Somló vára
A Közép-Dunántúli hegység egy nagyon szép, és garantáltan élményeket nyújtó vára a Somlói vár a Somló hegy tetején. Talán már olvastad a Magyarország várairól KLIKK IDE és 'A' listáról szóló bejegyzésem. Bizony... ez a vár is 'listás'. Úgyhogy határozott várfelfedező szándékkal mentünk megkeresni és megnézni, hogy milyen 'kőrakásokkal' büszkélkedik a Somlói vár.
Balaton-Felvidéki körutunk sokadik napján már Ajka felé jártunk. Így nagyon közel volt a Somló hegy, és annak a tetején egy számottevő látnivaló, méghozzá a Somlói vár. Bár még az utunk előtt alaposan kielemeztem, hogy hogyan is lehet eljutni a várhoz, de látatlanban valahogy mégse állt össze a kép, hogy a várat két irányból is meg lehet közelíteni. Az egyik oldalról autóval akár egészen a várig fel lehet menni. No ez az info nem jött át számomra. A másik oldalról pedig egy kellemes kis kirándulás során, a hegy tetején található kilátót is érintve lehet elkirándulni a várhoz. Nohát én ezt a hosszabb utat néztem ki. Így igazából a hegy tetején található kilátóhoz is tettünk egy kis túrát. És hogy hogyan is lehet akkor túrázva lejutni a várhoz, és hogy milyen kilátó esik útba, azt ITT elolvashatod KLIKK IDE, mielőtt a várban szerezett élménybeszámolómat végig olvasnád.
A Bakony hegységének északi körzetében magányosan tör az égbolt felé egy hatalmas hegy, a Somló (a Balatontól legmesszebb lévő tanuhegy), melynek erdővel benőtt szakadékos peremén emelkedik a középkori várrom.
A XIV. század első felében emelhették, egy magánföldesúri birtok központjaként. Az első, máig fennmaradt okleveles említése szerint 1352-ben Nagy Lajos király elkobozta Ugodi Csenyik fiától, Jánostól, majd azonnal Himfy Benedek báró honorbirtokába juttatta. Luxemburgi Zsigmond a legfőbb bizalmasának, egyben sógorának, Garai Miklós nádorispánnak és testvérének, Jánosnak adományozta oda.
Hát mi ez alkalommal így jutottunk el a várhoz. Lenyűgöző volt már az első látvány is. Nagy, magas impozáns várfalak üdvözlik a látogatókat. A másik irányból a várat nem lehet megközelíteni... majd később látni fogod, hogy a vár a hegyoldal szélén áll, s alatta csak a mélység vár.... úgyhogy innen érkezik mindenki. Engem már elsőre is lenyűgözött. Azért már ez a robusztus kőfal-tömeg is messze túlmutat sok más váron... illetve várrom kínálta látványon.
A viszonylag békés évtizedeket 1442-ben fegyverek zaja törte meg, az ország vezető nemesi társadalmát megosztó belháborúban a somlói erődítményt megostromolták és elfoglalták Ulászló király hívei, a Rozgonyi család fegyveresei
Korabeli adatok szerint Garai Jób báró 1479-ben eladta a váruradalmat Hunyadi Mátyás királynak, aki még ugyanebben az esztendőben Kinizsi Pál seregvezérnek adományozta hadi győzelmeiért. Az új földesúr utasítására rövidesen a kis területű erősségbe érkezett Leányfalvi Ágoston - aki azelőtt vázsonyi várnagyként építkezett - hogy az új állomáshelyén is jelentősebb munkálatokat végeztessen el, valószínűleg ekkor létesíthették a támpillérekkel tagolt külső várfalat is.
1490 után Kinizsi elzálogosította Szapolyai István főnemesnek, akitől később erdődi Bakócz Tamás esztergomi érsek vásárolta meg 12.000 forintért. A XVI. század eleje jelentette Somló virágkorát, amikor nagyszabású építkezéseket végeztetett benne a humanista szemléletű Bakócz érsek. Rövidesen azonban már az ország középső területeit elfoglaló török hódítók betörései fenyegették. A XVII. században sok kézen megfordult, kik közül talán Liszthy László költőt érdemes megemlíteni, akit 1662-ben, mint rablólovagot és pénzhamisítót a bécsi törvényszék elítélt és kivégeztetett.
Utolsó katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban játszotta, amikor a Dunántúlt időlegesen megszálló felkelők hadianyag raktárául szolgált.
Később sorsára hagyták, épületeinek köveit a könyörtelen időjárás viszontagságai mellett az 1820-ban létesített dobai kastély munkálataihoz hordták el jelentősebb mértékben. Végső pusztulását megakadályozandó, napjainkban indult meg régészeti kutatása és műemlékvédelmi megóvása, hogy a jövő nemzedéke is megcsodálhassa a Somlót koronázó várat.
Kíváncsian vártam, hogy mi más rejtőzhet még a nagy fal mögött. (Talán már egyszer írtam, hogy tervezéskor nincs olyan sok idő, hogy mindent alaposan kielemezzek, megnézzek, és megbarátkozzak vele, ezért az ismeret hiányában elsőre az ember el sem tudja képzelni arról a pár képről amit a neten találni, hogy milyen is lesz valójában a látnivaló.). Ettől függetlenül... amíg az ember nem látja a saját két szemével élőben, addig a képeken sem látja olyannak, mint amilyen élőben.
S ahogy elmentünk a félelmetesen fölénk magasodó falak mellett ez a látvány várt minket. Lenyűgöző! Nem is gondoltam volna, hogy ennyi és ekkora rész még mindig büszkén áll. Csodálatos! Nem véletlen hogy 'listás' vár... ennyi falmaradvánnyal!
És mindenhol falak... sok-sok kőfal. És nem is akármilyenek... nem ám bokáig, vagy térdig érő... oh nem... hanem teljes embermagasságú és még annál is sokkal magasabb falak magasodtak az ég felé.
Nem győztem betelni a látvánnyal! És a falak közt felfedező útra lehet menni, minden zeg-zugot fel lehet térképezni. Persze csak óvatosan, mert mint látod a kövek azért nem minden helyen 'bomba-biztosak'. Itt-ott akár az omlásveszély táblát is ki lehetett volna rakni. Itt mindenki saját felelősségére bolyong és mászkál.
Ugye látod a magas falak sokaságát....
És ezen a képen! Itt még jobban látszik, hogy milyen hatalmas falai és méretei voltak a várnak. Lenyűgöző! Izgalmas és felemelő élmény volt a romok közt járni, mindent megnézni, mindent felfedezni....
És ezt úgy, hogy még nem szállták meg a helyreállítási munkák és a vár természetességét megregulázó pénzéhes befektetők. Meglehet, hogy pár év múlva már ez is egy fizetős vár lesz. Bizony egyelőre ingyen lehet felfedezni ezt a természetes szépségében pompázó várat, ami igazi kalandélményeket nyújt a látogatók számára. Nem is értem, hogy miért hiszik azt, hogy sokkal izgalmasabb egy vár a kiépített környezettől, a belépőtől, a múzeumi kiállításoktól és a mesterkélt programoktól. Meglehet, hogy a kényelmes családok számára csak akkor válik érdekessé, de higgyétek el, hogy az az igazi, amikor szabályok és szabályozás nélkül fedezheted fel a letűnt kor megmaradt szépségét.
A képek persze koránt sem adják vissza azt a látványt, amit személyesen lehet megélni. Lehengerlő volt a látvány és az élmény is. Nem sok vár van Magyarországon - és most nem a már helyreállított, kiegészített és feljavított várakra gondolok - ami ilyen méretekben pompázik és még mindig állja az időjárás viszontagságait.
Bár az a kúp nem tűnik eredetinek... De szerencsére egyáltalán nem feltűnő.És még mindig a kőfalak....itt is....
...ott is...
... amott is... És no lám csak... a kilátás! A gyönyörű végtelenbe nyúló magyar táj.
No de vissza a vár felfedezéséhez. A furcsa kúp. Igazából nem jöttem rá, hogy mi célt szolgálhatott .... Talán egyszer majd Te is megnézed, és akkor Te is találgathatsz. :)
Hát nem csodálatos, hogy a várfalak ilyen magasan, nem túl biztos lábakon és kitámasztással még mindig állnak.
És azok a boltívek! Ennyire jól tudtak régen építkezni, hogy a mai napig állnak.
A kilátás a másik irányba!
S a kőfalak, boltívek és ablakok közelebbről...
Hát és ez a torony?! Elölről, illetve erről az oldalról szinte épnek tűnik...
De hátulja már nincsen...
S ni-csak......Hogy kerültem oda fel? Ott az első emeleten ....onnan üdvözlöm alattvalóimat királyi integetésemmel.
A vár széléről pedig a kilátás sem hagy cserben minket. Azt hiszem, hogy ez némileg kárpótolt azért, mert hogy nem mentünk fel a kilátóba. Ez fantasztikus!
Az elterülő, 'lapos' magyar táj természetes szépsége. Tán nincsenek havas hegycsúcsaink, és hullámzó kék tengerpartjaink... de a maga nemében ez is páratlan. Mintha a világ végéig tartana a magyar föld.
És persze nem bírtuk ki, hogy ne menjünk le oda arra kis köves dombocskára... lásd az előző képet. És hogy onnan mit láttunk, a kilátáson kívül? Hát valami még szebbet... a várat! egy teljesen új megvilágításból!
Hát nem csodálatos? Nekem nagyon tetszett ez a vár.
Ezért mindenképp megérte feljönni, gyalogolni, megizzadni és a hegytetőt átszelni. És mit nekünk kilátó, amikor itt ez a csodálatos vár, és mellé inkluzíve a kilátás is! És milyen szép kilátás!
De gondolom mondanom sem kell, hogy itt a vár volt a nyerő. Nem sok, nem nagy... de mégis lehengerlő élmény volt a várfalak közt sétálni. Ritka érdekes és különleges formájúak a Somlói vár maradványai.
S már mentünk is elfelé, amikor megláttam, hogy a várfal egyik tövében a kőrakás tetején valakik elkezdték a kőtornyocska építést (bár egyre több helyen látom, de még mindig nem tudom, hogy mi célt szolgál ez). Hát persze hogy én is beszálltam... és megcsináltam a saját kis tornyocskámat. Bár a képen egy kicsit elveszik a sok kő közt, de talán megtalálod... a kezem mintha arra mutatna.
Nagyon tetszett a Somlói vár. Csak ajánlani tudom minden várkedvelőnek és kalandornak, hogy fedezze fel ennek a várnak a szépségét is.... bármelyik irányból is közelítse meg..... megéri legalább egyszer látni!
Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése