Csárdahegyi Őskarszt
Ahogy sok más látnivalót ezt is először a Google térkép 'Fotók' funkcióját használva vettem észre. Még jó, hogy ennyi lelkes ember van az országban, akik nem csak fényképet készítenek, hanem azt fel is töltik a netre és a Google térkép alkalmazáshoz csatolják. Szóval ott láttam először, és utána már kerestem is a neten, hogy mi az és hogy hol lehet megtalálni.
Ez az érdekes természeti látványosság az emberi bányász tevékenységnek köszönhetően látható ma olyannak amilyen. Nem nagy, de annál szebb és érdekesebb természeti látványosság, mely ingyen! várja az érdeklődő látogatókat és túrázókat.
És hogy merre is kell keresni? Egy kis segítség...
Úrkútig kell eljutni, térképpel, GPS-el, emlékezetből... kinek hogy megy a legjobban. És ott már csak a jelölt elágazót kell megkeresni és a Tüzér utca végéig eljutni. Ott pedig már köszönti is a látogatót az első tábla. Egy kis ismertető az egész környékről.
Elsőre meg is ijedtem mikor megláttam. Mondom húha.. kapú...nem emlékeztem hogy belépős lenne, vagy hogy előre jelezni kellett volna a látogatási szándékot. Gyorsan mentem is, hogy felmérjem a helyzet súlyosságát. De szerencsére semmi baj nem volt, mert a kapun egy manuálisan nyitható zár volt.
A Bakony déli részén található Úrkúti kőbánya a hazai mangánbányászat központja volt. Innen nyerték ki az üledékes eredetű mangánércet, ami a földtörténeti középkorban, a tenger mélyén keletkezett. Mára - a mangán-készletek kimerülése miatt - a külszíni részen fölhagytak a bányászati tevékenységgel, az egykori bánya és környéke most fantasztikus földtani értékeket, sok millió éves földalatti őskarszt feltáró, bemutató természetvédelmi terület.
Mint geológiai természeti értéket, már 1951-ben védetté nyilvánították, országos jelentőségű besorolással. Különleges földtani képződmény, amely nemzetközi viszonylatban is egyedülállónak számít, ugyanis a mangánérc kitermelése során alkalmazott kézi fejtési mód és a viszonylag kevés robbantás alig károsította a feltáruló őskarsztos formakincset. A látványos töbörsort illetve környezetét a Pangea Egyesület és a Mangán Kft. által létrehozott tanösvény segíti megismerni.
Ha Te is még többet szeretnél tudni, akkor a következő honlapon KLIKK IDE tájékozódhatsz.
Szerencsénkre pedig egy bácsi épp akkor sétált ki a területről, s mondta, hogy ő is egy gondozója a helynek a falusi közösség tagjaként. Nagyon készségesen fel is ajánlotta, hogy megmutatja a látnivalót és a környéket. S bár én nem tartottam volna fel a bácsit... biztos lett volna más és jobb dolga is, mint minket patronálni,... de anya nagyon készségesen elfogadta az ajánlatot. Úgyhogy anyának lett beszélgető partner, nekem meg maradt a klikk-áradat. Mert hogy nem győztem betelni a látvánnyal.
Az elején még a táblákkal barátkoztam. Ha az ember nem tud semmit sem, és úgy jön ide, akkor is messze okosabban távozhat eme földrajzi kérdéskört tekintetve, mintha iskolába ült volna egész nap. A helyszínen interaktív módon lehet megbarátkozni az ide tartozó földrajzi tudásanyaggal, kézzel fogható 'segédeszközök' segítségével (lásd kövek mindenhol).
Kár, hogy nekünk nem volt annyi időnk, hogy mindent kielemezzek, és hogy még meg is jegyezzek. Talán majd legközelebb :).... addig is a mindent-tudó táblákat megörökítettem. Ilyen táblák kísérték az őskarszt körüli kis túraútvonalat.
Az immár több mint fél évszázada szabadon lévő úrkúti kőzetfalak időtállóak, kőzetanyaguk és részben formakincsük is eltérő a bauxitos őskarsztokétól. A védett terület kiválóan alkalmas a jura időszaki mangánércek keletkezésének, valamint a paleokarsztos formakincs védett földtani értékként való bemutatására. Rendeltetése a széles körű geológiai ismeretterjesztésen és a turizmuson túl: tudományos kutatási helyszín a szakemberek számára, illetve alsó-, közép- és felsőfokú oktatást szolgáló terepi bemutatóhely.
És hogy mi is nem olyan nagy? És hogy mi is ez az őskarszt-dolog? Egyszerűen és nyersen fogalmazva egy nagy mély gödör és körülötte az évmilliókat megélt hatalmas sziklák. Vagyis az érdeklődő turista egy szép nagy 'gödröt' és sziklafalait tekintheti meg. No de milyen 'gödröt'?.... és milyen sziklát? nem ám akármilyet!!! Egyszerűen lenyűgöző és fantasztikus! A hatalmas magasodó sziklafalak közti rés/hasadék, melyet a bányászat eredményezett, nyújt kiváló lehetőséget arra, hogy ezeket az évmilliós sziklákat és a kőzeteket megcsodálhassuk. Az út szinte mindjárt a lépcsőhöz vezetett, úgyhogy nem is volt kérdés, hogy előbb ebből a szemszögből csodáljuk meg.
Már önmagában a sziklafalak mérete és nagysága is lenyűgöző, hát még amikor a lépcsőn lefelé haladva a sziklák egyre jobban kezdenek az ember fölé magasodni, és végén a mélyedés legaljára ér az ember.
A képeken is sokat látott lépcső ugyan is erre hivatott, hogy ezen keresztül lehessen megközelíteni a mélyedés legalját, és még közelebbről lehessen meggyőződni a sziklák, sziklatömbök és a 'gödör' sziklafalainak félelmetes méreteiről. Egyszerűen eltörpültem a sziklák óriás mérete mellett, és nem győztem betelni a látvánnyal. A lépcsőn lefelé haladva szinte érintés közelben voltak a kőzetek, nem csak látni, hanem érinteni is lehetett.
Aki eddig nem tisztelte a természetet, az talán itt újra gondolja. Bár emberi kéz munkája révén alakult ki a mélyedés.... gonosz mód ugyebár elhordtuk azt, ami alapból a sziklákhoz, vagyis ehhez a kőzetréteghez tartozott... de ezek a sziklák még így is tovább hirdetik fenséges természeti erejüket. Sőőőt, így vált igazán láthatóvá, hogy mi is van a lábunk alatt. Nem is gondol bele az ember, hogy a talajfelszín alatt milyen természeti erő és szépség lakozik.
Aki itt nem csodálkozik rá semmire se, az tényleg nem szereti a természetet.
Vad, robusztus, sötét színű sziklák mereven figyelték a látogatókat. Amilyen rondának tűnhet, annyira szép és lenyűgöző is egyben.
Minél lejjebb értünk a hosszú szépen kanyargó fa-lépcsőn, annál jobban lehetett érezni, hogy milyen parányiak vagyunk ezen a Földön. Látod? Az a kis fekete maszat én vagyok. És hozzá kell tennem, hogy a sziklafal felső fele nem is fért a képbe.
Kicsit olyan érzés kerített magába a legalján, mintha verembe dobtak volna.... amiből nem lehet kimászni. Mert ugyebár csak az egyik oldalon lehetett lejutni (a lépcsőn), és ugyanazon vissza is. A legalja mint egy kis zsákutca.... háznyi magas kőfalakkal.
És ezeken a sziklafalakon nem is lehetne kimászni. Legalább is komoly felszerelés nélkül nem.
Úgyhogy még szerencse, hogy a látogatok a lépcsőn kényelmesen ki tudnak sétálni.
Miközben meg lehet csodálni a kőzetrétegeket is. Itt-ott még találtam mangánércet is. Fekete lerakódás, mintha kormos lenne a kőzet, de néhol akár nagyobb darabka is látható volt.
Sajnos a hatalmas kőzetből nem lehetett kiszedni, úgyhogy a szuvenyír kövek begyűjtéséhez résen kellett lenni és nagyon a lábunk alá kellett nézni. Volt is ott 'kincs' bőven. Egyszínű, vagy szép színes.. kisebb, vagy nagyobb... csak győzzön az ember válogatni.
S bár egyeseknek csak egy gazos 'gödörnek' vagy szikla hasadéknak tűnhet, de ez annál valahogy mégis több, jobb és sokkal szebb. A lankás dombságokon és síkságokon élők számára a hegység élményének egy darabkája. Itt meg lehet tapasztalni, hogy milyen a természet leküzdhetetlen akadályaival szembe nézni.
S ha már eleget képzelődtünk arról, hogy milyen is lehet hegymászónak lenni, esetleg bányásznak, és kényelmesen felbaktatunk a 'felszínre', akkor egy kellemes séta közepette körbe is lehet járni ezt a fantasztikus mélyedést.
Több pontról is meg lehet csodálni fentről is. Hasonló képeket lehet a neten is látni, de ezek most tényleg az én képeim! :)
A lépcsőnek köszönhetően némileg jobban érzékelhető a mélység. A természetes gazos közeg nem mindig érzékelteti, hogy milyen gyilkos mélység lapul ott lent.
Erről jut eszembe... gyilkos mélység.... Hát korlát vagy kerítés nem sok volt... úgyhogy itt mindenki saját felelősségére mászkált és közelítette meg a szakadék szélét. Én is...
És hogy leugrani? Öngyiség? Ahhoz azért túl szép, hogy pont itt akarna valaki meghalni. És nem vagyok benne biztos, hogy ahhoz elég meredek és mély, hogy biztos tuti halált jelentene. Ebből kifolyólag mindenki, aki arra jár, és személyesen is szeretné megcsodálni, legyen nagyon óvatos!
Ahogy körbe értünk még a kisebb sziklákat is megnéztük...
És bár nem tűnik nagynak a következő képeken egyik sem, de hidd el, hogy ezekhez már Obelix-nek kellene lenni, hogy akár arrébb mozdítsd, hát még hogy megemeld!
Ez volt az őskarszt. De időben és érdeklődésben hiányt nem szenvedőknek további kis túraútvonalak is rendelkezésre állnak, amiken még jobban be lehet járni a környéket.
Valóban nem nagy terület, ha csak a lényegi részét szeretné az ember megtekinteni. Egy kis túrával egybekötve azonban akár több órás kirándulás is lehet, a pihenőhelyeket kihasználva pedig akár egész napos pihentető időtöltést és némi földrajzi tudással való gazdagodást nyújthat.
Ha szereted a természetet megcsodálni, újabb és újabb érdekes arcát megtekinteni, akkor ajánlom Neked is az Úrkúti Őskarsztot, mint kirándulási célpontot. De ha csak a közelben jársz vagy laksz, akkor legalább egyszer ezt is látni kell.....
Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése