Somoskői vár
Észak-Magyarországi kirándulásunk során számos várat és várromot megtekintettünk, ezek közé tartozott a Somoskői vár is.
A határ túloldalán a szlovák Füleki vár megtekintéséből igyekeztünk vissza Kishazánkba, mert hogy ott várt még két vár ránk. Épphogy a határon túl a mi oldalunkon - félig-meddig- áll a Somoskői vár. Bár elvileg, az hivatalosan szlovák földön van, úgyhogy voltunk még egyszer külföldön meg nem is. Mert hogy magyarországi oldalról is meg lehet közelíteni. 
Somoskő látványos, vulkáni csúcsra épült középkori vára pár méterre került a trianoni határ mögé. Évtizedekig csak a falu széléről lehetett csodálni, ma már szerencsére a határok átjárhatóságával, gond nélkül meglátogathatjuk az impozáns várromot és a hegy oldalában, szintén Szlovákiához tartozó geológiai érdekességet, a bazaltorgonákat és a kőtengert.
Érdekes adalék a történethez, hogy a trianoni szerződésben a falut is Csehszlovákiának ítélték, viszont Dr. Krepuska Gézagégészprofesszor elérte (egy francia antanttiszt életmentő műtétéért), hogy a Nagykövetek Tanácsa mégis Magyarországnak ítélje Somoskőújfalut, Somoskőt, a bazaltbányát (de a várat nem) és a Medves-fennsík egy részét. A terület 1924. február 15-én lett ismét Magyarország része.
Ennél csalogatóbb egy vár már nem is lehetne. A távolból ahogy feltűnt, a torony végig mutatta, hogy merre is kell menni.
A somoskői vár (szlovákul: Hrad Šomoška) a magyar–szlovák országhatár túloldalán, Somoskő település fölé magasodó vulkáni csúcson található, már szlovák területen. Sátorosbánya településhez tartozik, amely a Losonci járás része.
Hál istennek itt a parkolásért már nem kértek díjat. A vár alatti részen tudtunk megállni, és innen kellett a bejáratig felsétálni.
Csodálatos egy várkép. Innen úgy tűnt, hogy egy nagy várhoz jöttünk és hogy nagyon sok látnivaló lesz.
A vár alatt lévő parkolóból egy meredek ösvény vezet fel a vár lépcsős bejáratához. Itt már Szlovákiában vagyunk, a belépődíjat is euro-ban kérik, bár rendszerint forinttal is lehet fizetni. A várban a kilátáson kívül túl sok látnivaló nincsen, kedvünkre barangolhatunk a vulkáni kúpon álló romok között, keresve a legszebb kilátóhelyeket.
A vár alatt álló, kis házikó a Petőfi Emlékkunyhó, annak emlékére épült, hogy Petőfi Sándor 1845. június 12-án látogatást tett Somoskőn. Élményéről a következőt írja az Útirajzokban: „Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van.”
A Petőfi-kunyhó, amely a költő 1845. június 12-én tett somoskői látogatásának állít emléket. A legenda szerint Petőfi ebben a kis házikóban szállt meg egy éjszakára.
Útközben még egy információs táblát is találtunk. Tán egy tanösvény egyik táblája.
De nem hagytuk magunkat eltéríteni, a bejárat volt a cél. Hogy minél előbb felfedezhessük eme pompás vár nyújtotta látnivalókat.
Bár a várnak nem találtam utólag külön honlapot, de ezen az oldalon lehet infót találni nyitva tartás és belépő árakat tekintve. - KLIKK IDE.
Belépőjegy megszerzése után irány a felfedezés. Kísérőnek pedig egy kis infó a Wikiédia oldaláról.
Korai vármagját a vidéken birtokos Kacsics nemzetség emeltette a 13. század második felében. Az Árpád-házi uralkodók férfiágának kihalását követő anarchikus belháború idején a nemesi család kénytelen volt behódolni Csák Máté tartományúr előtt.
A korabeli oklevelek szerint Anjou Károly serege 1320-ban foglalta vissza a Csák birodalomból Fülek és Sirok várait, ekkoriban kerülhetett királyi kézbe a somoskői várbirtok is. A győztes uralkodó kedvelt hívének, Szécsényi Tamás bárónak adományozta, kinek leszármazottai egészen a 15. század közepéig lakták épületeit.
Messziről nagyon szép, és mutatós vár. De hogy a belépőt nem a felújításra fordítják az is biztos. Ez a vár még jobban az enyészeté és a gaz martaléka, mint a Füleki vár! Nem sok mindent csináltak és egyes helyeken egyenesen életveszélyesnek tűnt a túlzott kíváncsiság. De hát ettől volt izgalmas!
A török hódítás fenyegető vihara a következő évszázadban érte el Nógrád vármegyét, ekkor kerültek a közeli Salgó és Fülekvégvárai a „pogány” seregek hatalmába. Somoskő helyőrsége majd két évtizedig kitartott a két ellenséges vár között. Az Oszmán Birodalom hadai végül 1576-ban rövidebb ostrom után elfoglalták, így egészen 1593 őszéig lengette a szél a török lófarkas zászlót tornyai felett. Ekkor helyőrsége a közeledő királyi sereg elől gyáván megfutamodott. A következő időszakban, jelentős mértékben átépítették védőműveit, például ekkoriban emelték a hatalmas ágyútornyait.
Érdekességként egy kis videó a várról és múltjáról....
Végső romlását az 1682-es füleki ostrom idején, a környéken portyázó lovasok okozták, akik felgyújtották épületeit, s ezzel végképp elvesztette hadi fontosságát. Az 1840-es években erre járt Petőfi Sándor és a következőket írta róla az Útirajzokban: „Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van.”
További romlásának az 1970-es években megkezdett helyreállítási munkálatok vetettek véget, melyek – Szlovákia önálló állammá alakulása után – sajnálatos módon félbeszakadtak. A schengeni egyezmény életbe lépése óta a vár és a vár északi oldalán található világhírű bazaltzuhatag magyar oldalról teljesen szabadon látogatható.
A kilátás nem csak fantasztikus volt. De még a szomszédos Salgó várát is lehetett látni. Mutatom is... ott a hegycsúcs tetején magasodik a Salgó vára, amit állítólag innen egy gyalogösvényen is meg lehet közelíteni. Hááát... lenne az is egy túra. De mi eme várnézés után inkább kényelmesen közelítettük meg - KLIKK IDE és megnézheted, hogy milyen vár magasodik a szemközti hegycsúcson.
Még egy videó, hogy lásd, hogy nagyon szép vár ez! A magyarok egy ilyenből mi mindent ki tudnának hozni.....
Túl sok látnivalót ott sem találtunk.. még a kilátást sem lehetett jobban élvezni, mint a lenti biztos talajról. De hát már csak ilyen a kíváncsi turista.....
Nagyon szép vár. Kár, hogy állapota olyan amilyen. Talán egyszer majd jobb is lesz. De ha nem... akkor is... egy élmény felfedezni a vár romjait. Úgyhogy ne hagyd ki!
Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése