Gyulai vár
... és a kiállításokon. Az egyik ajtó mögötti teremben ezt láttuk.
A kovácsműhely....
S végül afféle kocsmaszerűséget találtunk. Hát igen... a férfiak meg az ivászat... már akkor is.
Alföldi kirándulásunk egyik fő látnivalója a Gyulai vár volt. Azt semmiképp se hagytuk volna ki. Úgyhogy szántunk is rá bőven időt, habár nem gondoltam hogy annyi látnivaló van a várban. Ahhoz képest...
A térképen könnyen meg lehet találni, hogy hol is van a Gyulai vár. Már csak azért sem lehet eltéveszteni, mert vele szemben van a fürdő, s egy picivel odébb a kastély. S mindezt szépen kialakított park övezik, úgyhogy ha már eljut az ember a "Gyula, Gyulai vár, 5700" címre, akkor biztos, hogy nem tudja eltéveszteni.
Ahogy a Várkert útra bekanyarodtunk a kastély épületét elhagyva már ott is volt a vár a másik oldalon.
A méregdrága parkolódíjak láttán nagyot nyeltem és mivel a fürdőbe is szerettünk volna bemenni, ezért itt a vár előttiVárkert utcai parkolóhelyek egyikét egész napra kibéreltük.
Így szinte semmit se kellett gyalogolnunk, és már ott is voltunk a várnál.
A vár előtti tavat megcsodáltuk.....
... és vár hátsó felé vezető ösvényen megkerültük.
Nagyon szép kis tavacska.. s itt bent a városban. Ritkaság az ilyen.
A vár hátsó felénél kötöttünk ki.
Hatalmas, méretes várfal magasodott az ég felé.
És úgy tűnt, hogy körülötte egyéb nem túl magas falvonulatok is voltak.
Békés megyében, Gyula belvárosában áll az egykori Magyar Királyság alföldi vidékeinek egyetlen, épen megmaradt síkvidéki gótikus téglavára, mely a 16. századtól meghatározó végvára volt az országnak.
Oldalról nézve nem csak hogy nagyon nagynak tűnt, de mintha még mindig új és sértetlen állapotában állna. Legalább is annyira egyben van még az egész vár.
A vár történelméről kimerítő hosszú leírást lehet találni a Wikipédián! KLIKK IDE és elolvashatod.
A várfalat mellett elhaladva az bejárat felé vettük az irányt.
S úgy tűnt, hogy meg is lett.
Csodálatos, hogy milyen jó állapotban van ez a vár. Ha hozzáépítettek, ha nem... ilyen távolságból nem látszik, csak az hogy jól néz ki.
De figyelmünk nem kerülte el az a külön henger formájú épület a vár mellett.
Valami azt súgta, hogy előbb oda kellene benéznünk.
És milyen jó, hogy így tettünk. Ugyanis mint kiderült itt volt a pénztár és itt kellett a jegyet megváltani. Nem is hezitáltunk sokáig. A vár honlapján - mert hogy a várnak is van KLIKK IDE - a jegyáraktól kezdve a nyitva tartásig sok információt lehet találni.
S ha látható a honlapon ha, nem... elmondom, hogy ebben az őrtorony-szerű épületben is volt kiállítás az emeleten.
A régi kor fegyverkezéséről lehetett sok információt olvasni .....
.... és érdekes tárgyakat látni.
Nem mondom, hogy olyan sok kiállítási tárgy volt, de olvasnivaló annál több.
És bemelegítésnek talán jó is volt.
A tornyot elhagyva a várnak vettük utunk.
S az egyetlen bejárati kapun bementünk. A jegycsekkolás után pedig már indult is a várnézés.
Nem az, hogy sok mindent vártam és reméltem... de erre nem gondoltam volna. A vár nem kicsi be volt állványozva, mert hogy készült a színpad az előadásoknak.
Így viszont sajnos nem nyújtott olyan látványt és élményt a vár udvara mint gondoltam.
Kicsit furcsa volt, hogy 'létrák' lógtak mindenhol.
Ennek ellenére kedvünk nem lohadt és kíváncsian mentünk végig a gangon....
... és a kiállításokon. Az egyik ajtó mögötti teremben ezt láttuk.
Majd újra a gangon... a csőszerkezetes építmény látványával az udvaron.
Pedig olyan szép nagy volt a belsejéből nézve a vár. Nehéz is volt fényképezni. Főleg, hogy az egyéb nemkívánatos elemek ne kerüljenek a fényképre.
Egy másik ajtón betérve ezt a kiállítást találtunk.
Egy csomó fegyver....
... no meg a lovagom.
Viszont innen nem kell kimennünk és át tudtunk menni egy másik terembe, egy másképp berendezett szobába.
Kezdett izgi lenni, ahogy teremből terembe mehettünk...
... és mindig újabbnál újabb kiállítási terembe léphettünk.
Sok mindent összegyűjtöttek...
... csak nézni és olvasni kellett. A történelem könyveknél ez azért csak jobb!
Főleg látni, hogy feltehetően milyen módon éltek. A mai modern életvitel mellett ez azért mindig meglepő.
Engem mindig elgondolkodtatnak az ilyen látnivalók az akkor kor éltének milyenségéről.
És mindig megörvendeztet, ha makettet látok. A kiállításban a várnak egy nagyon szép makettjét is megnézhettük.
A többi 'csecse-becse' között.
Nekem valamiért a makett jött be a legjobban. :)
A termeken keresztül járva átértünk a vár másik felére. Innen még jobban látni, hogy mennyire nem nyújtott szép látványt a beállványozott várudvar.
De szerencsére még volt további látnivaló is. Abba a torony-szerű részbe is be lehetett menni.
Itt találtuk meg a kápolnát, amit fentről, a 'VIP páholyból' nézhettünk meg.
További folyosók elvezettek egészen a királynői lakosztályig.
Nem mondanám, hogy ez annyival jobb lett volna mint a többi terem, de azért érezhetően, és sokkal több textilnek köszönhetően, sokkal melegebb és barátságosabb volt ez a szoba....
Gondolom ez a különleges szépségű kandalló is sokat segíthetett.
És bár tudjuk, hogy azokban az időben nem volt leányálom nőnek lenni, de így azért biztos, hogy elviselhetőbb volt a környezet, mint a férfiaké.
Még egy utolsó kitekintés az emeletről.
Majd az alsó szintre mentünk.
Az udvar látványa innen még rosszabb volt. Úgy tűnt, hogy nagyon nem jó időszakot fogtunk ki a várnézésre.
Alul viszont megtaláltuk a börtön kiállítást.
Ez olyan jóra sikerült, hogy egy-két kép és látottak szinte a retinámba égtek. Úgyhogy érzékeny lelkűeknek - mint én is vagyok - nem ajánlott ezt megnézni.
És nem is a rácsok voltak a nehezen elviselhetőek....
... hanem azok a képek a falon.
No meg a fantázia keltett képek, az eszközök láttán.
Legalább a kaloda 'működött' volna...
A börtön után barátságosabb termek vártak, mint a konyha....
A kovácsműhely....
Ééééés.... a kedvencem! a tekerőket! A pénzérme lapító csodakütyű. Persze, hogy kellett egy a gyűjteményebe.
Ez afféle alkotós szobában volt. Úgy tűnt, hogy itt tartana foglalkozásokat a gyerekeknek.
S végül afféle kocsmaszerűséget találtunk. Hát igen... a férfiak meg az ivászat... már akkor is.
S a legvégére maradt a legjobb. Egy csigalépcsőn fel lehetett menni a várfalra.
Már csak a kilátás végett is.
S nem csak a vár körülötti területre volt rálátás, hanem a várra és udvarára is.
A várfalon körbesétáltunk... és néztük, amit csak lehetett.
Sajnos a várudvar az állványok miatt innen fentről sem nézett ki jobban.
Pedig nagyon aranyos, szép kis váracska. Egyszerű, de nagyszerű. És a sok kiállítás pont elég tartalmassá varázsolja a váracska bejárását.
Nekem tetszett... nem is gondoltam, hogy ilyen jó lesz, és hogy ennyi időt fogunk a várban tölteni.
Úgyhogy ha arra járnál, csak ajánlani tudom....
Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése