Kirándulok, túrázok, élményekkel gazdagodok - S mind megírom, hogy lásd ,Magyarország mennyi látnivalóval és élménnyel Téged is vár.

2015. június 8., hétfő

Kiszombor - Rónay-kastély

Rónay-kastély
Alföldi kirándulásunk során a kastélyokat sem hagytuk ki. Makó felé jártunk, és ha már olyan közel voltunk, akkor megnéztük a szomszédos Kiszombor községében található kastélyt is.
Szóval Makó irányából szépen elgurultunk Kiszombor községébe.
A korábban még elkészített Mo. történelmi látnivalói térképemnek köszönhetően ( ha még nem láttad, akkor KLIKK IDE és megnézheted) tudtam, hogy a községben van egy kastély. Még hozzá egy elég érdekes kastély. S nem csak kastély, hanem egy kúria és egy templomrom is van Kiszomborban. Persze hogy mindegyiket megnéztük, a kastéllyal kezdtük.
Mivel nem nagy a község, ezért bíztam abban, hogy térkép nélkül is hamar megtaláljuk. És valóban. Ahogy beértünk a községbe nem is kellett sokat menni, és már láttuk is a kastély tetejét.
Nem is gondoltam, hogy ilyen gyorsan megtaláljuk.
Gyorsan le is parkoltunk egy arra alkalmas helyen. Falu lévén ott van parkoló, ahol az ember talál.
S már mentünk is, hogy jobban szemügyre vegyük a kastélyt.

Kívülről alaposan megnéztük, az érdekes, nem épp megszokott formáját megcsodáltuk. Viszont azt is észre vettük, hogy nincs valami jó állapotban.
Sőőőt... egyenesen elszomorító volt, hogy mennyire rossz állapotban volt szegény kastély.

Lelakottnak, elhagyatottnak tűnt. A kastély körül semmilyen mozgás nem volt. A tárt kapun simán be lehetett menni körülnézni. Legalább is a tárt kapuk és a biztonsági őrök hiánya arra engedett következtetni, hogy lehet nézelődni.
Legalább is azt, amit kívülről látni lehet, mert hogy be nem lehetett menni.
Pedig milyen szép kastély lehetett ez anno fénykorában. Elszomorító, hogy így hagyták lepusztulni.
A kastélyt Rónay Móricz (1813–1890) építette, aki Nagybecskereken megyei al-, főjegyző volt, 1848–49-ben első alispán. A Bach-korszakban visszavonult Kiszomborra, és abban az épületben lakott, amely a tornyos kastély fölépülése után konyha, cselédlakás és istálló lett. Születésnapján, 1859. december 7-én költözött be családjával az új kastélyba. 1861-ben átmenetileg újból Torontál megye első alispánja, 1867-től 69-ig ismét első alispán, 1871–73-ban főispán. 1842-ben házasságot kötött Fedrigoni Alojziával (1824–1898). 17 évi házasságuk után, 1859-ben született Emil fiuk. Ő örökölte 1890-ben a kastélyt. Halála után, 1899-ben özvegye, Kiriák Johanna lett a tulajdonosa. Sógora, Rónay Jenő (1854–1920) 1892-ben visszavonult Kiszomborra és a tornyos kastély udvari épületébe költözött, ahol Ernő bátyja két idős hajadon nővérével (Cilivel és Vilmával) lakott. Mivel özvegy Rónay Emilné többnyire temesvári nénjénél tartózkodott, Rónay Jenőnek 32 000 koronáért eladta a kastélyt. 
Az új tulajdonos népes családjának (négy fiú, egy leány) a kastély nem is bizonyult nagynak. Társadalmi rangjához is illett, hiszen ő is eredményes közigazgatási pályát futott be: szolgabíró Óbesenyőn (1877), főszolgabíró a törökkanizsai járásban (1880), Torontál vármegye alispánja (1886–1891), főispánja (1891–1901), Pancsova főispánja (1895–1901). 1901-től Kiszomboron élt. Modernizálta a kastélyt, korszerűsítette gazdaságát (gőzeke, gazdasági kisvasút fejlesztés). 1910–1918-ban a nagykomlósi kerület országgyűlési képviselője volt. A kastély utolsó tulajdonosa Blaskovich Péterné Rónay Magda volt.
A második világháború után az épületet a helyi lakosság kifosztotta, utána állaga leromlott. Az államosítás után (1950) a Zöldért vállalaté lett. Átvevőhelyként, raktárként használták.
Volt itt hagyma tároló, baromfitelep, magtár. 1995-ben került a kiszombori önkormányzathoz. 2000-ben a tetőt valamint a toronyba vezető lépcsőt teljesen (szép időben, akár Temesvárig is el lehet látni a torony tetejéről) felújították, de sajnos ezzel ki is merült a milleniumi rekonstrukció. Teljes felújítása régóta esedékes.
Kár, hogy szegény kastély ilyen sorsra jutott. Pedig mennyire nagy kincs manapság egy községnek, hogyha van egy szép kastélya.
Helyszínen az egyik raktárban találtunk valakit, akitől kérdeztük, hogy a kastélyba vajon be lehet-e menni. Már csak azért is, mert hogy én is olvastam, hogy a toronyba fel lehet menni. A válaszadó szerint felmenni fel lehet... hogy ha jelezzük igényünket a községi illetékesének, mert hogy nála van a kulcs, ami nélkül nem lehet felmenni, de még a kastélyba bemenni sem. 
Rónay Móricnak Triesztben megtetszett Ferenc Ferdinánd miramári kastélya, ennek mintájára készíttette el kiszombori kúriáját. Az épület tömbjéhez épült hozzá a háromszintes torony, amely romantikus fölfogásnak megfelelően bástyákkal van díszítve. Nyílászárói félkörívesek, az országút felőli fülkébe Mária-szobrot helyeztek. A torony árkádos, nyitott alsó részén volt a kocsifölhajtó. Olyan mélyen cölöpözték, amilyen a magassága. A torony földszinti sarokpillérei rusztikás kiképzésűek, az emeletiek simák. 
Az épület koronázópárkánya övpárkányként a tornyot is körülfogja, az emeleti párkányok fogazottak. A nyugati homlokzat háromablakos középrizalitja erőteljesen kiugrik, lépcsőzetes attikafal koronázza, szélein bástyaoszlopokkal. A keleti front sokkal látványosabb, a középrizalit öt ablaknyi szélességével arányosan tagolja a homlokzatot.
Mivel időnk nem nagyon engedte, hogy egy röpke kilátás végett ilyen plusz kört fussunk, ezért ezt a dolgot nem erőltettük. Inkább sétáltunk egyet a kastély körül.
Megtekintettük minden oldalról.
A szobor hűlt helye.

Reméljük, hogy a jövőben egyszer majd egy másik felújítási tábla is virít majd itt. Kár lenne veszni hagyni ezt a szép kis kastélyt.
Szerintem érdekes egy kastély. Kár, hogy csak ilyen rossz állapotban lehet egyelőre megtekintetni.
Reméljük, hogy egy napon ez is csodálatos felújított pompájában fog majd újra ragyogni.
Ha esetleg erre járnál, akkor vess majd Te is rá egy pillantást. Csak hogy lássák, hogy vannak érdeklődök, s kár lenne a kastéllyal nem foglalkozni.

Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése