunk egyet inni és kávézni. Megettük a kétes állagú szendvicsünket is... és már mentünk is vissza Óbányára. Hát sok erőnk már nem volt. De végül is levezető sétának pont jó volt az Óbányára vezető csudaszép túraút.
Iszonyat hosszú, fárasztó, igazi teljesítmény túra volt ez a szombati túra. 3 kilátó!...1 várrom!... hegynek föl és hegynek le!... nem is egyszer!... 14 km... és legalább 8 órát gyalogoltunk!... alig pihentünk....és végig nehezebbnél nehezebb terep volt! Nem volt semmi... de megcsináltunk! Nagyon büszke vagyok magunkra! Úgyhogy ha legfelül nem kattintottál volna rá, a KLIKK IDE, mert ezt a túrát teljes hosszában és szépségében sok-sok képpel kell látni! 


3. nap
Vasárnap már könnyebb program volt. Semmi túra. Minden izmunk és testrészünk sajgott. Ilyen izomlázam tán még soha nem volt. Nem is csodálom... ilyen hatalmas túra után, mint ez a szombati.
Úgyhogy vasárnap pihenés... hosszas reggelizés. És csak Mecseknádasdra mentünk át nézelődni. Megnéztük milyen község ez a Mecseknádasd. Erről egy kis leírás KLIKK IDE. Közelebbről megnéztük azt a szép nagy sárga templomot.
A templom után felmentünk a domboldalra, és megnéztük a temetőnél a stációkkal teli domboldalt is, ami akár egy kilátónak is elmehetne. Nagyon szépen rálátni a községre. És persze megnéztük a Püspöki kastélyt is. Ha már a kastély gyűjteményem révén tudom, hogy kastély is van ott. Ha érdekel, hogy ma hogy néz ki, akkor KLIKK IDE.
A Bagoly csárda mellett található halastónál sétáltunk még egyet a tó körül. És után még a nagy kanyarban található templomot is megnéztük, KLIKK IDE. Vasárnapra ennyi pont elég is volt. Kirándultunk is, sétáltunk is... láttunk is, de pihentünk is.

Ebédeltünk és pihentünk még egyet, és már mentünk is haza. Testünknek, lelkünknek ennyi túra és pihenés pont elég volt. Viszont! Ilyen fantasztikusan csudajó szinte csak túrázós hétvégém aligha volt. Úgyhogy a fájdalmak ellenére nagyon tetszett! Remélem, hogy lesz még ilyen... és csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy a szálloda és wellness helyett egyszer mindenki válasszon egy ilyen hétvégét is! 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése