Kecskemét városnézés
Nagy észak-magyarországi kirándulásunkról hazafelé Kecskemét irányába mentünk. Gondoltam, hogy ott pont jó lesz egy kis pihenő, és egy kis séta a városban.
Az utolsó szálláshelyünktől az út nagyon hosszú volt a 40 fokos kánikulában. Szinte kiolvadtunk a kocsiból és nem lehetett meglenni. A sok falun keresztül csak lassan lehetett haladni. A nap égetett és pont a legmelegebb órákban utaztunk, míg elértünk Kecskemétre.
De legalább nagy nehezen odaértünk. Irány a pláza, hogy együnk is valamit! No meg hogy hűsöljünk egy kicsit.
Utána még megnéztük a várost, ha már ott voltunk.
Csak egy kis séta... azt látunk, amit látunk.
Bár különösebben nem készültem, de reméltem, hogy eléggé a városközpontban vagyunk, és a belváros egy részét láthatjuk.
A kecskeméti Urunk mennybemenetele társszékesegyház (közismert nevén nagytemplom) 1993 óta a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye társszékesegyháza, a város és a Kiskunság legnagyobb temploma. 1774 és 1799 között épült copf stílusban.
A timpanonig klasszicista, ión féloszlopok húzódnak. A tornyon a korinthoszi fejezetű lizénák (szögletes féloszlopok) egészen a sisakig fölnyúlnak. A vörös márvány bejárat és a timpanon között boltíves ablakot láthatunk. Az oldalhomlokzatok egyforma kiképzésűek. A toronytól (főhomlokzattól) számolva az első részen a homlokzat többi részéhez képest kiszélesedő szakasz van. Tetején áll a már említett 2-2 evangélista szobra. A második és a harmadik szakasz egyforma kiképzésű. Itt fölül kisebb, alul nagyobb boltíves ablakok vannak. A negyedik szakaszon hatalmas, szintén boltívesen záródó ablak látható. A hátsó homlokzatnál szögletes szentélyben záródik az épület.
A bejárat fölötti szoborcsoport azt ábrázolja, amint Jézus átadja a Mennyország kulcsát Szent Péternek. A torony melletti mellvéden a négy evangélista szobra (Lukács, Máté, Márk, János) hívja fel magára a figyelmet. Mindegyikük kezében könyvés íróeszköz van, de megtalálhatóak egyedi jelvényeik is. Máté: angyal, Márk: oroszlán, Lukács: ökör, János: sas. A templom külső falán, a torony alatt három emléktábla található: az 1848–49-es forradalom és szabadságharcé, az I. világháborúban és a II. világháborúban elveszett hősöké. A főhomlokzat fülkéiben Szent István és Szent László király, a timpanonban a Patrona Hungariae (Magyarok Nagyasszonya) domborműve látható.
1774 és 1799 között épült Osvald Gáspár, piarista szerzetes tervei szerint, klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban. A kivitelezési munkákat Fischer Boldizsár irányította. A hajót ekkor még csak zsindellyel fedték. A tetőzet ácsszerkezetét Hausperger Márton kecskeméti mester készítette. A toronysisak 1803 - 1806-ban készült. A rajta lévő rézlemezburkolat 59 mázsát nyom. A torony 1819-ben leégett, s csak 1863-re készült el mai, igen jó arányú formájában.
A társszékesegyház belseje monumentális, hámorboltszakaszos, 62 méter hosszú, 25 méter széles, körülbelül 20-25 méter magas, 22 000 m³ légterű, 6 oldalkápolnával szegélyezett, késő barokk stílusú, meglehetősen gazdagon díszített tér. A falfelület díszítményeit Lohr Ferenc, a két mennyezetfreskót, a kupolafreskót, a szentélyfreskót, illetve a belső tér egyéb bibliai alakjait Roskovics Ignác alkotta meg. A bejárattól számolva a legelső mennyezetfreskón a kecskeméti Öregtemplom hatalmas tornyát Mihály és Gábor arkangyal karddal és liliommal őrzi. A középső freskó a város védőszentjét, Szent Miklóstábrázolja jellegzetes pásztorbotjával, amint egy öreg pásztor kecskegidát ajánl fel neki. Fölöttük Kecskemét címere látható, melyet egy angyal tart. A szentély felőli kupolafreskó az eddigi kettőnél jóval nagyobb, 14 méter átmérőjű, magyar szenteket, királyokat, boldoggá avatottakat ábrázol, amint Máriának, Magyarok Nagyasszonyának hódolnak. A freskón jelen van: Szent Erzsébet, Szent Margit, Szent Imre, Szent István, Szent László, Szent Kinga, Boldog Gizella, Szent Adalberthittérítő, Boldog Özséb (a pálos rend alapítója), Árpád-házi Boldog Ágnes, Magyarhoni Boldog Ilona, Boldog Gertrúd, Szent Mór püspök, Boldog János hitvalló, ferences rendi szerzetes, Szent Gellért, Boldog Asztrik, Magyarhoni Boldog Pál, Szent Kapisztrán, illetve Hunyadi János serege. A templom belső díszítésének 1894-1900 közötti felújítását Bogyó Pál apátplébános felkérésére Lohr Ferenc (1871–1946) festőművész tervezte.
A templom megtekintése után tovább sétáltunk a Szabadságtér irányába. A városközpont kellős közepén lehettünk, szebbnél szebb régi épületek álltak itt.
Ez speciel a Városháza.
Az épületet 1893 és 1897 között építették fel, szecessziós stílusban. 1911-ben, a nagy földrengés után, Lechner ellenőrzése mellett állították helyre. 1897 és 1996 között az épületben működött a városi könyvtár is.
A város honlapján még több infó olvasható a városházáról - KLIKK IDE.
A Kossuth szobor.
Ez a Kecskeméti Református Egyházközség temploma. Templom templom hátán. S közben egy nagyon szép hosszú park. Ilyen egy tök jó városközpont.... nagy tér és park... nyugodt környezet... régi épületek... és templomok.
Bizony... az a híres nevezetes Cifra palota... aminek a mondóka szerint zöld az ablaka.
És bár lehet hogy a képen nem látszik, de valóban zöld!
A Rákóczi út és a Szabadság tér (Főtér) találkozásánál lévő házat 1902-ben Márkus Géza tervezte szecessziós stílusban. Márkus a lechneri felfogású nemzeti formálást követte. Egykor üzletek, lakások, kereskedelmi kaszinó működött benne, ma a Kecskeméti Képtár található itt.
Az épület legfőbb jellemzői: a homlokzati falsík színes majolika díszítése, melynél a népművészeti motívumkincs dominál, a kétemeletes homlokzatnak a hullámvonalú lezárása, a díszes kiképzésű, magas tető. A mázas homlokzatdíszeket és a tetőcserepeket itt is – mint a Városházánál is – a Zsolnay porcelángyár készítette.
A Cifra palotával szemben pedig a Zsinagóga. Ez igen... szebbnél szebb épületek ilyen kicsi városközponti helyen. Ez egy nagyon szép és mutatós városközpont.
A mór-romantikus stílusú zsinagóga Zitterbarth János tervei szerint épült az 1860-as években. A nagyméretű templom a kecskeméti városkép egyik jellegzetessége. Építését 1864-ben kezdték meg és 1871-ben avatták fel. Az 1911-es nagy földrengés megrongálta az épületet, a hagymakupola megdőlt, a falak megrepedtek, a kupolát le kellett bontani. Baumhorn Lipót irányításával helyreállították a károkat, újból felépítették a ma is látható kupolát.
Ez a zsinagóga a hazai romantika egyik legszebb példája. Az épület méretei: alaprajz 27 X 38,9 m, magassága 19,45 méter. Igen hangsúlyos az épület hármas kapuzatú, három kis és egy nagy díszes körablakkal ellátott középrizalitja. A rizalit pártázatos attikában zárul, ezen áll a híres hagymakupolás torony. A pártázatok és az azon levő kis tornyok teszik mozgalmassá a homlokzatot. Az épület belsejét átalakították - ez volt az első olyan zsinagóga az országban, amelyet lebontás helyett külső architektúrájának megtartásával belül átépítették és ezzel az épület új funkciót kapott (Technika háza, TIT-székház). A példa azóta sok követőre talált.
Igaz, hogy nem nagyon sétáltunk tovább. Úgy tűnt, hogy ezen a kis szakaszon is sok szépet láttunk.
Főleg, hogy a várostáblát is megtaláltuk, amin nagyon jól lehetett látni, hogy merre milyen szép épületek és látnivalók vannak a belvárosban.
Meglepetésemre egész jól összerakott kis város... legalább is a tér körüli belváros.
A közlekedés viszont pocsék! legalább is én GPS nélkül és helyi ismeretség nélkül így éltem meg. Tévelyegtem a városba befelé is.. meg kifelé is.
Viszont a belvárosban a park, a templomok, és minden érdemleges látnivaló egy kellemes sétába belefért. Tán láthattunk volna még sokkal többet is, de sajnos már nem fért bele időnkbe.
Ez egy olyan város, ahova nagyon szívesen visszamennék még kirándulni, hogy még több mindent lássak.
Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése