Nádasdy vár
A elmúlt napokhoz képest elég sokat utaztunk, hogy megnézhessük ezt a várat. Viszont így legalább kiutaztunk az esőzónából. És bár elég hűvös volt egy júliusi nyári naphoz képet, de legalább itt már nem zuhogott az eső. Úgyhogy meg is néztük a várat.
A sárvári vár, avagy Nádasdy vár. Itt-ott leírásokban kastélynak hívják, de mivel szerepel a 'poszteren' és sok más lista is teljes értékű várként hozza, ezért én is így tartom számon.
Megtalálni nagyon egyszerű, egyszerűen csak menni kell a városközpont felé, és az út ott visz el előtte. Azért ha a GPS dolgozik helyetted, akkor ezt a címet keresse: Sárvár, Kossuth tér. Könnyen meg lehet találni, és még megállási lehetőség is van az út mellett kialakított parkolóban,... persze pénzért. De legalább normálisan lehet parkolni és még egy kulturált nyilvános toalett is található mindjárt mellette. Dideregve indultunk a vár felé, hogy megnézzük, hogy mit is nyújt a kíváncsi turisták számára.
A bejárat felőli oldalról nem is olyan rossz. Az épület nagyon jól egyben van, állnak a szép nagy magas téglafalak.... semmi sérülés, semmi csonkaság. És valóban, első ránézésre inkább kastély érzetét kelti, mint sem várét. Kíváncsi voltam, hogy ebből a nagy épületből vajon belülről mennyit mutatnak meg, és azt hogyan.
Nagy örömömre mindjárt az elején belebotlottunk egy 'tekerőkébe'... tudod, amivel 200 forintért cserébe egy 5 forintosod kilapítja az általad kiválasztott mintával. Az egyik legjobb szuvenyír, olcsó is, mókás is, és egyre több várban, múzeumban található ilyen, úgyhogy akár még gyűjteni is lehet őket!
Miután megtaláltuk a pénztárszerűséget, megvettük a belépő jegyeket, amik egészen normális árat képviseltek. És hogy milyet is, azt, és a nyitvartásról és minden másról is szóló információt megtalálod a vár honlapján KLIKK IDE. Mint látod a jegy ára rendben van, nem úgy, mint az az értelmetlen fotójegy. Itt is.... de hogy miért?! Úgyhogy azt is kellett venni... vagy csak én akartam?!? mert hogy a néni mintha elfelejtette volna felszámolni, vagy csak már én nem emlékszem, hogy fizettem volna...?!?
No mindegy... annyira valahogy senkit sem érdekelt. Úgyhogy sétánk során nagyon óvatosan készítettem ezt a pár képet, hogy túlzottan fel se tűnjön, de azért mégiscsak legyen pár emlék nekem.
A sárvári Nádasdy-vár épületegyüttese nemcsak történeti szempontból meghatározó eleme a városnak. A Sárvár szívében magasodó, legtöbbet kaputornyával és a várárkot átívelő boltíves hídjával ábrázolt várkastély a nemzeti örökség része.
A vár első írásos említése 1327-ből maradt fenn, amikor is a vár Károly Róbert királyi birtoka volt, amelyet a Németújvári család elbitorolt, majd Köcski Sándor visszaszerzett a királynak. 1390-ben Luxemburgi Zsigmond király a belső udvari köréhez tartozó Kanizsai János esztergomi érseknek adta. A Kanizsai családhűtlensége miatt több tucat évre a Garai család illetve Ozorai Pipó birtokába került. 1424-től ismét Kanizsai-birtok, majd Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Tamás kapta meg. A Kanizsaiak a 15. század végére zárt udvarú, palotaszárnyakkal és védőművekkel körbevett várrá építették ki. ....
A további információért lásd Wikipédia KLIKK IDE és a vár saját honlapján KLIKK IDE!
A Nádasdyak idején váltotta fel az építészetben a reneszánsz stílust a barokk. Ennek megfelelően a várudvart reneszánsz árkádsor övezi, a díszterem és a szomszédos szalonok viszont már barokk stílusúak.
A vár ad otthont a Nádasdy Ferenc Múzeumnak ahol számos értékes látnivaló várja a látogatókat.
Az épületben, 1300 m²-en rendezték be a Nádasdy Ferenc Múzeum kiállításait:
-Huszárok 1526-1945 (történeti kiállítás) – Európa egyetlen huszárkiállítása
-Carta Hungarica – térképtörténeti kiállítás
-Iparművészeti kiállítás
-Sárvár története (történeti kiállítás)
-Nyomdászat és könyvkiadás a Nádasdy-birtokokon (történeti kiállítás)
Ezek közül nem láttuk mindet, a Nyomdászati kiállítás sajnos nem került utunkba. De a többi igen, és azt pár képpel meg is mutatom.
A 'Sárvár története' és a 'Huszárok' kiállítás felé vitt a sétánk.
Mint láthatod itt leginkább a várral kapcsolatos történelemről és ahhoz kacsolódó képekről, leírásokról volt sok minden látható, és még annál is több olvasnivaló.
Kész történelmi kincsesbánya. Nagyon sok mindenről és több történelmi alakról és eseményről is lehetett részletesen informálódni.
Emellett azért voltak rendes kiállítási tárgyak is. A zöme ama régi kor harcaihoz és háborúihoz volt köthető. Sok régi fegyvert láttunk... azok a régi magyar kardok, a huszárok fegyvere. Nehéz elhinni, hogy ezzel anno tényleg lehetett hatékonyan harcolni és ölni.
Majd következett Carta Hungarica - térképtörténeti kiállítás. Sok-sok régi térkép.... nagyon érdekesek voltak... Nem csak magyar és magyarok által rajzolt térképek, és nem csak Magyarországról. Izgalmas és másrészről elszomorító látni a térképen azokat a régi országhatárokat.
Ebben a teremben láttuk ezt a különleges, egyedi és még annál is értékesebb íróasztalt. Legalább is ez a mai íróasztal funkcióját célzott betölteni a régi szép időben, ha egyáltalán merték használni ezt a gyönyörűséget.
Ha még többet és még részletesebben szeretnél olvasni ezekről a dolgokról, akkor ebben a leírásban KLIKK IDE (egy pdf fájl) sok mindent olvashatsz.
És a plafon-díszítés! Az se semmi! Nagyon sok idejük lehetett anno, no meg pénzük is ilyenekre. Nagyon szép nem vitás, de ma már senki nem kívánna ilyet a házába. Ez már a templomok, kastélyok és múzeumok 'kiváltsága' és ismertetőjele, és ez így van jól.
Ahogy tovább haladtunk teremről teremre festményeket, és furcsamód evőeszközöket, poharakat, serlegeket, érméket és még számos érdekes huszár használati eszközöket láttunk a vitrinekben kiállítva.
És a kiállításban a lovas verseny múltja és történelme is helyet kapott. Régi fotók és serlegek sorakoztak az üveg mögött.
Ez volt az egyik kiállítási rész, a vár történelméről, és a huszárok életről. A kiállítás egy másik épületrészben folytatódott, ahova egy nagy termen, a dísztermen keresztül vezetett az út. Hogy mi mindent kell és lehet tudni erről a díszteremről, azt a honlapon ezen az oldalon KLIKK IDE röviden és tömören elolvashatod.
Ahogy írják, hogy nagyon szép terem, valóban. Freskó freskó hátán, amerre csak az ember néz. Viszont nagyon érdekesek a képek. Ahogy az ember nézi és egyre jobban nézi, annál inkább meglátja, hogy a képek szőrnyű véres háborús és emberi élet kioltásával kapcsolatos témákat ábrázolnak. Mindegyik! És szinte érezni is lehet a teremben, mintha körül lengné a képek sugározta negatív energia. Minél jobban néztem, annál kevésbé éreztem magam jól abban a teremben. Nem is értem, hogy itt hogy tudnak konferenciákat és rendezvényeket tartani. A képek ábrázolta negatív életesemények negatív energiája ül az egész termen. Úgyhogy bár művész szemmel nézve csillagos ötös, de amúgy nem igazán a legmegfelelőbb helyiség bármilyen más tevékenységre.
Amúgy épp egy rendezvény volt mikor megékeztünk, úgyhogy a sok szék ezt a célt szolgálta. És látod ott hátul is azokat a freskókat? No még azok is 'csúnya' dolgokat ábrázolnak. Érdekes, hogy elsőre tényleg nem lehet észrevenni. Sőt... egy barokk báli terem érzetét kelti ahogy belép az ember. No de ha másodszorra jobban megnézed, és a képeket is, akkor ez az illúzió elég hamar elszáll.
Viszont itt látni azt a vitrin-szerű bútorzatot, amit "kabinetszekrénynek" neveznek. A fenti link alatt található leírásban erről is olvashatsz pár sort. Valóban különleges egy bútordarab... és még annál is giccsesebb. Régen nagyon szerethették ezt a túlzott díszítést, hát igen... a barokk korszak. Érdekes, hogy mennyit változott azóta a világ.
A vár másik kiállítási része már a főúri életet mutatta be.
Az „Iparművészeti gyűjtemény” több művészettörténeti korszak változatos iparművészeti anyagát tartalmazza. Az állandó kiállítások a műtárgyakat kastélyhangulatban mutatják be.
Az evőeszköz-kérdés itt is kardinális volt. :) Úgy tűnik, hogy akkoriban a fém evőeszköz birtoklása nagy dolog volt, főleg ha az még ezüstből is volt.
És ha már evőeszköz, akkor a tányér sem maradhatott el. Viszont ezek nem akármilyen tányérok voltak, hanem inkább amolyan exkluzív, egyedi porcelán dísztányérok.
Hát még a porcelán.... Ez kifejezetten tetszett, ugyanis minden egyes porcelán darabot, legyen az csésze, kancsó, alátét, más-más festett kép díszített, amik első ránézésre mégis ugyanolyannak tűntek.
A szobák fala bámulatos volt. És nem is azért, mert hogy falfestmény, hanem mert hogy színes. Az jutott eszembe, hogy mivel festették anno a falakat, amikor még nem ismerték a falfestéket? Honnan és hogyan volt nekik színes festékük? És akkor még a régi-régi freskó korszakról nem is beszélve. Elgondolkoztatott a falon látott szép festmény. Szerencsére az egyik ottani kiállítás-felügyelő megválaszolta kérdéseimet. Úgyhogy ha nem láttál még ilyet, vagy nem tudod a válaszokat, akkor a legjobb lesz, ha nem csak Google barátunk segítségét kéred, hanem egyszer meg is nézed személyesen is.
Érdekes volt, hogy egy várban más kastélyokat lefölöző kiállítást lehet megtekinteni. Mert ugyebár egy rendes várban nem ezt szokta látni az ember, mintha évszázadok választanák el a Nádasdy-várat a többitől. A meglepő mégis az, hogy ez a kiállítás nem tűnt idegennek ebben a várban. Lehet, hogy mégis inkább kastély és nem is vár? Az örök dilemma... mitől vár egy vár, és mitől kastély egy kastély... no és meddig számít egy kastély kastélynak, és honnantól csak egy átlagos épület?? Valóban csak a 'gazdáikon' múlna, hogy manapság mit hova sorolunk?
A torony falépcsői a festett pihenőszobába vezetnek fel,
illetve a felső toronyszobából pillantást vethetünk a városra és várparkra.
Ez a festett szoba érdekes volt, főként mert nem nagyon láttam és tudtam elképzelni, hogy ezt vajon ki és mire használhatta. Itt nem voltak berendezési tárgyak, a képzelet szabadon eljátszatott a gondolattal, hogy vajon itt milyen fontos dolgok történhettek a múltban.
És a kilátás! Mint láthatod mindjárt ott van a központ és a templom is (látni a csücskét) Amit utána meg is néztünk. És hogy milyen is volt? Ha nem a napi élménybeszámoló olvasásával jutottál ide, innen elkalandozva is megnézheted KLIKK IDE, de azért előbb még érj ennek a végére.. :)
Miután ezzel az utolsó teremmel meg is néztünk mindent, utunk a dísztermen keresztül ( amin újra elcsodálkoztam és elszörnyülködtem) kivezetett a várból.
A belső udvar valóban egyszerű volt... Talán ha programok is vannak, akkor több élet és érdekesség is várja az érdeklődőket. De minket a hűvös idő és a kevés látnivaló most nem hatott meg.
Úgyhogy mivel már nem volt mi marasztaljon minket, didergően hűvös búcsút intettünk a várnak, és a központ felé vettük utunk.
A belső udvar valóban egyszerű volt... Talán ha programok is vannak, akkor több élet és érdekesség is várja az érdeklődőket. De minket a hűvös idő és a kevés látnivaló most nem hatott meg.
Majd tettünk egy sétát itt a belvárosi részen. Szökőkút is volt, templom is volt, bevásárló központ is volt, és még fagyizni is tudtunk!
Élményekkel és látottakkal gazdagabban távoztunk is Sárvárról. Előbb azért benéztük még a híres-neves sárvári fürdőbe, hogy egy kicsit felmelegedjünk.
Érdekes ez a Nádasdy-vár. Nem az amit elsőre gondoltam és vártam. Viszont a kiállítások nívósak voltak és tetszettek Kellemes és hasznos időtöltést nyújtott még ha a kaland-faktora ennek a várnak a nullához is konvergált. Ez van.. de már mint írtam... minden vár más és más, mindegyik másképp szép és másképp érdekes. Ezért sem szabad egyet sem kihagyni és mindegyiket nyitott érdeklődéssel kell felkeresni.
Látod a hűvösebb napokra kiváló kikapcsolódást nyújt a Sárvári vár és kiállításai.
Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése