Sopron és környéke kirándulás

Sopron és környéke kirándulás

Az év első olyan alkalma, amikor pár nap szabadság mellett egy kicsit hosszabb ideig pihenhettünk. A téli időszak után végre hosszabb kimozdulásra kedvező időszak volt. S addig fantáziáltunk, főként, hogy a karácsonyi ajándék kuponunkat hogyan is használhatnánk fel okosan, hogy egy 3 napos kirándulás lett a vége.... és nem is akár hol, hanem az eddig még ismeretlen, oly távolinak tűnő magyar vidéken, Sopron és környékén.

Sok minden látnivalót számba vettünk. A végén mégis elég spontánra sikerült az utazás. Persze így is sok mindent láttunk. De a régi 'agyontervezett' utazásnak és kirándulásnak nyoma se volt. Volt sok gondolat... A, B, C terv és még sok... És hogy hogyan is sikerült?!? Hát így... olvasd csak el.

1. nap

Szó mi szó tényleg elég felkészületlenül indultunk útnak. S a cél nagyon távoli volt számunkra.


Sajnos elég rögösen indult a reggel és a régi megszokotthoz képest egyáltalán nem indultunk korán. S nem hogy nem indultunk korán, de a nagy sietségnek nyoma se volt. Persze tudtam, hogy ez egy két látnivaló rovására megy. De mivel nem volt igazán terv, ezért nem is aggódtam. Késő délelőtt indultunk meg. A cél az volt, hogy felérjük Sopronba a kuponos akcióban kiválasztott szállodába, a Pannónia Hotelba. 

Úgyhogy a lényeges cuccok összepakolás után mentünk is. Már az elején tudtam, hogy nagyon hosszú lesz az út. És még annál is hosszabb. Köztudott, hogy nem bírom az utazást, ezért vettem is be egy bogyót. De fél úton így is kongattak a vészharagok, hogy talán egy kicsit pihenni kellene. Ez valahol Veszprém környékén ért utol, és kiránduló-társaim élményeit figyelembe véve jó ötletnek tűnt, hogy nézzük akkor meg Somlói várat. 

Nekem volt már szerencsém egyszer látni. Persze akkor némileg jobb időjárási körülmények voltak, és több időt is szántunk rá. Ez utóbbi most nem volt. De a korábbi élményeim révén szentül hittem, hogy egy másik irányból majdnem egészen a várig fel lehet menni kocsival. Hiszen láttam az aszfaltos utat akkor. És ha van út, akkor fel is lehet menni. Legalább is gondoltam. 

Térképesen gyorsan meg is találtuk azt az utat, ami egészen Doba község széléig elvezetett, ahonnan a felvezető út kezdődött. S amennyire örültem, hogy simán felkocsikázunk megnézzük és már mehetünk is tovább, annyira nem jöttek be a számításaim.

A felfelé vezető út kezdete egyáltalán nem tűnt autózhatónak. Jobb híján - látvány, hogy nincs olyan messze az a várrom - elindultunk gyalog. S alig pár 100 méter után viszont látható volt, hogy mehettünk volna autóval, hiszem más is sokkal feljebb jutott. S még a jó minőségű aszfalt út is meglett. Ja... és az azt lezáró sorompó is. Hát ezt nem tudtam. Úgyhogy tanulság,... nem elég gondolni, meg is kell róla győződni, hogy hogyan van.

Viszont, ha már odáig elmentünk, akkor nem fordultunk vissza. Felgyalogoltunk az aszfaltos úton és megnéztük a várromot. Szerencsére nem sokat változott a pár év alatt. Még mindig ingyen meg lehetett tekinteni. És még mindig azt a csodálatos élményt nyújtotta.

Végül is nem tartott olyan sokáig, viszont annál szebb látottakkal lettünk gazdagabbak. Nézd csak meg hogy mit láttunk - KLIKK IDE.

A kis kitérő során a fejfájásom is elmúlt és újra utazásra készen álltam. Úgyhogy mentünk is tovább. Gyűrtük a kilométereket, hogy minél előbb felérjünk Sopronba. Tudtam, hogy Sárvár után olyan községeken fogunk átmenni, ahol egy-két kastély is akad majd. Főleg mindjárt az út mellett. Az első , amit észre vettem az Rábapaty községben a Felsőbüki Nagy-kastély volt, ami jelenleg általános iskolaként működik. KLIKK IDE és még többet láthatsz.

Ahogy haladtunk a 84-es főúton egy másik kastély is azonnal szemet szúrt, ahogy elmentünk mellette. A Simaság nevű községben a Festetics-kastély. Sajnos ezt sem lehetett jobban megtekinteni, akárcsak az előbbit. Az ok, hogy miért nem, és az egy-két kép külön bejegyzésbe került, KLIKK IDE.

Ezután már tényleg alig vártam, hogy felérjünk. Egy kicsit megviselt az a hosszú út. Viszont, hogy ne érjünk oda túl korán a szállodába, meg hát amúgy is még egész jó időben voltunk, ezért elmentünk megnézni, hogy vajon nyitva van-e Sopronban a Taródi vár. Az előzetes tervezgetésnél láttam, hogy nagyon sok látnivaló még nem nyitott ki, még nem indult el a szezon. Ennél nem igazán láttam, úgyhogy elgurultunk a várig, hogy személyesen nézzük meg. 

Szerencsénk volt, mert még pont nyitva találtuk. Elég érdekes, furcsa és különleges ez a vár. Hát még az élmény, amiben részünk volt. Úgyhogy már csak ezért is látnod kell a külön bejegyzést, KLIKK IDE.

Még mindig elég korai volt a vacsorához, amivel a hotel várt minket. Úgyhogy mondtam, hogy akkor megnézhetnénk a város híres Károlyi-kilátóját, ha már az aznapi túra a Sopron melletti dombokban elmaradt. A kopasz táj most amúgy se vonzott, főleg, hogy nem is volt olyan jó idő, mint ahogy az időjósok ígérték. A kellemes napfényes meleg helyett borús, hűvös és szeles időjárás volt.

Így a kilátóhoz is kocsival mentem volna. A lusta turista mindenemet. De hát tudtam, hogy nagyon sokáig fel lehet menni autóval. Főleg, hogy ott van a közelbe egy kaland park. Addig biztos el lehet kocsikázni. És talán még tovább is. No az elsőben igazam volt, a másodikban nem. Pont a kalandparkig lehetett menni és ott kellett az autókat lerakni. A kilátóhoz onnan már csak gyalog lehetett felmenni. Szeretjük a természetvédelmi területeket, csak nem akkor amikor fáradt vagyok gyalogolni. Főként, hogy nem is tudtuk, hogy a kilátó nyitva lesz-e vagy sem. És hogy ezt miért nem néztük meg előre?!? Nem tudom. Kivételesen egyáltalán nem foglalkoztunk ezzel. Úgy voltunk, ha már szezon van és nyitva van, akkor a mai napon csak várják a turistákat naplementéig minimum. Ha meg teljen zárva van, akkor meg úgyis mindegy, akkor sétáltunk egyet. 

Ez is lett, meg az is lett, csak épp nekünk jó nem lett. Ugyanis nyitva volt a kilátó, de abban a pillanatban zárta be a bácsi, ahogy odaértünk. Szó mi szó elég modortalannak tűnő mondandójával le is tudott minket. Mi meg már csak kívülről szemlélhettük a kilátót. Tanulság... célszerű mindenképp előre tájékozódni. Ez van...  de azért egy külön bejegyzést megérdemelt, KLIKK IDE.

Ezután már tényleg mentünk, hogy elfoglaljuk a szállásunkat. Késői érkezésünknek köszönhetően már nem kellett horror-terror parkolási díjat fizetnünk. ÉS még a dupla ágyas szoba is összejött. No meg vacsorára sem kellett várnunk. Ahogy becsekkoltunk és a szobában lepakoltunk már mehettünk is vacsizni. A hosszú nap után jól is jött végre valami finom meleg étel. 

Ezután már csak a pihenés és alvás járt az eszünkben.

2. nap

Jaj de jó lett volna jóóóó sokáig aludni. De nem tudtunk. Legalább is én nem tudtam. Az ágy sajnos nagyon nem volt kényelmes. És a 'reggel munkába kell menni' biológiai óra is ébresztett. Így legalább a délelőtt nem ment el henyéléssel. A finom svédasztalos reggelinket megettük, és a délelőttre gondolt soproni városnézést meg is kezdtük.

Kellemes városnéző túrát tettünk. A legfőbb látnivalók egy részét meg is találtunk. Sétáltunk egy nagyot, láttunk ezt-azt, és délre már vissza is értünk a hotelba. Nagyon szép város ez a Sopron, nézd csak meg a külön bejegyzést, KLIKK IDE.

Délutánra viszont már a városon kívüli programot terveztünk.
A Fertőrákosi kőfejtőt szerettük volna megnézni. De sajnos ahogy sok látnivaló, úgy ez is még téli nyitva-tartással működött.... vagyis egyáltalán nem volt nyitva. Még az ünnepre való tekintetre se nyitottak ki. Egy kicsit szomorú voltam. De nem baj, mert volt egy B terv. Méghozzá az, hogy megnézzük a Fertőrákos melletti osztrák határszélen található Mithras-szentélyt. És mivel oda sem lehet kocsival enni, ezért a terv az volt, hogy biciklivel közelítjük meg. S miután megnéztük lehet hogy még az osztrák oldalra is átnézünk. Szerencsére nagyon jó időjárás lett erre a napra. Verőfényes napsütéses meleg, felhő sehol... csak az a szél ne fújt volna! Mivel felettébb kellemes idő volt, bátran pattantunk a biciklire, amit eme élmény reményében el is hoztunk magunkkal. Lelkesen indultunk a nagy biciklis kalandra, mert még nem tudtuk, hogy mi vár ránk.

Amilyen könnyen és gyorsan odaértünk a szentélyhez, olyannyira csalódottak voltunk. Ugyanis nem volt nyitva. Hm... ki gondolta volna, hogy még ezt is zárják, és hogy nyári szezon előtt egyáltalán nincs nyitva. Szomorú voltam, hogy bár ott voltunk, és látni láttam, csak épp a lényeget nem. KLIKK IDE és láthatod, hogy mit nem láttunk és hogy mit kellett volna látnunk. Úgyhogy Szabolcs terve alapján bátran felkerekedtünk, hogy az osztrák határon átguruljunk biciklivel külföldre és ott egy kicsit körülnézzünk a Fertő-tónál. S bár már nem magyar látnivaló és nem is magyarországi élmény, de annál nagyobb kaland volt. Úgyhogy készítettem erről is egy külön bejegyzést, hogy lásd, hogy milyen izgalmas lehet csak úgy biciklizni egyet. A 'Biciklivel határon innen és túl' nevű bejegyzést itt megnézheted, KLIKK IDE.

Nem volt semmi egy élmény! De még így is volt elég időnk és energiánk, hogy szemügyre vegyük a Fertőrákosi Püspöki palotát. KLIKK IDE és láthatod, hogy milyen.

Mivel hamar meglett és gyorsan meg is lehetett nézni, amit látni lehetett, ezért indultunk is vissza Sopronba. De nem arra mentünk vissza, mint amerről jöttünk. Időnk is volt, meg amúgy is. Balf községét céloztuk meg. Már csak azért is, mert ott is volt egy kastély. És ha már csak úgy autókázunk, akkor legyen valami plusz látnivaló nekem is. Így hát Balfra mentünk és ott meg is kerestük a kastélyt, amit a www.kastélyok.com oldalnak köszönhetően tudtam, hogy ott van (sajna nekem még nem sikerült a kastélyos listámat befejezni, pontosabban erre a megyére még nem készült el). De ennek ellenére tudtam, hogy hol lehet utána nézni és a kastély is meglett! Nézd csak meg, KLIKK IDE.

Ezután irány Sopron. Viszont a vacsoraidő még mindig távolinak tűnt, úgyhogy még egy látnivaló megkeresését forszíroztam. Mondtam, hogy megnézhetnénk azt a Sörházdombi-kilátót. Azért is mert kilátó, és azért is, mert az ingyenesnek tűnt. S így, hogy nem kell attól félni, hogy fel lehet-e menni, bátran megindultunk, hogy megkeressük. Térképnek, GPS-nek és mindennek köszönhetően elég könnyedén eljutottunk oda. És végre... fel is tudunk menni a kilátóba! Külön bejegyzésben láthatod, hogy melyik ez a szupi soproni kilátó, KLIKK IDE.

Mire a városban a hotelig visszakanyarogtunk már vacsi idő volt. Úgyhogy akárcsak előző este, épp hogy lepakoltunk, már mentünk is vacsizni. A fárasztó nap után úgy nyomott el minket az álom, hogy csak na. Reméltem, hogy végre egy nagyot aludhatok, már nagyon kellett volna.

3. nap

Amennyire hittem és reméltem, hogy egy jó nagyot fogunk aludni, annyira nem sikerült. Az az ágy! Egyáltalán nem segített, hogy jót pihenjünk. És akkor még az a TV is. Hm... ahhoz képest, hogy 4 csillagos hotelben szálltunk meg..... Pedig nagyon szép volt! És egész jókat ettünk, no meg még egy kis wellness is volt. Úgyhogy nem is értem. Ha érdekel, hogy hol szálltunk meg, akkor KLIKK IDE és láthatod.

Reggeli után pakoltunk és már indultunk is. Hosszúnak ígérkezett a hazafelé út és még azért látni is szerettünk volna ezt-azt. Szándékosan Nagycenk irányába indultunk meg. Sajnos az elmúlt két napban a nagyobb kastélyok megtekintésére nem sikerült időt szánni, úgyhogy úgy gondoltuk, hogy talán hazafelé menet megnézhetjük azt, amit látni kell. Mint pl. a nagycenki Széchényi kastélyt. Mivel Soprontól nem volt túl nagy távolságra ezért bele is fért időnkbe. Így hát Nagycenkre mentünk, hogy megnézzük, hogy milyen nagy is az a kastély. Sejtettem, hogy annyira azért nem nagy és hogy talán a múzeumi kiállítások megtekintésével nem nyerünk annyit, mint amennyi időt veszítenénk. Úgyhogy a kastélyt most csak kívülről néztük meg. KLIKK IDE és láthatod, hogy mi láttunk.

Persze nem véletlen döntöttünk így, mert hogy a fertődi kastélyt is szerettük volna megnézni. Azt pedig már belülről is. Nagycenk után repesztettünk is Fertődre. Mivel a nap kellős közepén jártunk, ezért nem kellett félünk attól, hogy most lecsúsznánk a nyitva tartásról. Node amivel nem számoltunk, az a horror belépődíj volt. Szép kastély, nagy kastély - bár épp némi felújítási munkák zavarták a kastély látképét - de hogy ilyen sokba kerüljön a belső kiállítások megtekintése. Nem is gondoltam volna. S ahogy az elején is írtam, a megszokottól eltérve most egyáltalán nem néztünk semminek se utána. Úgyhogy ott helyben ért ez a meglepetés. És ha még lehetett volna azonnal bemenni. De meg kellett várni míg indul a tárlatvezetés. Mindent mérlegelve úgy döntöttünk, hogy akkor ezt most kihagyjuk. Kicsit sajnáltam, de annyira mégse. Kívülről láttuk, hogy milyen szép a kastély és talán egy nap majd belülről is megtekinthetem... így vagy úgy. Addig pedig KLIKK IDE és láthatod hogy kívül milyen a fertődi Esterházy-kastély.

Irány a következő megálló, Kőszeg. Ha már a kastélyok megtekintése nem tartott sokáig, akkor egy kis városnézés pont jól fog jönni. Mentünk is. Kis utakon egyenest előre. Így haladtunk keresztül Röjtökmuzsaj községén is. És ha már ott is volt egy kastély, akkor egy pillanat erejéig megálltunk és megnéztük. Mivel szállodaként működött a szépen felújított Verseghy-kastély ezért nem is mertünk nagyon nézelődni. Kamera is figyelt, meg egy emberke is már jött kifelé, meg is ijedtünk egy kicsit, az időnk is szűk volt, úgyhogy nem néztük meg jobban. Kár, nagy kár... mert hogy a kastély igazán értékes fele pont a másik oldalán lett volna. KLIKK IDE és láthatod, hogy mit láttunk és hogy mit nem láttunk.

No de annyi időnk amúgy se lett volna nézelődni, csak hát ha már ott mentünk el. De Kőszeg megtekintése valahogy jobban érdekelt minket. A városba hamar elértünk. Így jutott is időnk egy szép nagy városnéző sétára. Nézd csak meg Te is, hogy milyen szép városka ez a Kőszeg, KLIKK IDE.

És ha már ott voltunk, akkor a vár megtekintését se hagyhattuk ki. Hallottam már, hogy érdekes és egy kicsit furcsa vár az a kőszegi Jurisics-vár. Bár most a vár külső megnézésre nem szántunk túl sok időt, viszont cserébe bementünk és a belső kiállításokat megtekintettük. KLIKK IDE és láthatod, hogy milyennek láttuk a várat.

A vár, a templomok, és várkapu mámorában gyorsan eltelt a városnézésre szánt idő. Pedig még egy templomromot is találtunk - KLIKK IDE és láthatod.
Szép kis város ez a Kőszeg. Szerintem fogok még erre járni. A határ is közel, no meg Írott-kő is még felfedezésre vár. Úgyhogy meglehet, hogy lesz még lehetőségem a várost és látnivalóit alaposabban szemügyre venni.


Már bőven délután volt. S szó mi szó már rég a hazafelé vezető úton kellett volna robognunk. De hát fiatalság, bolondság, vagy csak kirándulási telhetetlenség. Kőszeg után beugrottunk még Bükfürdőre, hogy csobbanjunk egyet és megnézzük, hogy milyen az az élményfürdős rész, amit múltkor nem tudtunk kipróbálni. Így egy kicsi tudtunk még pihenni a nagy hazafelé-utazás előtt. És hát.... érdekes, új élményekre tettünk szert. KLIKK IDE és láthatod.

A fürcsi után viszont már muszáj volt az irányt hazafelé venni. Bár Magyarországon elvileg nincsenek távolságok, de azért az a 2 óra utazás - főleg szürkületben és az esti órákban - elég soknak tűnt 3 ilyen tartalmas nap után. Alig vártam, hogy végre hazaérjünk. Késő esti órákban érkeztünk meg.

Ahhoz képest, hogy nem különösebben terveztünk előre egész tartalmas és mozgalmas, kalandos 3 napos kirándulás lett a végén. 3 nap, 700 km megtett út, sok-sok látnivaló, így fedeztünk fel egy általunk még kevésbé ismert környéket. És most már tudom, hogy van miért arrafelé újra kirándulni menni!