Szalajka-völgy,
a Fátyol-vízesés és az Istállós-kői barlang
a Fátyol-vízesés és az Istállós-kői barlang
Észak-Magyarországi kirándulásunknak elengedhetetlen látnivalója volt a szilvásváradi Szalajka-völgy és látnivalói, mint a híres Fátyol vízesés, és az Istállós-kői barlang. Egy egész napot csak erre szántunk.
A nagy utazás egyik napja csak Szilvásváradról és látnivalójáról szólt. Célt volt odamenni, kirándulni, nem eltévedni, vízesést megnézni, meg a többi felírt dolgot és visszaérni a szállásra.
Majdnem így is lett. Csak valahogy itt sem tájékozódtam eléggé alaposan.
Először is.... parkolódíj már a faluban?!?!? Hogy egyáltalán odamehess a kirándulós helyre? Há milyen világban élünk? No mindegy... sokáig maradunk, úgyhogy jöhet a drága jegy, és akkor legalább teljesen fel tudunk menni a hegycsúcsig. Szóval jegy megvéve. És legalább térképet is kaptunk! És tényleg jobb volt így, mert a hegyi kilátóhoz és kilátó helyekhez azért kellett menni még jócskán autóval is. Először azt is néztük meg. Amint a kereszteződéshez értünk mindjárt a kilátók felé vettük az utunk. A Millennium kilátó volt a cél.
És persze hogy a rendes kilátóba való fellépcsőzésért is kellett fizetni belépőt! ÁÁÁÁÁÁ! mindenért, ez szörnyű. No mindegy.... csak ritkán járunk erre, úgyhogy üsse kő..... A kilátás szép volt, de nem vetekszik azzal a csodával, amit a Salgó várában láttunk.
De azért szép volt... tényleg. Nézd csak meg a külön bejegyzésben a képeket, KLIKK IDE.
Majd a kapott térkép szerint mentünk tovább, hogy megnézzük a többi ponton a többi látnivalót is.
És persze hogy a rendes kilátóba való fellépcsőzésért is kellett fizetni belépőt! ÁÁÁÁÁÁ! mindenért, ez szörnyű. No mindegy.... csak ritkán járunk erre, úgyhogy üsse kő..... A kilátás szép volt, de nem vetekszik azzal a csodával, amit a Salgó várában láttunk.
De azért szép volt... tényleg. Nézd csak meg a külön bejegyzésben a képeket, KLIKK IDE.
Majd a kapott térkép szerint mentünk tovább, hogy megnézzük a többi ponton a többi látnivalót is.
A Gerennavár... legalább is ahhoz a ponthoz tartozó megálló.
Ui. 2019-ből: A vár romjai léteznek, meg is lehet őket keresni és talán még találni is. Egy kedves olvasó tanácsolta, hogy vegyem listába. És némi segítséget is küldött.... itt lehet több infót gyűjteni és a rom-felfedező túrára felkészülni! https://hu.wikipedia.org/wiki/ Gerenna-v%C3%A1r és https://varak.hu/latnivalo/ index/415-Szilvasvarad- Gerennavar/
Sok sikert mindenkinek, ne hagyjátok ki! Talán egyszer majd én is eljutok oda, hogy megkereshessem.
És mivel érdekesnek tűnt, ezért meg is néztük, hogy mi az.Egy jóóó nagy szikla-tömböt találtunk.
Majd mentünk tovább egyre feljebb és feljebb.
A Szép kilátás ponton sajnos a szép kilátást nem igazán találtuk.És sajna a további feljebb lévő megállókban sem láttunk jobb kilátást.
Egészen az utolsó pontig, az "Olasz kapuig" mentünk.
Tán ez lehetett az?!? Annyira nem jött át, hogy mit is kellene látnunk.
A tanösvény meg bármerre is vitt volna, valahogy nem volt csábító. És ez a fenti sík vidék nem volt annyira érdekfeszítő. Tán mert nem is ezért jöttünk, és így csak az időnk ment volna el.
Úgyhogy vissza a legaljára, hogy a vízeséshez indulhassunk végre el.
Azt irány a nép után.
Hamar megtaláltuk a sokkal érdekesebb igazán szép környezetet.
Hamar megtaláltuk a sokkal érdekesebb igazán szép környezetet.
És azzal együtt a csodaszép patakot is!
Nagyon szép!
És messze szebb és jobb, mint amit felénk látni.
És ez még nem is a híres vízesés.... csak egy kisebb víz-esés a patakon.Végre elértünk a 'bejárathoz' !
Ha pontosabban érdekel, hogy mi mindent lehet látni, akkor eme hely honlapján bármikor lehet tájékozódni - KLIKK IDE. És hogy akkor én anno miért nem így tettem?!? Hát nem tudom.. Viszont most már van valós élményem és így én is, Te is láthatod, hogy milyen is valójában egy kirándulás itt.
A nagy meglepetés az volt, hogy aszfaltozott út vitt a cél felé. S nemcsak egy darabon, hanem mint kiderült végig! Ezt valahogy nem láttam és nem jött át a neten való böngészés során! Szinte papucsban is végig lehetett volna járni, mi meg úgy fel voltunk öltözve, mintha újra a bokrokkal és az erdővel kellett volna megküzdenünk. Szép kis meglepetés. De legalább itt nem tudtunk eltévedni. Még ha akartunk volna se tudtunk volna. Csak menni kellett előre.
És közben csodálni lehetett a szép természetet.
A Szalajka-patak....
És közben csodálni lehetett a szép természetet.
A Szalajka-patak....
A Szalajka-patak a Szilvásvárad melletti völgy fő vízellátója. Forrásai tipikus karsztforrások, szélsőséges vízjárással, tehát olyan váltópontok, ahol a felszín alatti vízfolyások a karsztterület peremén a felszínre lépnek. Más forrásoktól eltérően általában egy meghatározott pontban, koncentráltan fakadnak.
A Szalajka-patak forrásai többnyire bővizűek, de vízjárásuk és vizük minősége szélsőségesen ingadozó. Szárazabb időszakokban kristálytiszta vize igen sok oldott meszet tartalmaz, amely a CO2 elillanása miatt kicsapódik, és forrásmészkő, mésztufa képződik.
Egy ilyen szép patak látványával nem lehet betelni.
Azt a patak valahogy távolabb került... viszont az állatok annál közelebb.
És ha már nézelődünk, akkor egy kis fagyi se hiányozhatott.
A Vadbemutatókert...
A Szilvásvárad belterületétől nem messze található vadaskert fő látnivalói a dámszarvasok (Dama dama) és - alkalmanként - a hazánkba az 1880-as években betelepített muflonok (Ovis musimon). A patásoknak ugyan nem túl nagy zárt terület áll rendelkezésükre, de előfordul, hogy egyetlen példányt sem fedezhet fel az erdőjáró.
Kis szerencsével azonban az egész szarvas családot, illetve a muflonokat is szemügyre vehetik a látogatók a túraösvény kerítéséhez közeli etetők egyikénél. Az állatok kíváncsiak ugyan, mégis ritkán fordul elő, hogy közel merészkednek a látogatókhoz.
A vadak után jöttek a tavak... a pisztrángos-tavak...
A sebes pisztráng őshonos fajta Szilvásvárad környékén. A később megkezedett szaporítása miatt többször mélyítették ki a Szalajka-patak medrét. A Völgyben számtalan kisebb-nagyobb tó fedezhető fel, amelyekben a legnevesebb éttermek étlapjára kerülő szilvásváradi pisztráng tenyésztésének kezdeti szakasza folyik.
A karsztforrásokra jellemző vízhozam-ingadozás miatt a pisztrángok nagy része csak néhány centis ivadékként úszkál ezekben a tavakban. A pisztráng feldolgozásának viszont már ismét Szilvásvárad ad otthont.
A rendkívüli minőségű füstölt és sült pisztrángok titkát még maga Derrick felügyelő (Horst Tappert) sem tudta kideríteni, amikor társával (Fritz Wepper) és egy főzőműsor stábjával Szilvásvárad vendégszeretetét élvezte.
S nicsak... a kisvasútnak is nyomát találtuk. A kiindulópontnál valahogy nem volt elég feltűnő, hogy hol is lehet kisvasútra szállni. De van! Láttuk!
Zilahy Aladár Erdészeti Múzeum
A Szalajka-völgy fái között zakatoló kisvasút Szalajka-Halastó megállója közelében helyezkedik el az Erdészeti Múzeum. A műemléki jellegű épület 1986 óta igyekszik bemutatni a látogatóknak a Szilvásvárad környéki erdészet történetét, annak egykori eszközeit.
A múzeumban évente 25-35 ezer érdeklődő csodálhatja meg a Szilvásvárad melletti erdők élővilágát a trófeateremben. Egy másik teremben a régebbi korok írásos és tárgyi mementói találhatók meg Mária Terézia erdészeti rendeletétől egészen az ún. MRP fűrészekig.
Az Erdészeti Múzeum magyar kiállítási anyagát Zilahy Aladár, Szilvásvárad nyugalmazott erdésze gyűjtötte össze. Az intézmény áldozatos munkájának elismeréseképpen vette fel a nevét.
Odafelé sajnos nem mentünk be. Visszafelé pedig már nem volt nyitva. Úgyhogy csak ennyit láttunk...
Inkább mentünk tovább, hogy minél előbb elérjünk a vízeséshez.
Aztán elértünk egy jó nagy tóhoz.
És bizony tele volt halakkal.Éhes halakkal....
Egy kis etetés belefért...
S még egy tó... meg egy mini vízesés!
Ez is nagyon szép volt.
Az aszfaltozott út meg csak vezetett előre... tényleg semmi túra jellege nem volt. Inkább csak kényelmesen sétáltunk és néztük a látnivalókat hol jobbra, hol balra.
A patak is újra meglett.
Tényleg csodálatos ez a Szalajka-völgy.
És még csodálatosabb, hogy ilyen szépen megcsinálták az egész környezetet a látogatók számára. Kényelmesen, kellemesen, a természetet nem bántva, azt csak csodálva lehet végigmenni az egész úton.
A Szikla-forrás!
Szilvásvárad látványos forrása, Talán nemcsak a Bükk-hegység, hanem egész Magyarország egyik legszebb természeti képződménye a Szikla-forrás, amelynek ingadozó mennyiségű vize a Szalajka-patakot táplálja. A függőleges kőfalból szinte megmagyarázhatatlanul előcsobogó forrás az Ablakoskő-völgyi és a Bükk-fennsíki Mészkő Formáció határán ejti ámulatba a Szilvásvárad mellett kirándulókat.
A forrás vizét a mészkőre hulló, és annak repedésein lefelé szivárgó csapadék adja, hogy aztán a 3-4 méterig járható barlangjáraton keresztül törhessen az erdőjárók szeme elé. A Szikla-forrás vízgyűjtőterülete mintegy 4-6 négyzetkilométernyire tehető.
Miután gyorsan, kényelmesen megnéztük, mentünk is tovább.
Úgy éreztem, hogy bármerre is nézünk, csak szépet látunk.
És végre... a messziből már látszódott... megérkeztünk!
A Fátyol-vízesés.
Szilvásvárad áradó büszkesége
A Fátyol-vízesés a Szilvásvárad melletti Szalajka-völgy talán leglátványosabb természeti képződménye. A vízesés kialakulása a mészkőnek és a csapadéknak köszönhető, ez a két összetevő hozta létre ugyanis azt a 17 méter hosszú, tizennyolc lépcsőből álló mésztufagátat, amelyen a Fátyol-vízesés lezubog.
A Szalajka-forrás által táplált vízesést az erdei kisvasút végállomásáról pár perces sétával, illetve a Szilvásvárad belterületén található parkolótól egy nem túl hosszú gyalogtúrával lehet megközelíteni. Nevének eredete kétséges: egyesek szerint a vízpermet jellegzetes, fehér fátyláról, mások szerint a fehér, csipkéhez hasonlóan mintás mésztufáról kapta a Fátyol-vízesés elnevezést. A szélsőséges vízjárás miatt néha előfordul, hogy elapad.
Magyarországon nem sok ilyen természeti látnivaló van, úgyhogy ennek a csodának örülni kell. Csak néztük... és néztük....
... nem lehetett betelni ezzel a természeti szépséggel.
És bár ennek megtekintése volt a fő cél... de térkép szerint van még tovább is.
Innen már inkább túraösvényre hasonlító úton megindultunk, hogy megnézzük, hogy mi van még tovább. No meg hogy hol is van az az ominózus barlang.
Izgalmat is találtunk. Mivel nem az aszfaltozott úton mentünk tovább ezért kicsit feljebb át kellett szelnünk a patak medrét.
A merészebb túrázókra is gondoltak ... :)
Még egy jó nagy tó.
Ennyi tavat... ennyi vízfolyást... ennyi szépséget...S úgy tűnt, hogy közben a barlangot is megtaláltuk.
Viszont a hegyoldalt hagyományos terepviszonyok között kellett megmászni.
Felkorlátozott földes túraúton lehetett feljutni a meredek hegyoldalban a barlanghoz. És felfelé úgy tűnt, hogy ez az emelkedő sem kutya, és sose érünk fel. Ez már messze nem volt olyan könnyű, mint a vízeséshez vezető út.
De legalább ez is szép volt. A kőzeteket itt-ott megcsodáltuk.
Vagy épp kapaszkodásra használtuk.
De így, hogy a végén még extra látnivaló várt. És ott volt a barlang....
Szilvásvárad első emlékei. Az Istállós-kői-barlang a Bükk-hegység legmagasabb csúcsának oldalában, 609 méteres magasságban nyílik.
Gyalogosan a Gloriette-tisztásról közelíthető meg szerpentinszerűen kialakított, meredek gyalogösvényen. Régészeti jelentőségű hely, ezért 1944-ben védetté, 1982-ben fokozottan védetté nyilvánították. A barlanghoz szerpentin jellegű turistaút vezet a Szalajka-forrás mellől.
A hatalmas, háromszög alakú bejárat egy földtani törésvonal mentén alakult ki. A nyílás mögött egyetlen, tágas terem található. A történelmi időkben a barlang hosszú ideig istállóként funkcionált, kutatások alapján azonban előtte sem lakóhely, hanem áldozóhely volt.
Nem volt túl nagy, nem volt sok néznivaló rajta..
.... de a maga módján páratlan látnivaló.
Lefelé persze sokkal gyorsabb és könnyebb volt... ahogy lenni szokott.
Vissza a patakhoz és izgalmakhoz. :)
És persze a vízeséshez.
Mert hogy az út ugyanarra fog visszavinni, mint amin feljöttünk. Úgyhogy még egy utolsó szempillantás a Fátyol-vízesésre.
Egy kis pihenés után irány vissza, hiszen azért jól elment ez a délután is.
Laza séta, mert hogy úgysincs már mint nézni a visszafelé úton, hiszen mindent láttunk.... gondoltam én.
De aztán mégis kedvünkben jártak az égiek.... és megtaláltuk a saját kis skanzenüket. Ez a felfelé vezető úton fel se tűnt. No de most!
De aztán mégis kedvünkben jártak az égiek.... és megtaláltuk a saját kis skanzenüket. Ez a felfelé vezető úton fel se tűnt. No de most!
Szabadtéri Erdei Múzeum
A Szalajka-völgyben és Szilvásvárad környékén korábban az alábbi tevékenységeket űzték: fafeldolgozás,mész- és szénégetés, hamuzsírfőzés, fogatozás, vasércmegmunkálás és zsindelykészítés.
A szabadtéri erdei foglalkoztató mellett bejárható skanzenben az erdőjárók az ezekhez kapcsolódó tárgyi emlékeket (többek között kunyhókat, szerszámokat és kemencéket) vehetik szemügyre egészen közelről a Horotna-völgy bejáratánál.
Egy kis játék és érdekesség egyben... gyerekeknek... felnőtteknek...
Séta közben az érdeklődők megismerkedhetnek továbbá a vadfogó veremmel, számos faeszközzel, valamint egy erdei javítóműhellyel is. Ugyanakkor egy szabadtéri múzeum nem lehetne teljes a megmunkálatlan fa bemutatása nélkül: megkövesedett és ellignitesedett fatörzsek, illetve egy évgyűrű kronológia is várja a látogatókat.
Nekem nagyon tetszett ez a mini skanzen. Ilyet korábban még nem is láttunk. Nagyon ötletes és jól kidolgozott formában, kis helyen ennyi látnivaló és információ a régmúlt emlékeiről. Szupi volt!
No de innen már tényleg vissza az autóhoz, mintha már kezdene szürkülni.Azért a halacskáknál még megálltunk :)
És persze a vadálltoknál is. :)
Innen már nem is voltunk messze az autótól.
Tartalmas és látnivalókban bővelkedő kirándulást tettünk a Szalajka-völgyben. Oly gazdag látnivalókban ez a völgy és mégis olyan könnyű bejárni és felfedezni, hogy ezt ne lehet kihagyni!
Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése