Sopron - Tűztorony
Soproni kirándulásunk során egy városnéző túrát is megejtettünk. És persze, hogy nem hagytuk ki a város egyik fő nevezetességét, a Tűztornyot.
Városnéző utunk során hamar elértünk a Tűztoronyhoz. Már messziről lehett látni.
Az 58 méter magas soproni tűztorony a város jelképe. A Fő téren áll. A 13. században építették, majd évszázadokon át szolgálta a várost. Állékonyságát a 19. század végén, a Városháza építése során, elveszítette, majd statikai okokból kapuját leszűkítették. Eredeti jellegét a 2009-2012-es megerősítése és helyreállítása során kapta vissza.
Kicsit furcsa volt, hogy a pénztárat a régészeti leletek felett ívelő hídon keresztül lehetett megközelíteni. Ezeket akár ingyen is meg lehet tekinteni. De a tűztoronyba való feljutáshoz már jegyet kellett venni. Annyira nem volt vészes. Bár ha azt nézzük, hogy ez csak egy kilátó-szerű torony.... Det ény és való, hogy sok érdekes képet, történelmi leírást is láthattunk. Úgyhogy így rendben volt. KLIKK IDE és megnézheted a Tűztorony saját weboldalán, hogy mennyi a belépő, mikor van nyitva...és talán még ennél is több infot láthatsz, főleg nagyon jó történelmi leírást.
És hogy miért volt a belépőjegy?! Hát anélkül nem jutottunk volna át ezen a modern beléptetőrendszeren, amit ide felállítottak.
A felfelé vezető úton minden lépcsőfordulóban volt valami olvasni és néznivaló.
Az elején még barátságosak voltak a lépcsők. De a legvégén... az a alig lábnyi széles beton csigalépcső.
Szépen lassan azért felértünk. A kilátás a városra nagyon szép volt.
Tán egy ilyen "kilátó-torony" minden városban jól jönne.
... és kevésbé szép rálátás a városra. Lehet, hogy lehetett volna még egy kicsit magasabb. :)
Viszont nagyon biztonságos a magas kőkorlátnak köszönhetően. És teljesen, 360 fokban körbe lehet menni és a várost meg lehet csodálni.
Eredetileg várostorony volt: alsó, szögletes részét 1290 és 1340 között gótikus stílusban építették valószínűleg római kaputoronyra – más vélemények[1] szerint az alap is Árpád-kori. Az 1960-as évek végén a torony mellett megtalálták és konzerválták az északi római városkapu maradványait. Ugyanitt látható egy 13–17. századi pincebörtön is.
A 13. századtól a tűztorony volt a városfalak északi kaputornya. Az alsó részre hatalmas, hengeres, dísztelen építményt emeltek, 14–15. századi gótikus ablakokkal. Árkádos reneszánsz körüljárója a város figyelésére szolgált. Rövid és keskeny réztető után nyolcoldalas lesz a torony; a sarkokat torzított ión félpillérek fogják át. A nyolc oldalból négyen óralap látható az 1735-ös évszámmal, felettük pedig egy-egy félköríves ablak kőkeretben. A háromrészes, tagolt párkány felett az erőteljes hagymájú rézkupolán nyitott lámpás ül. Köríveit befelé hajlított toszkán félpillérek tartják; benne harang csüng. A háromszorosan tagolt rézsisak felett magas rúdon és gömbön kétfejű sas a széljelző. A torony ezen felső része barokkos jellegű. Írásban először 1409-ben említették.
A városba érkező idegen magas töltésen jutott el a város igazi kapujához, a mai tűztorony négyzetes, nagy előépítményéhez, és annak boltozatos terén áthaladva ért el a Fő térre. A 15. században épülhetett ki abban a formájában, ahogy a legkorábbi ábrázolásai a 16. század derekán mutatják. A toronyőrök éjjel lámpással, nappal színes zászlókkal jelezték, hogy merre látnak tüzet. Zenész-toronyőr (Ádler György) szegődtetéséről az első írásos adatunk 1546-ból való. A toronyőr később három másik trombitással együtt jelezte, ha ellenség vagy előkelőség, borszállítmány közeledett. A körerkélyről negyedóránként trombitaszóval figyelmeztették a soproniakat az idő múlására, és a 16. századtól a toronyórát is ők kezelték. Zenész privilégiumuk 1829-ben a Soproni Zeneegyesület megalakulásával megszűnt, de 1885-ig negyedóránként továbbra is megfújták a kürtöt.
A torony 1676-ban teljesen leégett. Újjáépítését a lakosság sürgetésének dacára tulajdonképpen csak 1680-ban kezdték el. Erre közadakozásból gyűjtöttek pénzt. Építőmestereket Bécsújhelyről hívtak, a követ a helyi bányákból fejtették. A körerkélyt barokkos stílusban építették újjá. Az órát vagy Purr János lorettói órás, vagy a szintén lorettói Bienn János készítette.
A kétfejű sas II. Ferdinánd király és Eleonóra királyné ajándéka volt az 1622. évi Országgyűlés és a királynő koronázásának emlékére, de a torony tetejére csak bő fél évszázaddal később, a nagy tűzvész után, a Lipót császár neve napjára rendezett ünnepségre tették fel. Ekkor szólalt meg újra a megjavított óra is. 1893–94-ben lebontották a régi városházát, és eközben megbolygatták a torony alapjait; bécsi szakértők szerint az építmény összeomlással fenyegetett. Már-már lebontották, de Kiss István és Schulek Frigyes meghallgatása után köztes megoldást választottak: megtiltották a kapu alatt a kocsik közlekedését, elfalazták a széles bejárót, és csak a gyalogosokat engedték át. Az így megerősített torony minden baj nélkül átvészelte a világháborúkat. A tűztoronyhoz tartozott a felvonóhíddal és védőművekkel ellátott Előkapu, aminek helyén alakult ki az 1760-70-es években a ma is „Előkapu” néven ismert zegzugos utca.
A Tűztorony a hűség jelképe is. Az 1921. december 14-i népszavazáson Sopron és még nyolc község úgy döntött, hogy Magyarországhoz kíván tartozni. Ennek emlékére 1928-ban Hikisch Rezső tervei alapján barokkos kapukeretet készítettek, ami felett a hódoló soproniakat maga köré gyűjtő Hungáriát ábrázoló szoborcsoport Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása.
1970-ben a régi toronyőrház helyére beton lépcsőházat építettek, ami egyúttal támasztja is a tornyot.
2007-ben indult a legutolsó rekonstrukciós munkák tervezése. A kivitelezés 2009-ben kezdődött, és az összes felújítási munkálat a 2012. december 14-ei Hűség napi ünnepségre fejeződött be.
Egy jó fényképezővel távolra is elnézhetünk. S nem csak háztetőt láthatunk...
A Tűztorony a hűség jelképe is. Az 1921. december 14-i népszavazáson Sopron és még nyolc község úgy döntött, hogy Magyarországhoz kíván tartozni. Ennek emlékére 1928-ban Hikisch Rezső tervei alapján barokkos kapukeretet készítettek, ami felett a hódoló soproniakat maga köré gyűjtő Hungáriát ábrázoló szoborcsoport Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása.
1970-ben a régi toronyőrház helyére beton lépcsőházat építettek, ami egyúttal támasztja is a tornyot (a védőépület Dr. Kissné Nagypál Judit tervei szerint készült a várfalat bemutató rekonstrukció tervével együtt).
2007-ben indult a legutolsó rekonstrukciós munkák tervezése. A kivitelezés 2009-ben kezdődött, és az összes felújítási munkálat a 2012. december 14-ei Hűség napi ünnepségre fejeződött be.
Miután kinézelődtük magunkat irány lefele. Lent és volt még felfedeznivaló és látnivaló.
A tourinform modern üvegkalitkája alatti területen voltak ezek a régészeti 'kincsek' láthatóak.
A kedvencem! Makett! Az egész óvárosról. A megszokotthoz képest nagyon modern technikával készülhetett.
De voltak valódi régészei lehetek. Az olvasott leíások szerint az óváros különböző részein az építkezések, bővítések során is újabb és újabb részészeti leletre bukkannak. Itt ez az egész óváros egy 'kincsesbánya'.
A suvenyír, pontosabban a tekerőke pedig a legpraktikusabb helyen volt, a tourinformos irodában.
Ennyi volt a Tűztoronyban tett látogatásunk. Sokkal tartalmasabb volt, mint amire gondoltam és számított.
Úgyhogy ha Sopronban jársz, akkor a Tűztornyot mindenképpen nézd meg. Kívülről, belülről....
Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése