Somló vára

Somló vára,

a 'másik oldalról' megközelítve

Sopronba mentünk pár napos kirándulásra. De hiába választottuk a legrövidebb utat, így is nagyon hosszúnak ígérkezett. Ezt félúton meg is éreztem (tudod... nem nagyon bírom az utazást). Olyannyira, hogy egy kis pihenőt kellett tartanunk. De ha már Somló hegyének közelében jártunk, akkor a pihenő legyen kellemes és hasznos.... úgyhogy megnéztük Somló várának romjait.

Korábbi kirándulások egyikén már volt szerencsém a várromokat látni. KLIKK IDE és megnézheted a korábbi bejegyzést (nézd csak meg, itt-ott jobb képek vannak). Engem már akkor totál lenyűgözött a látvány. Ilyen szép romokat, ilyen szép helyen! Ezek a szép emlékek éltek a fejemben. S valamiért úgy gondoltam, hogy akkor most is jó élmény lenne a romokat megnézni.

De mivel nem ezért keltünk útra, ezért úgy gondoltam, hogy most a könnyebbik úton kellene felmenni. Tisztán emlékeztem, hogy a vár közelében aszfaltos utat láttam. S ki tudja, hogy miért, de szentül hittem, hogy akkor azon az úton autóval is fel lehet menni. S mivel ezt hittem, ezért úgy gondoltam, hogy gyors, könnyed kis kitérő lenne. Pihennénk is, meg várat is látnánk. Tök jónak tűnt az ötlet.

Meg is néztük a térképen, hogy akkor merre kell menni, hogy a várrom alatti hegyoldalban kössünk ki. A térkép Somlószőlős felé vezetett, illetve az elágazónál Doba irányába. Láttuk, hogy a két község között van a felvezető út. Autóval gyorsan oda is találtunk.

Mivel nem voltunk 100%-ig biztosak, ezért a gyanúsan információs tábláknak tűnő táblák mellett meg is álltunk. Az egyik még hasznosnak is tűnt.

De a felvezető út megtalálásában nem volt segítségünkre. Úgyhogy a meglévő Google térképünket bogarászva úgy éreztem, hogy talán megvan az út is!
A tervezett és végül megvalósult útvonal:

De amikor odaértünk, ezt láttuk....

Háááát.. nem úgy tűnt, mint egy autózható út! Úgyhogy be se mentünk. Nagyon szomorú lettem. Hiszen láttam, tudtam, hogy széles, jó minőségű aszfalt út vezetett a vár közelébe. Tán rosszul emlékeznék?

Pedig közel volt a vár.... nagyon közelinek tűnt.  

Úgyhogy... ha már idáig eljöttünk... Akkor elindultunk gyalog....

....abban a reményben, hogy talán gyalog is gyorsan felérünk.

Valóban nem tűnt autózhatónak az út.  

S már kezdtem megnyugodni, de akkor megláttam ezt! Az út totál jó állapotban volt, és még parkoló autók is álltak itt! Tudtam! Tudtam, hogy jól tudtam, hogy fel lehet menni kocsival!

Legalább is lehetne... ha nem lenne sorompóval lezárva! :( Szóval csak idáig jöhettünk volna fel autóval, tovább nem. Gépkocsival tilos a feljárás a természetvédelmi terület miatt. :(

Így hát gyalog mentünk tovább az amúgy kiváló állapotban lévő aszfaltúton. :( Az utóbbi időben nagyon lusta turista lett belőlem. És most még sok időt se akartunk erre szánni.... úgyhogy tudom, hogy nem szép mindenhova autóval oda gurulni... de akkor legalább ne lenne aszfaltút!  :(

Ezen gyalogoltunk felfelé a vár irányába. 

 Egy-egy pontról a vár romjai sejlettek át a kopasz lomkoronákon. Úgyhogy nem voltunk messze.

Csak az egyre meredekebben kapaszkodó úton kellett felfelé menni.

Enyhe zihálás mellett egész rövid idő alatt fel is értünk. Eddig a pontig lehetett volna autóval jönni, ha lehetett volna jönni.

Innen már csak földes ösvényen lehetett a várhoz eljutni.

Meglepő volt, hogy itt is láttunk hóvirágot. Úgyhogy sokkal több erdőben és dombvidéken lehet látni hóvirágot, mint gondolnánk.

Alig pár 10 métert kellett menni és már ott is volt a vár.

A szép nagy Somló vára, legalább is romjai, amik maradtak.

Viszont ott a helyszínen kihelyezett táblán lévő képen látható hogy nemcsak hogy nagy vár volt anno, de a romokból is maradt szépen! Bizony! Sok mai várunk, illetve várromunk nem örvend ekkora méretnek.

Egy kis történelem és olvasnivaló a várról és múltjáról! A helyszínről, úgyhogy zoom-zoom!

Miután kielemeztük a táblát és a leírást, no meg készítettünk pár emlékképet....

.. a várromok felfedezésére indultunk.

A hatalmas nagy kőfalak még mindig ugyanolyan állapotban álltak.

Szépségük, állapotunk és magasságuk semmit se változott majd 3 év alatt.

Hatalmasnak tűnnek a falak, ahogy elmegy mellettük az ember.

És a gondolat, hogy az eredeti vár még ennél is magasabb volt.

Sokan kirándultak ezen a napon. Annak ellenére, hogy szeles és hűvös időjárás volt, meglepően sokan a túrázást és a vár megtekintését választották szabadidős programnak. (Mondjuk ünnepnapon szegény magyar nem is nagyon tud mást csinálni.)

A szuper kilátó helyet is megtaláltuk. Tán őrtorony-féle lehetett itt anno.

Ilyen szuper kilátás és a környék több mint 180 fokos belátása mellett  mi más lehetett itt. Mi is szemléltük és kémleltük a távoli messzi tájat, hogy vajon meddig látunk el.

Hátunk mögött pedig a vár csudálatos romjai. Nekem nagyon tetszik!

A kedvenc várromjaim közé tartozik. Ingyen megtekinthető, egy kicsit túrázni is kell érte, ami nem vészes. A kilátás fantasztikus! S a sok várfal között lehet bolyongani és újra és újra rácsodálkozni nagyságára, múltjára.

Majd a várrom rejtett zugait indultunk felfedezni. 

Gyönyörű.... erről a képről mindenki tudhatja és felismerheti, hogy a Somló hegy váráról van szó.

Minden szemszögből nézve egy kicsit más és érdekes.

A vár-túrázok tudják és érzik, hogy a várnak tényleg még nagyon sok és nagy része áll.

Sok másik várrom kutya-füle ehhez képest.

És itt még olyan területek is vannak, ahova már nem mindenki mászik be.

De itt és a nem túl fix köveken mászkálni veszélyes! Nem véletlen van kint a vár kapujában, hogy mindenki csak saját felelősségére tekintse meg.

Képek csak úgy, hogy lásd, hogy milyen szépet láttunk!

Ennyi volt a várfelfedező túránk.

Amerről jöttünk arrafelé mentünk is vissza.

Mondanom sem kell, hogy visszafelé sokkal könnyebb és gyorsabb volt az út.

Már csak azért is, mert a hegyről lefelé haladva csak úgy húzott a gravitáció.

Végül is nem volt olyan vészesen hosszú az út, így, hogy elképzelésemmel ellentétben gyalog kellett feljutnunk. A várrom továbbra is csodaszép, csak ajánlani tudom minden túrázónak és rom-keresőnek!

Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!