2014. július 8., kedd

Tapolca - Tavasbarlang


Tapolcai Tavasbarlang
Nem mindig csak vár, templom, kastély, túra, fürdő várja az érdeklődőket. Vannak különleges és érdekes látnivalók és élmények is Magyarországon. Ilyen a tapolcai Tavasbarlang is. Nem is gondolná az ember, hogy egy város központjában, a város alatt ilyen élmény várhatja az embert.

Pedig Tapolca esetében ez így van. Aki szeretné megtekinteni ezt a csodálatos természeti látnivalót, annak Tapolcára kell menni, egészen a városközpontba. A Tavasbarlangot szinte GPS nélkül is meg lehet találni, ha figyeled az út mentén a táblákat. De hogy a GPS se unatkozzon, ezt a címet kell keresni: Tapolca, Kisfaludy Sándor utca 3.
Amikor mi 2014 nyarán felkerestük, a látogatóhely épp átalakítás alatt volt, legalább is a felszínen, mert a barlangba le lehetett menni. Ezért nem tudok szép képet mutatni, hogy mit is keress, mert minket még a kordonok fogadtak és jegyet is egy mobil fémkonténerből kaptunk. Még szerencse hogy meg tudtuk nézni a barlangot, bár nem a véletlen műve, mert előre érdeklődtem a nyitva tartásról és a látogatási lehetőségről. Azt ajánlom, hogy ha Te is szeretnél majd egyszer elmenni, akkor előtte tájékozódj Tapolca honlapján KLIKK IDE, még több információért pedig KLIKK IDE.
S ha így vagy úgy, de megszerzed a nem túl olcsó belépőjegyet, akkor mehetsz is a barlang felé. Bizony, az a barlang lefelé van, a föld alatt. Itt el kell hogy mondjam, hogy a föld alatt ugyebár nincs fény, és ahol nincs fény, ott nincs jó minőségű fénykép. Nézd el nekem, hogy az én saját képeim elég rosszak. Viszont, hogy ne az maradjon meg benned, hogy nincs is értelme akkor elmenni és megnézni, főleg ennyi pénzért, ezért a netről kölcsönvettem pár képet (előre is köszönöm azoknak, akik azokat készítették és felrakták a netre!)  
Szóval le kell menni a nem is olyan rövid lépcsőn a föld alá. Mondanom sem kell ugye, hogy a föld alatt, minél lejjebb mész, annál hűvösebb van, de ebben az esetben ez nem feltétlen igaz. Látod, hogy én milyen öltözetben voltam ott (nyár közepén) és nem fáztam.
Ahogy leértünk érdekes kis mini barlangrendszert is lehetett látni. Vagyis ha az egyik barlangnyíláson a kíváncsiságod bevisz, akkor egy párhuzamos kis barlangfolyosón lehet menni és nézelődni.
Már amennyire a fények engedik.
Egy helyen, ahol így ráccsal is elzárták a nyílást, a vizet is lehetett látni, ahogy az a kisebb barlangjáratokba is tovaterjed. Mutatom, hogy ott már a víz az úr, de sajna a vaku elég 'szelektíven' világította be a helyszínt. :(
ÉS a  lényegi rész! Egy kis partrészen vár a csónak és a 'révész'... majdnem. Mert hogy ebben az esetben az élmény lényege az, hogy Te és társaid egyedül vezetitek körbe a csónakot a kijelölt úton! (igaz nincs is más lehetőség.... olyan mint a vízsodrony a fürdőmedencében... elindulsz és előbb utóbb ugyanoda érsz vissza)
Én már tudtam, hogy a tapolcai Tavasbarlangban ez a legszupibbb! és az élményfaktor legalább a duplája!
Ahogy megékeztünk már lehetett is hallani, hogy az egyik csónak épp visszaér. Ahogy kiszálltak a már boldog és élményittas utasok, a segítő 'álrévész' már tartotta is nekünk a csónakot, hogy szálljunk be.
S valahogy így... már indultunk is!
Bizony-bizony nekem kellett lapátolni! Mondanám, hogy anyával nem voltam kisegítve, úgy félt a vízbe eséstől, hogy mind a 4 végtagja a kapaszkodással volt maximálisan elfoglalva. Ja és hogy akkor ki csinált képet rólam? Hát néha azért erőt vett magán anya, pl. amikor a csónak se haladt semerre se, mert hogy a lapát majdhogynem csak dísznek volt!

A Tapolcai-tavasbarlangot 1903-ban fedezték fel kútásás közben, amelyet tíz évvel később a látogatók számára is megnyitottak, így hazánkban ez volt az első villanyvilágítással ellátott, és az idegenforgalom céljára is használt barlang.
A tavasbarlangot bezáró kőzet a középső-miocén kor szarmata korszakában, 13.7 millió éve képződött. Kőzettömegét tehát az egykori Szarmata-tenger üledékeiből képződött mészkő és márga rétegek alkotják. 
A tavasbarlang vízutánpótlása két úton történik, amely egyben magyarázatot ad a járatok kialakulására is. A fiatal szarmata mészkő a 210-230 millió éve képződött felső-triász dolomitra támaszkodik, amelyből hideg karsztvizek érkeznek a Tapolcai-medence térségébe. Ugyanez a dolomit a felszín alatt több száz méterrel lejjebb is megtalálható, ahol - a medence tájképét alapvetően meghatározó - napjainkra kihunyt tűzhányók utóvulkáni működésének köszönhetően az oda lejutó víz kb. 40 oC-ra felmelegszik, majd repedéseken keresztül feláramlik.
E két forrásból származó, egymással keveredve immár 18-20 oC-os víz alakította ki a járatokat, amely a mára már nagyrészt száraz Kórház-barlang felől, északi irányból áramlik lassan a Malom-tó forrásai felé. A számos forrásszájon - a jégkorszakok óta - feltörő víz összefolyva a Tapolca-patakot táplálja. Az 1900-as évek végén medrét a felső szakaszon duzzasztással szélesítették ki. Így jött létre maga a Malom-tó, és a duzzasztás következtében csónakázhatóvá vált a tavasbarlang. A tavasbarlang élővilágának közismert és legfeltűnőbb képviselője a fürge cselle (Phoxinus phoxinus), egy apró halfajta, amelyet a tapolcaiak csetrinek hívnak.
A Tapolcai-tavasbarlang egyike volt hazánk azon alig kéttucat barlangjának, melyeket a barlangok általános védettségének kimondása előtt, már 1942-ben - hazánkban másodikként - védelem alá helyeztek. 1982. óta fokozottan védett; kiemelt védelmi státuszát geológiai, genetikai, morfológiai, hidrológiai és biológiai értékei, valamint kiterjedése indokolja.


És hogy mit értettem az alatt, hogy a lapát szinte csak dísznek volt? Hát azt, hogy olyan kicsi szűk kis barlangban úszott a csónak, hogy néhol szinte a kezeddel is elérted a sziklafalat és finoman tudtad lökni magad és azzal együtt a csónakot is. És ha épp nem volt olyan szűk és keskeny.... akkor meg ha a csónak a fal felé úszott, akkor onnan lehetett löketet adni a csónaknak, míg újra falközelbe nem úszik. Vagy akár a lapáttal is lehet a víz értelmetlen lapátolása helyett azt a falhoz tartva a csónakot terelni.
Úgyhogy lapát nélkül is vígan el lehet lavírozni, de kár lenne kihagyni,.... hadd maradjon meg az illúzió és az élmény! Ugye, hogy milyen jól áll a lapát nekem?

A barlang egyébként nagyon szép. Különleges... főként mint természeti képződmény. Ezzel az érdekes és nem mindennapi élménnyel egybekötve pedig csak a különlegességét hangsúlyozza. A barlangos képek zöme, mint említettem, kölcsönbe van mástól, hogy Te is láthasd, hogy milyen szép, és a vize milyen tiszta, áttetsző és kéken hullámzó érintetlen csoda. 



Nem túl hosszú a csónakkal bejárható út, ezért nem szabad elsietni és elkapkodni a csónakázást. Ki kell élvezni minden egyes pillanatát! Lassan úszva meg lehet figyelni a vizet, a sziklafalak különlegességét, a formákat és mintákat .. víz felett és víz alatt is!
Persze ha épp csúcsidőben mennél csónakázni, előfordulhat, hogy egymást érik a csónakok. Akár még várni is kell a sajátodra. De akkor sem kell elsietni. Mi se tettük. Én eveztem, szenvedtem, kínlódtam, a csónakot terelgettem és irányítottam, hol lapáttal, hol kézzel, hol ment az a csónak magától is (egyébként nem olyan egyszerű, mert a kicsi a hely és csak finom mozdulatokkal kell itt ott löketet adni annak a csónaknak)....  És még anya is túlélte! Ha pedig kedvesen kéred a csónakmestert, akkor készít rólatok is egy emlékképet!
Különleges élmény a természet egy különleges helyén. Csak azt tudom mondani, hogy ne hagyd ki! És egyszer mindenképp fedezd fel magadnak Te is a Tapolcai Tavasbarlangot!

Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése