Egri vár
Észak-Magyarországi kirándulásunk során az Egri vár megtekintését se hagyhattuk ki.
De nem ment simán a várlátogatás. Először is úgy tűnt, hogy egy kicsit későn indultunk meg, hogy megkeressük a várat. Aztán még az eső is feltartott minket. És az, hogy gyalog szeltük át a várost, szintén a várnézés rovására ment. És ki gondolta volna, hogy a vár nyár kellős közepén, a szezon kellős közepén... nincs minden látnivaló nyitva 5 után! De talán a lényeget így is láttuk.
Az egri vár Eger nagy történelmi múltú vára. A hozzá fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es ostrom, amikor a várvédők Dobó István kapitány parancsnoksága alatt visszaverték az Oszmán Birodalom túlerőben lévő seregét.
Egy kis olvasnivaló a Wikipédiáról..
Eger történelmi múltú városát a hasonló nevű patak két oldalán találhatjuk a Bükk-vidék központi részének déli lábainál. Szent István király itt alapította meg az első püspökségek egyikét, az Egri főegyházmegyét, melynek területe egészen a Kárpátok gerincéig húzódott.
Az 1970-es, majd az 1990-es évek ásatásai tárták fel a 11. századi, román stílusú rotundamaradványait (makettje a vártörténeti kiállításon látható). Falait sárba rakott kőből építették. A templom keleti végét kis, patkó alakú szentély zárta le.
A csaknem pontosan a körépítmény közepén talált, kőből épített, kőfejtámaszos sírhelyen feltehetően az első püspökök egyikét temették el. A körtemplom melletti temető sírjaiból előkerült gazdag leletanyagból (zománcberakásos függők stb.) nyugati hittérítők letelepedésére következtetnek. A rotundához nyugat felől egy hosszú építmény csatlakozott: vélhetőleg ez volt az első püspöki palota.
Nyitva tartás, belépőjegy és minden fontos információ tekintetében keresd a vár honlapját - KLIKK IDE.
Az Árpád-kor elején az egri püspök menedékvára a felsőtárkányi Várhegy hatalmas erődítménye volt, de ezt a tatárok lerombolták. Az egri Várhegyen a 13. században csak kisebb erősség volt, a magas kőfalakat az országos újjáépítés részeként, az egri püspök parancsára emelték.
A Szent János evangélista tiszteletére szentelt, háromhajós, román stílusú székesegyházat föltehetően Szent László király idején, a 11. század végén emelték. A székesegyházról a 14. századikrónikákban a várat is Szent János evangélista várának nevezték.
A nyugati várfalnak támaszkodott északon a szabolcsi főesperes gótikus stílusú háza, délen pedig két(?) további épület. A püspöki palotával átellenben három, 1870 után épült, egykori kaszárnyaépület áll, közülük a keletiben működik az Egri Képtár.
Az egyemeletes, régi püspöki palota a belső vár északnyugati szakaszán áll (keleti szakasza elpusztult), földszintje: gótikus a 15–16. századból; emelete 18. századi, gótikus és reneszánsz részletekkel. Eredetijét 1470 körül építette Beckensloer János püspök. Keresztboltozattal fedett, árkádos folyosója részben eredeti; a belső falán gótikus ablak- és ajtónyílások láthatók.
Az egyik földszinti teremben állították ki Dobó István vörös márvány sírkövét, amit egri hősök szimbolikus szobrai vesznek körül. Egy falitáblán a név szerint ismert 1552-es várvédőket sorolják fel. Két korábbi teremben időszakos kiállításokat rendeznek be. Az emeleten az egri vár történetét bemutató kiállítás tekinthető meg.
Megnéztük azt amit lehetett.... kívülről. A múzeumok már nem voltak nyitva. De az utolsó kazamatán körbevezetést még elértük. Az emberek azért álltak ott egy helyen. Úgyhogy még épp hogy lecsíptünk a csoport indulását.
Egész érdekes volt, ott lent a föld alatt. Hát még a bácsi dumája és szövege, aki vezette a nem is olyan kis létszámú csapatot. Érdekes volt.
Az 1540-es években alakult ki a külső és belső várrendszer, melynek átjárója a ma is látható Setét-kapu volt. A külső vár 1702-ben elpusztult, de a kaput ezután is használták és csak a XIX. század elején falazták be. A Setét-kaputól tovább haladva a földszinti Kaszárnyatermekbe juthatunk, melyek tüzérségi támadások idején hatékony védelmet jelentettek.
A termek ma a vár gótikus székesegyházának építés történetét és a püspökkori várat, valamint a törökkori vár harcászatot és várépítészetet bemutató interaktív, multimédiás elemekkel tarkított kiállításoknak adnak otthont. A felső kaszárnya teremben egy hiánypótló kiállítás kapott helyet Egri Csillagok – regény és valóság címmel.
A Kaszárnyatermekből a Gergely-bástyán át az 1570-es években épült földalatti járatrendszerbe jutunk. Ezek az alagutak a várfalakkal párhuzamosan épültek, így a föld alatt teremtettek biztonságos átjárási lehetőséget a bástyák között. A folyosókat aknafigyelésre is használták. A kiállítás ajánló videója megtekinthető itt és itt.
A föld alatti látogatás után a föld felett is körbenéztünk még. A vár belső terület még egy ideig szabadon bejárható volt. Úgyhogy irány a várfal és a kilátás.
A kőfalak anyaga az egri borvidék fő talajképző anyagának tekintett riolittufa, ami könnyen faragható, de könnyű, meglehetősen puha és nagyon kevéssé fagyálló. Ezért a nagyobb hidegek utáni olvadások idején egyes falszakaszok rendre leomlottak, a vár rendszeres karbantartást igényelt.
A tüzérségmegjelenésével a klasszikus lovagvár jellegű (magas, vékony falakkal épített) egri erődítés több szempontból is kritikusan elavult. A fő probléma az volt, hogy a Várhegy melletti, annál magasabb Almagyar dombról át lehetett lőni a falak fölött. Ezért (először a Felvidéket uraló cseh husziták elleni védekezésül) a domb jelentős részét elkerítették.
A hódító Oszmán Birodalommal szemben kialakított végvárrendszer fontos tagjának számító várat a 16. század első felében külső és belső részre osztották, a védműveket Alessandro Vedani tervei alapján korszerűsítették. Eger élére 1548-ban nevezték ki Dobó Istvánt várkapitánynak.
Dobó elsődleges feladatának tartotta, hogy a várható török támadás ellen minél jobban megerősítse a végvárat. Ehhez növelte mind a helyőrség, mind a hadieszközök számát. A hadjáratot Kara Ahmed vezír, Szokoli Mehmed ruméliai és Hadim Ali budai beglerbég irányította. Egyesített hadaik 1552 szeptemberében vették ostrom alá az egri végvárat, de a védők visszaverték próbálkozásaikat.
Mire az ostromlók elvonultak a vár alól, a falak többsége súlyosan károsodott. Az évtizedekig tartó újjáépítés közben jelentősen korszerűsítették is a védműveket, a helyőrség létszámát hétezer főre emelték. Intézményesítették a várban működő lőpormalom alapanyag-ellátását (az évi 500 tallér értékű salétromot évi adójának fejében Debrecen szállította). Német (osztrák) tüzéreket alkalmaztak (békeidőben 8–10 tűzmestert fejenként 2-3 segéddel). Mindezek dacára 1596-ban a több nemzetiségű helyőrség rövid viadal után III. Mehmedszultán kezére adta a várat.
A hódoltság 91 esztendeje alatt a törökök nemcsak fenntartották, de bővítették is az erődrendszert. A várat a Habsburgok1687-ben vették vissza, miután kiéheztették a védőket. 1701-ben a császári haditanács felrobbantatta a feleslegessé vált külső vár védőműveit, így a kuruc szabadságharcban csak a belső vár kapott kisebb szerepet.
A régi dicsőség színtere ezután lassan hanyatlásnak indult, köveit szekérszámra hordták el a városba építkezésekhez. A régészeti kutatómunka és helyreállítás csak 1862-ben kezdődött el.
A háborúk, a többszörös átépítések – de különösen előbb a külső vár császári rendeletre történt 1701-es lerombolása, majd az egyházi tulajdonba visszakerült erőd tudatos lebontása a 18-19. század fordulóján – óriási károkat okoztak az egri vár középkori és kora újkori emlékeiben.
A rombolás méretére jellemző volt, hogy a vár területe a 19. század közepén már csak egy helyenként falakkal övezett, az elbontott épületek maradványait is elrejtő füves dombként emelkedett a város fölé, belsejében az egyetlen megmaradt épülettel, a jócskán – börtönné és magtárrá – átalakított középkori püspöki palotával. A vár 20. századi feltárásai mégis sok meglepetéssel szolgáltak. A régészeti feltárások 2013-ban újraindultak.
Jó nagy a vár és a belső területe, úgyhogy bőven volt mit körbejárni.
A vár rekonstrukciója 2009-ben kezdődött, a 2014 végén zárult első ütemben készült el a látogatók elől évtizedek óta elzárt Török kert rekonstrukciója, a vársétány, felépült a fegyvertár, befejeződött a közművek cseréje, és elkészült a Szép-bástya rekonstrukciója is.
A 2016. május 8-án lezárult második ütemben az aknafolyosó meghosszabbításával a Dobó utca 12. szám alatti épületből is feljárás nyílt a várba. Az aknafolyosó egy része korábban is látogatható volt, ám annak déli vége még a vár 1596-os ostroma során beomlott, így ez a rész 420 év után lesz ismét járható.
Az Egri Vár 2014-től Nemzeti Emlékhely, az 1552-ben a török sereg felett aratott győzelem kultuszhelyeként.
A várat 2016-tól kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújítják.
Városi látképben a Minaret...
Bár nem láttuk a kiállításokat és még ki tudja, hogy mit. De azért így is volt látnivaló.... maga a vár, falai, a kazamata, a kilátás, ágyúk.... és egy kellemes séta a vár területén belül. Jó volt! Talán egyszer majd a többi dolgot is meg tudjuk nézni.
Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése