Kirándulok, túrázok, élményekkel gazdagodok - S mind megírom, hogy lásd ,Magyarország mennyi látnivalóval és élménnyel Téged is vár.

2014. július 10., csütörtök

Keszthely - Festetics kastély


Festetics kastély
A Balaton-Felvidéki körutunk szerves része volt a keszthelyi kastély megtekintése is. Szerencse, vagy nem szerencse, de pont akkora sikerült időzítenünk a látogatást, amikor a nagy esőzés elérte ezt a területet. Ha csak pár percet várt volna az eső, akkor még száraz lábbal beértünk volna a kastélyba, de sajnos így esernyővel igyekeztünk a nagy esőzésben a kastélyba bejutni. Végül is... a kastélyban és múzeumokban nem érezni, hogy esik az eső és így nem maradt kihasználatlanul a napunk, és az eső nem mosta el a kastélylátogatást, ami az aznapi fő program volt.

Szóval esőben szedtük a lábunkat a kastélykapun át...
 ... a kastélyt és a kertet csak gyorsan pár pillanatás erejéig néztük meg. 
Sajnos az esőzés miatt kinti kerti sétára nem volt lehetőségünk. Így viszont most nincsenek igazán szép képeim magáról a kastélyról. De nézd olyan szemmel élménybeszámolóm, hogy most megmutatom, hogy esős és hűvös időben is milyen jó kirándulási és kikapcsolódási lehetőséget nyújt a Keszthelyi Helikon Kastélymúzeum. És nem csak pár órára, hanem akár egy egész esős napra vagy délutánra megfelelő program lehet. Nekünk az volt. Mert a Helikon Kastélymúzeumhoz nem csak maga a kastély tartozik, hanem egyéb kiállítások is megtekinthetőek. Gondolom mondanom sem kell, hogy mindegyik kiállításnak külön belépődíja van, bár van egy kombinált jegy ami sokat segíthet. Ha mindent meg akarsz nézni, akkor elég húzós lehet az ár, ... . Viszont ha azt nézed, hogy sok különféle kiállítást tekinthetsz meg és akár egy egész esős délutánt kellemesen és hasznosan eltölthetsz, akkor nem is olyan vészes. De Te magad is eldöntheted, a Helikon Kastély múzeum honlapján KLIKK IDE minden szükséges információt megtalálsz! Hogy hol kell keresni a kastélyt, hogy milyen  kiállításokat lehet megnézni, a nyitvatartást, a belépőjegyek árát, stb. S mint láthatod, van egy kombinált jegy is, amivel minden kiállítást megtekinthetsz. És nem ennek az ára volt bosszantó számomra, hanem a fotójegyé. Hihetetlenül, pofátlanul magas árat kellett fizetni azért, hogy egyáltalán tudjak fényképezni... Szörnyű, hogy még ezért is fizetni kell, hogy megörökíthesse az ember azt, hogy ott járt. Mindenki tudja jól, hogy az egyszerű kis gépekkel úgyse lehet olyan minőségű képet készíteni, ami bárkinek is fájna. Ja és akkor mi van a mobilokkal? amik ma már messze jobb képeket készítenek, mint egy-két digitális fényképező,... és arra senki nem vesz fotójegyet. No mindegy...
Nem sajnáltam a pénzt arra fránya fotójegyre, csak hogy legyen pár emlékképem, hogy ilyen helyen is jártam. Így most Neked is meg tudom mutatni, hogy milyen is volt a kastély itt-ott. Egy külön élménybeszámolóban pedig megnézheted, hogy milyen volt a többi kiállítás is.

A ma múzeumként és rendezvény-központként működő keszthelyi Festetics-kastély Magyarország harmadik legnagyobb, ugyanakkor leglátogatottabb kastélya.
Építését Festetics Kristóf kezdte el 1745-ben. Az egyemeletes, 34 helyiséges barokk kastélyt a 18. és 19. században többször átépítették, bővítették. 1769–1770-ben Festetics (III.) Pál, Kristóf fia végeztetett átalakításokat az épületen. Az építkezések a homlokzat változatlanul hagyása mellett megnövelték a szárnyakat. A következő jelentős átalakítást fia, Festetics (I.) György1792-ben kezdte meg. Nevéhez fűződik a déli, könyvtári szárny felépítése.
1883–1887 között Festetics (II.) Tasziló az északi szárny lebontása után új szárnyépületet készíttetett, amely tornyos középrésszel kapcsolódott a régihez. Ezzel majdnem megkétszerezte a kastély méretét, ugyanakkor meg is magasította az épületet, valamint központi fűtéssel és vízvezetékkel látta el. A homlokzatok és a belső terek, elsősorban a lépcsőházak átalakításával együtt ekkor nyerte el a kastély mai formáját.
A Festetics-kastély parkja természetvédelmi terület. Az épületet franciakert veszi körül, mögötte angolpark húzódik. Több száz éves fák, színes virágágyások, szökőkutak, szobrok – köztük Festetics (I.) György egész alakos bronzszobra –, a kerti tó és az oroszlános kút építménye gazdagítja. A kastélyparkban található a pálmaház és a hintókiállításnak helyet adó korábbi kocsiház, a park hátsó kijáratával szemben pedig a vadászati kiállítást és a történelmi modellvasút kiállítást befogadó új épület.

Szóval a Festetics kastély, amit egy nagyon borongós és barátságtalanul esős napon volt szerencsénk meglátogatni. De a kastélyban nem esett az eső. :) A mindenre jogosító szuperkombi jeggyel a zsebünkben el is indultunk a felfedező utunkra.
 Erősen irányított úton végigsétálva jártuk be a termeket, egyiket a másik után.

A 18 termet magába foglaló enteriőr-kiállítás eredeti vagy korhűen rekonstruált belső terei a 18–19. századi főúri életformát mutatják be. A kastély legnagyobb értéke Magyarország egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtára.
Az 1745-ben Festetics Kristóf által építtetett barokk kastély jelentős bővítések után, 1883 és 1887 között nyerte el mai formáját. A család által a kezdetektől fogva gyűjtött könyvek számára Festetics (I.) György külön könyvtári szárnyat építtetett 1799 és 1801 között. A jelenleg több mint 80 000 könyvtári egységet tartalmazó gyűjtemény számos ritkasággal büszkélkedhet. A legrégebbi kötet Thuróczy János műve, a Chronica Hungarorum 1488-ból. A könyvek mellett jelentős értéket képvisel a könyvtár eredeti klasszicista berendezése is.
A gyűjtemény megmenekülése annak köszönhető, hogy a második világháború alatt a Keszthelyt megszálló orosz csapatok parancsnoka, felmérve a kincsek értékét, befalaztatta a könyvtárat és a mellette lévő néhány helyiséget. Az így lezárt termekbe összegyűjtötték a legértékesebb berendezési tárgyakat, festményeket, szobrokat, porcelánokat, amelyek a többi magyar kastély berendezésétől eltérően, egyedülálló módon eredeti helyükön vészelték át a háborús időket, és ma is láthatók a kiállításon. A számos, különböző stílusú értékes bútor mellett találkozhatunk Benczúr Gyula festményével, Stróbl Alajos szobrával, meisseni labdarózsás vázákkal és egyéb különlegességekkel.

Az épen maradt termek belsőépítészeti kialakítása az 1880-as évekből származik. Szlavóniai tölgyfából készült kazettás mennyezetek, falburkolatok és kandallókeretek adnak méltó hátteret a műtárgyaknak. Kiemelkedik a helyiségek közül aTölgyfalépcsőház a Magyarországon egyedülálló, eredeti családi portrégalériával. Az arcképek között láthatók a Festetics család legjelentősebb tagjai, például a keszthelyi gimnázium alapítója, III. Pál (1722–1782), akit 1772-ben Mária Terézia grófi rangra emelt.
Fia, Festetics (I.) György (1755–1819) a család legkiemelkedőbb tagja. A kiállítás termeinek egyike emlékezik meg tevékenységéről: a Georgikonnak, Európa első mezőgazdasági főiskolájának megalapításáról (1797) és az 1817-ben indulóHelikoni ünnepségek megrendezéséről. Ő építtette az első nagyméretű balatoni vitorlást, a Phoenix gályát, melynek tervrajza és makettje az általa kialakított könyvtárban látható.
A későbbi generációk legjelesebb személyisége Festetics (II.) Tasziló (1850-1933), aki 1911-ben hercegi címet kapott. Ő volt az, aki a családból a legtöbbet tette a magyar lótenyésztés és lóversenyzés felvirágoztatásáért. A Festetics lovak számos magyar és európai díjat nyertek. A kiállításon a lóversenydíjak mellett a híres lovak portréi és a ménesek képei tanúskodnak a család ilyen irányú tevékenységéről.
II. Tasziló Mary Hamiltonnal kötött házassága révén számos európai arisztokrata családdal került rokonságba. A hercegnő hozományából származó értékes festmények, szobrok, berendezési tárgyak, könyvek és kották is gazdagítják a kiállítást.

A szokásos berendezett úri szobák mellett egyéb könyv és értékes iratgyűjteményeket is meg lehet tekinteni.
Ez pl. nagyon tetszett... az öltözetekről és az akkori divatról szólt. Úgy tűnik, hogy már akkor is voltak divatlapok :) És a divat ugyanúgy nagy úr volt és mindig változott, mint most is.
 De a termek leginkább a régi gazdag elit réteg életmódját igyekeztek visszaadni és megmutatni.
 Mint látod az eső továbbra is kitartóan teszi a dolgát, úgyhogy a kinti séta reményét 'elmosta a víz'.
 Pedig a kastély kívülről igazán szép és lenyűgöző.
 Bár ez a makett sem rossz....
...és nem mintha a belső berendezés nem lenne érdekfeszítő a maga furcsa és túldíszített megjelenésével. Nagyon unatkozhattak régen, hogy volt idejük ilyen furcsán csodálatos vázák elkészítésére.
 Még egy kis kitekintés, hogy legalább az ablakból láthassuk a kastély egy-egy részét.
Ahogy haladunk előre... egy tekintés befelé, a pazar burkolatra és berendezésre... no meg a feltűnően csúnya gazdagok photoshop hiányos festményeire.
És egy tekintés ki az ablakon, hogy ezt az építészeti remekműt is megcsodálhassuk... meg azt is, hogy esik-e még az eső :) Nagyon szép ez a keszthelyi Festetics kastély, és Magyarországon nem sok olyan kastély van, amelyik ilyen méretekkel és ennyire jó állapotban a turisták számára is megtekinthető.
Hát igen... a gazdagok régen is tudtak élni. Érték, giccs, szépség és stílusosság...  sok-sok művészi alkotásban elrejtve.
És a könyvtár! Nem semmi... pazar... mind méretben, mind a könyvek sokaságát tekintve.
E gyűjtemény Magyarország egyetlen épségben megmaradt főúri könyvtára. Két évszázadon át gyűjtötték a Festeticsek. Több mint 500 év tudása és művészete tárul a szemünk elé a tölgyfapolcokon. Nemcsak a magyar nyelvterület nyomtatványai, hanem Európa összes jelentős nyomdájának kulturális kincsei vannak itt egyedülálló egységben jelen.
A Festetics család az 1740-es évek második felében települt Keszthelyre. Festetics Kristóf épülő kastélyában már helyet kapott a könyvesház is. 1782-től a hitbizomány ura gróf Festetics György, a magyar felvilágosodás egyik legkiemelkedőbb egyénisége, aki könyvtárának egész épületszárnyat építtetett.
Tervét Rantz János György uradalmi építész készítette. A díszes könyvtárterem berendezése Kerbl János keszthelyi asztalos munkája. A szlavóniai tölgyből készült klasszicista stílusú könyvállványok és a galéria a kor legszebb magyar műipari alkotásai közé tartoznak.
Festetics György a néhány ezer kötetes könyvtárat a lassan kibontakozó magyar irodalom és tudomány közreadott művei mellett a felvilágosodás korának filozófiai irodalmával, a legújabb gazdasági szakmunkákkal, továbbá jelentős hírlap- és folyóiratanyaggal gyarapította. Ezzel a könyvtár tevékenységi körét a tudományos szakkönyvtár feladatával bővítette. Az ő idejében a könyvállomány megötszöröződött. Könyvtárát az elsők között nyitotta meg a nyilvánosság: a Georgikon tanárai, hallgatói előtt. Szabályozta a könyvtár használatát és a kezelés rendjét. A felbecsülhetetlen értékű könyveket művészien díszített bőrbe köttette. A család mindig alkalmazott könyvtárost, gondoskodott a könyvtár fenntartásáról, gyarapításáról.
1948-ban a könyvtárat a kastéllyal együtt állami tulajdonba vették, a kezelői feladatokat az Országos Széchenyi Könyvtárra bízták. A II. világháború előtt az állományban 4 kódex és 40 ősnyomtatvány volt. Az 1950-es évek elején ezeket a legértékesebb kéziratokkal és régi magyar nyomtatványokkal együtt a biztonságosabb védelem érdekében az Országos Széchenyi Könyvtárban helyezték el. A könyvtár állományából került a Széchenyi Könyvtár kezelésébe a Festetics- és a Keszthelyi kódex.
A könyvtár 1974-től az akkor megalakult Helikon Kastélymúzeum szerves része lett. Muzeális jellegének megfelelően megtartotta a Festetics Györgytől származó szakbeosztást és a latin nyelvű jelzeteket, ami a polcok felett elhelyezett táblákon is olvasható: Historia, Musica, Genealogia et Heraldica. stb. A könyvállomány a folyamatosan gyarapodó különgyűjteményekkel együtt ma meghaladja a 86 000 könyvtári egységet.
A csatlakozó kabinetkönyvtárban a gazdaság és a sport irodalma nyert elhelyezést 1938-ban, herceg Festetics III. Györgyidejében. Halmi Artúr által 1936-ban festett képe a kandalló felett függ.
A könyvtár nem csak a turisták részére nyújt élményt, hanem a tudományos kutatás számára is biztosítja a feltételeket.
 A különleges könyvgyűjtemények....
És egy belső kápolna. Sajna mi csak felülről tekinthettük meg, oda le max. az adomány pénzérmék kerültek, volt is belőlük bőven.... Érdekes és ragályos szokás ez a pénzérmés kívángatás.
 Utunk újra úri szobákba vitt. Hol így berendezve....
 .. hol úgy...
... de a fényűzés és pompa mindenhol jelen volt, legalább is ama régi világ módján. A színes díszes falakat nagyon szerették akkoriban, de jó látni, hogy a berendezési tárgyakkal és azok színeivel törekedtek a harmóniára. És úgy tűnik, hogy így működik a dolog, mert ez a terem pl. nekem is tetszett, még a fűzöld falai ellenére is.
És valami pillanatnyi szerencse ért minket, mert mire végigértünk és kimentünk a kastély épületéből elállt az eső. Úgyhogy egy két kép is készült,... hogy mégiscsak itt jártunk és nem máshol.
Nagyon szép kastély, ez nem vitás. Azt hiszem, hogy majd kastély fronton is kell készítenem egy toplistát, de nem most... tudod... majd ha már nem lesz ennyi írnivalóm és unatkozok. Szerintem a Festetics kastély benne van az ország 5 legszebb kastélyai közt, de majd kielemzem a dolgot.

Az esőmentes jó időnk addig tartott, hogy a kastélylátogatás után a Pálmaházat és az ottani kinti növényeket pont meg tudtuk nézni. De onnan már újra zuhogó esőben jutottunk el a többi kiállításra. És hogy milyenek is voltak azok? KLIKK IDE és elolvashatod, hátha Te is kedvet kapsz ahhoz, hogy ne csak a kastélyt nézd meg, ha arra jársz, hanem az összes többi kiállítást is.
Remélem, hogy lesz még nekem is alkalmam egyszer majd verőfényes napsütésben megtekinteni a kastélyt, és úri kisasszony módjára egy nagyot sétálni a kastély csodálatos parkjában.
Viszont lelkes kirándulóknak, kastély- és vár-kedvelőnek, kalandoroknak ez a kastély előbb-utóbb kötelező látnivaló! 

Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!

2 megjegyzés:

  1. A cikkben felesleges volt állandóan mutatni azt hölgyet, aki a tárgyakat eltakarja. Viszont meg kellett volna említeni annak az orosz parancsnoknak a nevét, aki a 11. világháború alatt megvédte a könyvtárat és a benne összegyűjtött kincseket. Egyébként ukrán nemzetiségű volt és később Keszthely város vezetése kitüntetésben is részesítette.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves SZabo Antal,
      köszönöm a megjegyzését.
      Viszont ha rám gondolt a "hölgy" alatt, akkor el kell hogy mondjam, hogy ez nem feltétlen egy cikk, hanem ez egy élménybeszámoló, ami az én személyes élményeimet és emlékeimet tartalmazza (kivéve a történelmi és egyéb lexikális tudnivalókat), s ezért vagyok olyan sok képen rajta. Ezért is neveztem el a blogomat 'Élménynaplónak'.
      üdv. Kinga

      Törlés