Kirándulok, túrázok, élményekkel gazdagodok - S mind megírom, hogy lásd ,Magyarország mennyi látnivalóval és élménnyel Téged is vár.

S kérlek ne felejtsd, ez egy NAPLÓ, amiben SZEMÉLYES élményeim és érzéseim írom meg. Lehet hogy nem mindig tökéletes, de remélem hogy pont emiatt Neked majd jobb lesz!

2013. július 23., kedd

Salgó vára

Salgó vára
Észak-Magyarországi kirándulásunk során számos várat és várromot megtekintettünk, ezek közé tartozott a Salgó vára is.

Eme vár előtt a Somoskői várat néztük meg. Ha még nem láttad azt a bejegyzést, akkor KLIKK IDE és megteheted. Abból a várból is lehetett látni, hogy Salgó vára miként magasodik az égnek a hegycsúcs tetején.
Térképnek és GPS-nek hála meg is találtuk a várhoz vezető feljárót! Bár se a környék, se a megállóhely nem volt túl árulkodó.
De legalább találtunk ott egy információs táblát. Azért az már megnyugtató volt. És persze segített is, hogy mennyit is kell még gyalogolni és merre.
A leírást olvasva nagy reményekkel és lelkesedéssel indultunk el a túraútvonalon.

Szerencsére útközben további táblák is mutatták az utat.
 És persze gondolhattuk volna, hogy felfelé kell majd menni....
Útközben többször is táblákba botlottunk.
De az az emelkedő a cél előtt. Hát kellett a szusz és a maradék testi erőnk, hogy felmásszunk.
Bár a gyaloglás kicsit soknak tűnt, de lépésszámláló szerint kb. annyi volt a táv mint amennyit írtak még a legelején talált infótáblán. Csak épp az az emelkedő!! Az a nehezen járható emelkedő!! Azt elfelejtették említeni. No de nem sűrűn utazunk ennyit erre a vidékre, úgyhogy fel kell mászni és meg kell nézni. 
Még itt is... :) ....

S úgy tűnt, hogy felértünk!
Salgóbánya kicsiny településének közelében, a Medves-fennsík 625 méter magas vulkáni csúcsát koronázza meg Salgó vára.
Már csak az utolsó pár lépcsőfok.

A kilátás itt is csodálatos!
És nicsak a távolban.... a másik vár. Legalább is én mintha már látnám.
A várat a 13. században a környéket uraló Kacsics nemzetség Simon bán ágának tagjai építtették az 1241–1242-es tatárjárás utáni időszakban. 1348-ban egy oklevél már említette Salgó várát, melynek közelében feküdt a község. 1411-ben a Szécsényiek kezén volt, akik ez évben osztották meg öröklött javaikat, e vár Salgó Simon-nak jutott.
A 14. század elején földesurai kénytelenek voltak meghódolni Csák Máté nagyúr előtt, de annak halála után még időben átálltak – a szétszaggatott országot egyesítő – Károly Róbert király táborába, így megtarthatták váruradalmukat. A nemes család általában a völgybeli jobbágyfalvaikban emelt kúriákban élt, csak háborús veszély esetén keresett menedéket a magasan büszkélkedő várban.
1450-től kezdve tíz esztendeig a harcedzett cseh husziták tartották megszállva Salgót, mígnem Mátyás király serege ostrommal kiverte őket.

Salgó várának honlapját is megtaláltam utólag - ha érdekel, akkor KLIKK IDE.
Tarján helység az egész középkorban a salgói vár sorsában osztozott és vámhely is volt. 1439-ben említés van Salgó községről is, amely közvetlenül Salgó vára alatt, a későbbi Salgó-puszta helyén feküdt. 1548-ban Bebek Ferenc volt a földesura, 1552-ben a vár Derencsényi Farkas kezében volt.
I. Ferdinánd király e várba záratta be Bebek Ferencet lefogatása után, miután bebizonyosodott arról, hogy hamis pénzt veretett.

A kilátás lépte nyomon fantasztikus volt.
Hihetetlenül szép volt. Ilyet talán még soha se láttam hazánkban.
És ott a Somoskői vár....
Látod... ?
A vár maradványa inkább már csak egy szuper kilátóként funkciónál. Ami ingyen bérmentve megtekinthető,.... már aki a meredek emelkedőt leküzdi.
De ez a kilátás fenomenális! 360 fokos fantasztikusan lenyűgöző panoráma!
Ilyen gyönyörű tájat és kilátást! Még sehol máshol nem láttam az országban! Olyan csodálatos, hogy ezt mindenkinek látnia kellene!


A 16. század közepére már azt a vidéket is fenyegette az ország középső területeit elfoglaló török áradat. Salgó várát földesura, Derencsényi Farkas nemes úr igyekezett megerősíteni. Ekkoriban létesítették a nagyméretű, vastag falú ágyútornyot a kapu védelmére. Mindhiába az erős falak, ha az őrség „nyúlszívű”. 1554-ben a vár kapitánya Zagyva Ferenc volt, a várbeliek az egyik ködös őszi reggelen riadtan látták a szomszédos hegytetőről feléjük irányuló óriási ágyú körvonalait. Már jött is hozzájuk a törökök követe, hírül hozva, hogy Kara Hamza szécsényi bég hatalmas ágyújával szétlöveti a várat, hacsak fel nem adják, mert akkor szabad elvonulást biztosít nekik. A megriadt védők az első szóra feladták a várat, majd elhűlve látták, hogy az a bizonyos ágyú egy kerekekre rakott vastag fatörzs volt mindössze. A „furfangos pogány" így jutott Salgó várának birtokába. Benne is maradt egészen 1593-ig, amikor is a királyi sereg vonult fel ellene. Először bezárkóztak a falai mögé, de miután az ostromtüzérség fejükre döntötte a lakótornyot, kénytelenek voltak feladni az ellenállást, ekkor Tiefenbach Kristóf és Pálffy Miklós visszafoglalták a törököktől.
A bevonuló győztes katonaság a maradék védőműveket is megsemmisítette, így a következő évszázadokban egyre jobban koptatta az időjárás kegyetlen vasfoga.

A török hódoltság után gróf Volkra Ottó Kristóf birtokába került, akinek magtalan halála után, a 18. század elején, báró Szluha Ferenc szerezte meg.
Az 1980-as években megkezdett régészeti feltárás és helyreállítás mentette meg a megsemmisüléstől.
Még nagyon sokáig nézhettük volna a tájat... de sajna nem volt több időnk.
Persze sokkal gyorsabban leértünk ugyanazon az úton.
Nekem nagyon tetszett ez a vár illetve várrom, még ha mérete és formája nem is kifejezetten egy várra emlékeztet.
Bár ha így utólag még ezt a kis videót megnézed, akkor látható, hogy bizony anno ez is egy rendes vár volt.
Csak a táblán ne azt írták volna, hogy " a parkolóból 10 perces kényelmes séta után juthatunk fel..." mert se kényelmes, se séta és pláne nem 10 perc volt.
Viszont nem volt annyira vészes, és még ha el is fáradtunk..... de az a kilátás!!! Azért valóban megérte! Naaaagyon szép volt! Akkor és ott úgy éreztem, hogy még soha nem láttam ilyen szépet hazánkban. Már csak ezért is... ha egyszer a környéken jársz...

Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése