Kirándulok, túrázok, élményekkel gazdagodok - S mind megírom, hogy lásd ,Magyarország mennyi látnivalóval és élménnyel Téged is vár.

S kérlek ne felejtsd, ez egy NAPLÓ, amiben SZEMÉLYES élményeim és érzéseim írom meg. Lehet hogy nem mindig tökéletes, de remélem hogy pont emiatt Neked majd jobb lesz!

2013. július 23., kedd

Füleki vár

Füleki vár
Észak-Magyarországi kirándulásunk során számos várat és várromot megtekintettünk. De volt egy, ami nagyon kilógott sorból, egy vár, ami már nem Magyarországon volt, hanem a szomszédos Szlovákiába. S tán nem illik a Magyarország látnivalói 'koncepcióba', de olyan közel volt a határhoz, hogy úgy éreztem, hogy nem hagyhatjuk ki. Ez volt a Füleki vár.
A kirándulásunk során az egyik nap szinte csak váraknak lett szentelve. Főleg, hogy arra Salgótarján felé több is van. S ha már arrafelé jártunk, akkor kár lett volna kihagyni a határhoz oly közeli Füleki várat. Úgyhogy irány Szlovákia és a Füleki vár. Az a 30 km még nem a világ vége, és ha már ennyit utaztunk, akkor miért hagynánk ki.
Somoskőújfalu határ menti községnél léptük át a határt. S csak előre kellett menni, s szinte már ott is voltunk. A várat pedig nem lehetett nem észrevenni. Szinte cím se kellett, csak menni kellett a látvány után. Amúgy a cím Google szerint:  Podhradská 604/30, 986 01 Fiľakovo, Szlovákia
Fülek Salgótarjántól északra 25 km-re fekszik, a somoskőújfalui határátkelőtől maradva a 71-es főúton 10 km-re jobbra ágazik le a városkába vezető út.
A közelében pedig táblák jelezték, hogy megérkeztünk. Könnyen meg is találtuk, nem úgy mint a parkolási lehetőséget. Hamar nyilvánvaló lett, hogy bizony fizetős parkoló lesz itt is.
De legalább szintúgy közel a vár. Úgy tűnik, hogy ma nem a gyaloglás, hanem majd a sok utazás lesz a fárasztó, főleg ebben a melegben.
Még a községről is találtunk táblát... azt is kielemeztük. Legalább is hogy tudjuk, hogy merre kell megindulni.
Szerencsére tényleg nagyon közel voltunk. Alig kellett gyalogolni, és már ott is volt a vár.

Megközelítés: A vár bejárata a Váralja (Podhradská) utcából nyílik. Közvetlenül a várhoz is fel lehet menni kocsival, azonban érdemesebb megállni a központban, a Fő utcán, és onnan gyalogolni a Váralja utcán át a várhoz. A vár alatti rész enyhén szólva sem túl bizalomgerjesztő, maradjunk a felújított Podhradská utcán, úgysem lesz kedvünk másfelé kalandozni.
A füleki vár (szlovákul Fiľakovský hrad, németül Burg Fileck) egy egykori vulkán lekopott bazaltperemére épült középkorierődítmény Szlovákiában, Fülek város közepén. A sasfészek Nógrád legjelentősebb műemléke.
Látogatás a várban: A vár bejáratánál alakították ki a modern Nógrádi Turisztikai Információs Központot. A szépen felújított épületben a városról és környékéről kaphatunk tájékoztatást magyar nyelven is.
A vár bejáratánál a hatalmas, fedeles, ötszögletű Bebek-bástya emelkedik, amely a legépebben fennmaradt része a várnak. Szélső falában látni a félig behatolt, kőből készült ágyúgolyót, az 1682-es ostrom emlékét. A bástyában a vár és a város történelmétbemutató kiállítás van berendezve. A felső várban megtalálhatjuk a palota maradványait, az őrtornyot és a félkör alakú ágyúbástyát (az ún. órabástyát). A várból csodálatos kilátás kínálkozik a városra és környékére.
A vár területén végig mehetünk az 5 állomásból álló tanösvényen, amely a vár történelmén kívül a várhegy földtanával is megismertet. A vár egy tufából képződött tűzhányó kráter peremének a maradványára épült. A tanösvény legmagasabb pontjáról lenyűgöző kilátás nyílik a városra és a környező Cseres-hegységre.

Amint a belépőjegyet megszereztünk, már mentünk is felfedezni a várat és romjai. A belépőjegyekről és sok más információról is leghitelesebben a vár honlapján lehet tájékozódni - KLIKK IDE.
Már az elején látszódott, hogy hatalmas épületrészek és falak maradtak meg. 
Aj ha a mi váraink mindegyikéből legalább ennyi megmaradt volna...
Egy is olvasnivaló a sok kép mellé a Wikipédia oldaláról - a teljes leírást nézd csak meg itt, KLIKK IDE.
Az első írásos emlék a füleki várról 1242. február 2-ából származik. Birtokosai között találjuk Hartwig lovagot (1283), Egyed mestert, trencséni Csák Mátét (1311–1321), Fónyi Balázst (1322-től) vagy Kónyát 1354-től.
1483-ban Mátyás király hadserege Lábatlan András parancsnok vezetésével bevette (a várúr, Perényi a harcok során megszökött). A várat 1490-ben II. Ulászló király Ráskai Balázs tárnokmester (Ráskai Gáspár apja) gondjaira bízta.


Történészek szerint a 12. században a mai vár helyén már fából készült erődítmény állt, a várat úgy emlegetik, mint amelyik átvészelte a tatárjárást.
Egy 1246. január 10-én kelt királyi oklevélben szerepel először Fülek, annak kapcsán, hogy a várat és tartozékait IV. Bélaelkobozza akkori garázdálkodó urától, a Kacsics nemzetségbeli Folkustól (Fulkó), s odaajándékozza a Pok nemzetségből származó Móricnak.
Jó nagy vár! Azt már itt lehetett érezni, pedig még csak a bejárati résznél jártunk.
A vár alatti települést 1255-ben említik a források, 1262-ben már anyaegyháza is volt. Fülek 1423-ban városi privilégiumot kapott. A várat a fent említett urak birtokolják, míg 1453-ban Zsigmond király a Perényieknek adta bérbe. 1438-ban Erzsébet királynő tulajdonában volt, aki 1440-ben védelmi célokra megerősíttette. Mátyás király hada 1483-ban bevette a már erődítménnyé emelt várat. Mátyás halála után, 1490-ben a vár vezetését Ráskai Balázsra bízták.

A középkori Fülek – a vár és a város – volt a királyé, a királynőé, Csák Mátéé, volt királyi adomány és zálogbirtok, például a Perényieké, akiktől Mátyás király erővel vette vissza. Mohács után megnőtt Fülek jelentősége. Akkori ura, Bebek Ferenc megerősítette a várat, de 1554-ben a török elfoglalta és 39 évig innen sarcolta a környék falvait, sőt, a bányavárosokat is, amelyeknek kapuja Fülek volt.

Láthatóan a vár nagy része már csak rom volt. De hát hogy milyen nagy!
Csak mentünk és néztünk... ámultunk és bámultunk. Azért felénk nem sok ehhez hasonló kaliberű és méretű várat látni.
Ráskai Balázs lányát Bebek Ferenc vette feleségül és nászajándékba a várat kapta. Bebek gondoskodott a várról és az olasz Alessandro da Vedano tervei alapján egy erős katonai erődítménnyé építtette át 1551-ben. A régi vár egy középső várrésszel és két új, ötszögalapú bástyával, valamint egy 6 méter vastag fallal bővült, amelyben ágyúkat helyeztek el. Továbbá hozzáépítettek egy falat – amely körülvette az egész várat – két kör alakú bástyával, amelyeknek feladatuk az volt, hogy védelmezzék a vár alsó és középső területeit. Ez a két bástya 10 m mély árokkal volt körülvéve és csapóhídon keresztül lehetett bejutni a várba, amit végül a törökök – árulással – 1554. június 16-án mégis bevettek.
A török hódoltság alatt: A törökök az elfoglalt területet az Oszmán Birodalomhoz csatolták. Az ostrom után a hódítók megerősítették a várfalakat, s Szokoli Musztafa vezetése alatt minaretet, virágos- és zöldséges kerteket, a karavánoknak istállókat, üzleteket, műhelyeket emeltek, valamint tökéletesítették a vízvezetéket és a kutakat.
Hihetetlen, hogy mekkora részek szinte teljesen egybe voltak még.
A felszabadítás: A vidék nemesei által támogatott császári hadsereg 1593-ban szánta el magát az ellencsapásra, azt is csak azért, mert az Oszmán Birodalom főereje más térségekbe volt koncentrálva. 1593. november 10-én Tieffenbach Kristóf vezetésével a császári hadsereget Fülekre helyezték. November 24-re pedig Pálffy Miklós 7000 katonával sietett a sereg megsegítésére, megint csak azt az alkalmat kihasználva, amikor nem volt jelen a vár kapitánya, Ofressus. Ekkor 4000 keresztény katona megtámadta a várat. A törökök csak nagy nehézségek árán tudtak ellenállni, de végül 1593. november 27-én visszahúzódtak a vár fölső részébe, ahol is megadták magukat. Ezek után 300 török család maradt még önszántából a vár körül. Kisebb alakulatok minden nehézség nélkül fölszabadították még a salgói és a somosi várat is.
Megtaláltuk a feljárót a kilátó részbe... és a kilátást is :)
Bár nem mondanám lenyűgözőnek és szépnek.... legalább is ebbe az irányba nem.
No de ebbe!!!! Ez már valami! Ilyen szépet és gyönyörűséget!!!
Körbe lehetett menni, és a várost és a várat is több oldalról csodálhattuk meg a kilátó részről.
Bárhonnan is néztük... ez a vár csodálatos volt.
És még mindig volt felfedeznivaló.....
A vár fölszabadítása után, 1598-ban Sorényi Mihály, 1599-ben pedig Honorius Tonhauser volt a várkapitány.
A 17. század Fülek fénykora. Ebben az időben politikai és katonai fellegvárnak számított. Ide menekültek a nemesek a veszélyeztetett területekről. Itt üléseztek Heves, Pest, Szolnok és Csongrád vármegye elöljárói. Nemcsak Nógrád, hanem a szomszédos hódoltsági területek székhelye, stratégiai fontosságú királyi végvár is volt ekkor. A Habsburg-uralom ideje alatt mindennaposak voltak az egyes érdekcsoportok közötti viszályok, harcok, mégpedig Bocskai István (1557–1606), Bethlen Gábor (1580–1629) és I. Rákóczi György (1593–1648) között.
1604-ben a császári hadsereg megpróbálta kiszorítani Bocskait a Felvidék keleti részéről. A felkelők egyik ága Rhédey Ferenc (füleki várkapitány, az angol királyi családba beházasodott Clodina őse) vezetésével elfoglalták Gömört és Kishontot, majd 1604 decemberében beértek a füleki vár alá. Csakhogy a várat jól fölfegyverzett katonák őrizték, úgyhogy továbbmentek Krupina és Besztercebánya felé. 1605 márciusában a janicsárokkal együtt visszatértek elfoglalni Füleket. A felkelés visszaszorításával 1607-től Bosnyák Tamás volt megbízva. 1615. május 4-én szörnyű tűz pusztította el a várat és a várost, de 1619-re helyre tudták állítani.
Az 1667-es évben Koháry báró fia, a császár hűséges követője, Koháry II. István lett a várkapitány. 1672-ben megerősíttette a várat, mintha megérezte volna, hogy szükség lesz rá. Az ő kapitánysága alatt egy másik felkelés volt készülőben, mégpedig gróf Thököly Imre vezetésével. Az Oszmán Birodalom, amely mellesleg a Habsburgok legnagyobb ellensége volt, Thököly segítségére hatalmas hadsereget küldött, de úgy, mintha a vár védelmére küldené. Ezt Thököly kihasználva átpártol a törökhöz. A török-kuruc csapatok 1678-ban támadták meg Füleket, de sikertelenül. 1682-ben még egyszer megpróbálták, ez megpecsételte a város sorsát.
A tanösvény egy táblája. Kár, de akkoriban ezeket nem örökítettem meg... 

Augusztus 22-én az első török-kuruc alakulatok körülvették a várat és számuk napról napra csak nőtt. Megkezdődött az ostrom. A füleki vár értékét bizonyítja az is, hogy ilyen hatalmas sereget küldött Thökölynek a török szultán. Összesen 60 000 katona ostromolta a várat (Bél Mátyás szerint 100 000). A várvédők száma 4000 volt, a város lakosságát is beleértve.
A vár segítségére siettek Nácsy, Csont és Kakukk Gergely alakulatai is. Az esély a vár megmentésére mégis napról napra csökkent, ezért a vár legénysége háborogni kezdett. Viszont a kapitány, mint aki vak, nem akarta észrevenni, hogy a legénység már nem bírja erővel. Csak akkor eszmélt föl, amikor le akarták őt is dobni a várfokról. Ennek ellenére Koháry a várat soha nem akarta föladni és akár a saját testével is védte volna. Akarata ellenére, két hét múlva, 1682. szeptember 10-én a legénység mégis föladta.
A törökök felrobbantották az egész várat. Az egész várost a földdel tették egyenlővé. Fontos iratok és levelek égtek el, valamint a legtöbb városi épület. 1682. szeptember 16-án Ibrahim pasa levelet küldött Thökölynek, amelyben kinevezte a birodalom királyának. A szultán is elküldte neki a királyoknak járó szimbolikus jeleket: palástot, kardot, buzogányt, zászlót és koronát. Thököly az utolsó pillanatban viszont meggondolta magát és nem fogadta el a kinevezést. Továbbra is „csak” a birodalom urának tartotta magát.
A vár történelmi szerepe itt véget ért, nem épült újjá.
Amit lehetett megmásztuk és bejártuk... majd óvatosan mentünk is visszafelé.
A 19., 20. és 21. században: A vár rekonstruálását az 1970-es években kezdték el. Felújították a vár lakótornyát, az ún. Bebek-tornyot – ami egyébként a legjobb állapotban maradt meg –, az óratornyot és az ágyúk helyét a vár középső részén.
A vár egyes részei 1993 óta látogatható. 1999. szeptember 8-án a város a Cseres-hegység tájvédelmi körzet közreműködésével megnyitott a várban egy tanösvényt, amely nemcsak a vár történelmét, hanem a várhegy figyelemreméltó geológiai múltját is feltárja látogatói előtt.
2006–2007 között zajlott a város tulajdonában lévő vár Bebek-tornyának műemléki felújítása. 2007 áprilisában jött létre a Füleki Vármúzeum, amely megkapta kezelésbe a várat és az egykori Fülek Városi Múzeum gyűjteményét. 2008 augusztusában nyitott meg a Vármúzeum az ötemeletes Bebek-torony alsó három szintjén.
Szükséges lenne a délkeleti reneszánsz Perényi-bástya és az őrtorony rekonstruálása is. Érdemes lenne teljesen rendbe hozni az óratornyot és befedni, hogy ne menjen még jobban tönkre. Felújítás alatt állnak a fából készült lépcsők is, bár gyakran vandalizmus áldozatává válnak. A vegetáció, a kis fák gyökerei és a gaz szintén komoly károkat tehetnek az alépítményben.

Nos... érdekes élmény volt Szlovákiában várat nézni. Szép nagy volt a vár, és lehet hogy tűnhetett volna még nagyobbnak... Dehogy a szlovákok nem foglalkoznak különösebben a váraikkal. Bár volt egy múzeum rész, amire idő híján már nem jutott idő.
De a többi..... hát az úgy van, ahogy az utolsó támadás és az idő vas foga otthagyta.
Némi korlátot raktak, hogy azért közlekedni tudjon a turista, meg felmászni oda, ahova úgyis fel akar majd mászni. Még a kilátás sem volt olyan szupi, csak a városka látképe, és némi domb. De azért nem volt rossz, és elmondhatom, hogy azt a várat is láttam.

Még egy videót is találtam... hátha kedvet csinál a megtekintéséhez.

Ha érdekel.. és egyszer a közelben járnál... akkor ne hagyd ki!

Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése