Nyárlőrinc - Szt. Lőrinc-templomrom
Alföldi kirándulásunkból hazafelé tartva még megálltunk Nyárlőrinc községénél, hogy megtekintsük egy ott lévő templomromot.
A temlomromos listámnak és térképemnek köszönhető a falu kis utcáin kavarogva egész gyorsan megtaláltuk a romot. Bár meglepett, hogy nem egy nyílt terepen van a rom, hanem kerítéssel elkerítve akárcsak egy ház vagy magántulajdon. Ha nem tudtam volna pontosan, hogy ott kell lennie, akkor meglehet, hogy simán továbbhajtottunk volna. De mivel a csodálatos térképemnek köszönhetően tudtam - ha még nem láttad, akkor KLIKK IDE - ezért meg is találtuk.
Eme szép barna kapuk mögött bújt meg a Szt. Lőrinc-templomrom. Viszont se őr, se recepciós, sehol senki... csak úgy be lehetett menni nézelődni.
S lám valóban. A rom itt volt.
És milyen szép, ápolt, gondozott rom. Még nem is láttam romot ilyen 'kitüntetett' figyelemmel körülvéve.
A rom a másik oldalról.
A rom szépen körbekerítve,....
...a fű nyírva....
....és még virágok is! Olyan mint egy díszes kert.
A kerítés mellett egy fedett részen pedig egy kis olvasnivaló, tudnivaló.
Mint pl. ez. Egy kis zoom-zoom és olvasható a szöveg!
A község honlapján - KLIKK IDE - találtam leírást a romról.
A település első templomát még valószínűleg az Árpád-kor végén emelték, a 13-14. század fordulóján már állott. Döngölt agyagalapozásra téglából épített falú, félköríves szentélyű, kisméretű templom volt.
Ezt az első templomot a 14-15. század fordulóján átépítették és kibővítették. Ennek során a megnagyobbodott templomhajó falát a sarkoknál és a diadalívet kívülről támpillérekkel erősítették meg. A templom bejárata a déli oldalon lehetett. A hajó nyugati végében megtalált két hengeres pillér egykor a tornyot és a karzatot tartotta. A karzatfeljáró nyoma a délnyugati sarokban maradt meg.
A gótikus templom szentélyének északi feléhez a 15. században vagy a 16. század elején négyszögletes sekrestyét építettek. A templom belső terét egykor féloszlopok tagolták és színes falfestés díszítette. A templomot kőből épített kerítőfal vette körül, ez a terület egyben a falu temetője, az itt élők végső nyughelye volt. A templom pusztulása az 1680-as években indult meg, romjai a 19. század végéig álltak.
A 19. században több rajz készült a romokról. Ekkortájt még több azóta elbontott vagy beépített templomrom is volt a környéken (Borbás, Szentkirály).
A templom helyén 1982 és 1992 között folyt régészeti kutatás. Ennek során történt meg a templom alapfalainak kibontása, építési periódusainak megállapítása és a temető 541 sírjának feltárása. A megtalált sírok leletei alapján a temetőt főleg a 14-17. század közepéig használták.
A sírokból viszonylag gazdag késő középkori leletanyag került elő, főleg ékszerek, ruhadíszek, viseleti tárgyak. Ezek a tárgyak az egykor itt élő falusi lakosság gazdag és sokszínű kultúráját idézik elénk. Az ásatás során előkerült leletanyagot a kecskeméti Katona József Múzeum régészeti gyűjteményében őrzik.
Az ásatás során előkerült falmaradványok újabb adatokkal bővítették a Duna-Tisza közi középkori egyházi építészetére vonatkozó ismereteinket. A rom jelentőségét az is jelzi, hogy a soltszentimrei és mizsei templomok után a megye harmadik megmaradt középkori templommaradványa. A templom-rom fokozott védelme lehetőséget ad a település múltjának méltó ápolására.
Nem nagy rom, de olyan szépen egyben van.
Úgyhogy ha érdekel...
Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése