Kirándulok, túrázok, élményekkel gazdagodok - S mind megírom, hogy lásd ,Magyarország mennyi látnivalóval és élménnyel Téged is vár.

S kérlek ne felejtsd, ez egy NAPLÓ, amiben SZEMÉLYES élményeim és érzéseim írom meg. Lehet hogy nem mindig tökéletes, de remélem hogy pont emiatt Neked majd jobb lesz!

2014. július 6., vasárnap

Kisdörgicse - Templomrom


Kisdörgicsei templomrom
Balaton-Felvidéki kirándulásunkkor már előszeretettel kerestem a templomromokat is mint látnivaló. A Google térkép fotós beállításának köszönhetően fedeztem fel, hogy a Dörgicse nevezetű kis falu környékén nem is egy templomrom található.
És mivel én érdekesnek találtam, hogy van valami felfedezni való történelmi múlttal rendelkező látnivaló, ezért utunk Dörgicse felé vitt. Legelsőnek a Kisdörgicsei templomromot kerestük meg.

Dörgicse és Kisdörgicse között található egy földes útra mutató leágazás, amit a barna tábla, a történelmi értékű látványosságok ismertető jelzése, is mutat. Ott kell lekanyarodni, és alig pár perces földes-utas rázkódás után már lehet is látni a romot, és szinte ott is van az ember. 
Így tettünk mi is... majdnem... Mert hogy mi Dörgicse irányából közelítettük meg, és szó mi szó a nagy lendületben és bizonytalanságban elmentünk a tábla és az lekanyarodás lehetősége mellett is. De még szerencse, hogy az autóval meg lehet fordulni :), és visszafelé nagy bizonyossággal vettem be a kis jobb kanyart a barna táblánál. Egy kis off-road... szuzi is simán bírta a terepet, igaz gyök 10-el ha mentünk, de odaértünk.
Egy pici kis térképes segítség.. (És hogy lásd, hogy hol lenne a többi látnivaló :)

És a templomrom. Megtaláltuk! Van egy varázsa annak, amikor keresni is kell a látnivalót, és nem csak befizetni és megnézni. Az ilyen romok, ahogy ez is, szabadon (saját felelősségre) látogathatóak.
Árpádkori, román stílusú falusi kőtemplom. A XIII. század elejéről származik, Szent Miklós tiszteletére felszentelve. Mérete 10x6 m. A felújítás során a téglacsík feletti rész lett újjáépítve. Déli homlokzatán 3 román kori lőrésablak lett kialakítva. Építészeti érdekessége a nyugati bejáratnál a 165 cm széles boltozati indítás. Az oltár fedőlapja is az eredeti helyére került.
Kisdörgicse mellett, a Kű-völgy végén csúcsíves nyílású, öreg kőhíd is látható.


Egy romantikus kis rét közepén áll, szinte alig látni a környéken más építményt a romtól szemlélve, pedig a jelenlegi Kisdörgicse településrész nagyon közel fekszik. Így egy kicsit kiszakadva érezheti magát az ember az őt körülvevő civilizációból, amikor meglátogatja a templomot, és teljesen átjárhatja a középkori falak ódon hangulata. Nem is olyan fiatalok ezek a falak, építésüket a XII. századra teszi a helyi ismertetőtábla. 1225-től a Bogány-Randvány nemzetség tulajdona. A falu feltehetően ekkor Füreddörgicse névre hallgatott, igaz a forrásokban kicsit kaotikus, hogy a "sok" Dörgicse közül éppen melyik milyen nevet viselt. Említik Kisfaluddörgicsének is, a Kisfalud név eredetéről már írtunk a mindszentkállai kisfaludi templomromnál, egyrészt a nem teljesen önálló településrészeket is említették ilyen névvel (ne feledjük a Szarkadörgicséről az előbbiekben írtakat), illetve lehet, hogy az elhagyott pusztatemplom szinonimája volt ez a megnevezés.

Az 1300-as évekből János, az 1400-as évekből pedig Venedek nevű papja ismert. Pusztulása feltehetően a 1600-as évek elejére tehető, a török hadak többször is átvonultak itt, és a jelenlegi Alsó- és Felsődörgicse okleveles említések szerint is adózott a töröknek. Kisdörgicse a török kiűzése után települhetett újra, a régi falutól egy kicsit keletebbre.



Maga a templom kis falusi templom, kb. 6×10 m az alapterülete, egyhajós, íves szentélyzáródású, déli fala szinte teljes magasságban áll, három résablak megfigyelhető ezen az oldalán, akárcsak a felsődörgicsei rom déli falán is. Bejárata a nyugati oldalon lehetett. A három egymás melletti résablak akár Szentháromság szimbólum is lehet. Felsődörgicsén például ezt a nyugati homlokzaton lévő kereszt alakú ablaknyílás is erősíti, amely a feltárt keresztelőmedence helyét is jelölte, ahogy több más hasonló ablaknyílással rendelkező templomunknál. Keresztalakú ablakról itt nem tudunk, a nyugati homlokzat leomlott, a többi fal kb. 1 méteres magasságban az 1959-es feltáráskor került elő, részleges helyreállítási munkák is ekkor készültek. A szentély boltozata sem látható már, a nyugati oldalon lévő karzat dongaboltozatának indításai még láthatók. A templomot Szent Miklós tiszteletére szentelték, aki a hajósok védőszentje is, a Balaton közelségével ez talán nem is meglepő, a közelben Csopak templomromjának is ő a védőszentje.

Körbejártuk azt a kb. kétszobányi alapterületű romocskát a tisztás közepén, és mentünk is tovább, hogy a másik két templomromot is megkeressük, ha már a helyszínen talált információ is erőteljesen utal rá.
A visszafelé úton, alig pár méterre az elágazástól, megtaláltuk az emlegetett kőhidat is. Ha valakinek van kedve és ideje, akkor itt megállásra, és akár piknikezésre is alkalmas helyet találhat délutáni időtöltésre.
A romtól pár száz méterre délnyugatra található egy boltíves, XVIII. századi barokk kőhíd, amelyet a népnyelv római hídnak nevez, azonban sokkal régebbi.

Rom-keresőknek, kalandoroknak, kíváncsiknak, felfedezőknek, utazóknak és minden érdeklődőnek ajánlom, hogy ha arra jár, akkor tegyen egy kis pihentető kitérőt és nézze meg a romot (amíg még áll, és amíg még megvan, nem ám egyszer egy traktor véletlenül beszántja :) és nem lesz többé látható.)

Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése