2015. június 12., péntek

Dél-Alföld nagykörút

Dél-Alföld nagykörút

Az évek óta tervben lévő Alföldi-körút végre megvalósulni látszódott. De nagy ez az Alföld... nem kicsit, hanem nagyon. Olyannyira nagy, hogy nem is mertem az egészet egyben bevállalni, úgyhogy az Alföld (részbeni, mert hogy még így is sok minden kimaradt) feltérképezése két többnapos kirándulás keretén belül tűnt megvalósíthatónak. Szeged és környéke már kilőve, lásd Szegedi kis-körút, KLIKK IDE, ha még nem olvastad, úgyhogy már csak a többi hiányzott. S a nagyobb Dél-Alföldi körút is megvalósult! Íme!

II. FEJEZET - Nagykörút


 1. nap

A nulladik nap, vagyis az első nap, kirándulás is volt meg nem is. Gondoltam, hogy talán nem is olyan rossz ötlet, hogy a hosszú utazást az első napon nyugodtan tegyük meg túl sok nézelődés nélkül. Így nem leszünk majd annyira fáradtak. Messze van az az Alföld, na. Főleg melegben (klima nélkül). Úgyhogy úgy döntöttünk, hogy az első napon csak utazunk az első célig.
Így is lett…délután indultunk. a cél Hódmezővásárhely volt. Utaztunk és utaztunk. De nem Szeged irányába az éppen felújítás alatt lévő 55-ös főúton. Oh nem… abból elég volt a múltkor.
Mivel volt egy kis ’elmaradásunk’ Ópusztaszeren, ezért a program úgy nézett ki, hogy Ópusztaszernek mentünk, pontosan arra, amerre a kis-körútról hazafelé jöttünk. Így meg tudtuk nézni azt a látnivalót, ami a múltkor elmaradt, és még pihentünk is egyet. Kettő az egyben és így legalább már az első nap is többet adott.
Szóval Ópusztaszernek mentünk. A két órás utazás nem tűnik soknak… csak nem 40 fokos hőségben… klíma nélkül. Úgy már nem olyan móka. Kifejezetten örültem amikor megérkeztünk  Ópusztaszerre. Pihenés közben pedig megnéztük a Csillagösvény Labirintus élményparkot. Ez volt az első nap egyetlen fő programja.
Ez egy nagyon különleges hely. Kalandpark-féle, de mégis más. Másképp nyújt szórakoztató élményeket. Két nagy izgalmas labirintus adja fel a leckét kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Azon túl, hogy egész világon 3 ilyen létesítmény van, Magyarországon pedig ez az egyetlen, újfajta és izgalmas élményeket nyújt az ember számára tervezett labirintus bejárása, illetve a kiút megtalálása. Mint az egerek a labirintusban úgy igyekeztünk mi is a helyes irányt megtalálni. A nagyobb és hosszabb labirintus kérdez felelek játékkal kombinálva segíti a helyes utat megtalálni. Míg a kisebb, de annál komolyabb és nehezebb, segítség nélkül, magas nádfalaival jelent igazi kihívást minden próbálkozónak.
Kicsit későn értünk, de azért volt lehetőségünk mind a kettőt megjárni. A nagyobbikkal, a zölddel kezdtük. Tényleg jó móka volt, hogy a kérdések helyes válasza mutatta az irányt. A másik viszont valóban kihívás. Olyannyira, hogy miután nem nagyon jutottunk előrébb a labirintusban… mindig csak a bejárathoz vissza. Gondoltam újra megnézem felülről ( van egy kilátószerű emelvény mellette) és megkeresem a helyes irányt… jobb híján meg navigálom anyát, nehogy eltévedjen és bennragadjon. Hát igen. Fentről sem lehet látni, hogy igazából merre kell menni. Szegény egerek és hörcsögök… rossz lehet nekik… mert tényleg nem olyan nagy élmény, amikor az ember már sokadszorra köt ki ugyanott, és nem tudja, hogy merre menjen, mert úgy érzi, hogy már minden felé próbálkozott. Nem volt egyszerű és én meg sem jártam rendesen… :(  csak néztem, hogy anya nehogy elvesszen…
Izgalmas volt. Az extra játék a kérdőív alján meg pláne azzá tette… Itt-ott meg kellett számolni dolgokat, hogy a végén meg tudjuk adni a megfejtést.
Emellett pedig különböző gyerekjátékok és fa-mentes (nem erdőben kell játszani) számháborúzós rész is várja az érdeklődőket. Csak ajánlani tudom mindenkinek! Mert különleges és nagyon jó időtöltést nyújt minden korosztálynak! KLIKK IDE és még több képet láthatsz.
Játszottunk is, pihentünk is, úgyhogy útra fel, és innen már egyenes Hódmezővásárhelynek mentünk, hogy elfoglaljuk a kempinghelyünket. A low-cost megoldás, no meg a rugalmasság kérdése arra sarkalt megint, hogy a sátrazást válasszuk megoldásnak a szálláshely problémára. 
Hódmezővásárhelyen elsőre a fürdőt találtuk meg, de a kemping bejárata nem szúrt szemet. Úgyhogy kérdeztünk, és a kemping is meglett. Nem vártam sok mindent a kempingezéstől A lényeg az volt, hogy kirándulás szempontjából központi helyen legyen és lehessen szép kártyával fizetni. Így esett a választás Hódmezővásárhelyre. És pont volt is egy kemping a városban, sőőt… a város központjában!
A kemping elsőre nem tűnt nagy számnak , és másodikra sem. De nekünk aludni pont jó volt, amolyan egyszerű kemping, ami a lényegi dolgokat tartalmazza. KLIKK IDE és te is láthatod, hogy hol szálltunk meg.
Becsekkoltunk és már kerestük is a helyünket.És az este is hamar utolért minket.



2. nap

Bár reggel nem aludtunk sokáig… ilyenkor is akkor kelek, mintha munkába hívna a kötelesség. Úgyhogy kikászálódtam és körülnéztem egy kicsit a kemping és a fürdő területén. Mert hogy ez a kettő összetartozik. Így a kemping árában benne volt, hogy a fürdőt is használhattuk. Így már egészen jó az ár is :)
Persze le is teszteljük a fürdőt… de nem ma, mert mára egyéb távolabbi programok voltak. Először is elmentünk megkeresni a Hódmezővásárhelyhez tartozó templomromot. Ez volt a Csomorkányi templomrom. A várostól elég távol található. De mivel szép nagy romnak tűnt, ezért úgy éreztem, hogy meg kell keresni. Reméltem, hogy az az alsóbbrendű út, ami arrafelé vezetett és van vagy 15 km ha nem több, az járható lesz. Meglepetésünkre az is volt! De még mennyire, hogy járható volt az út! szinte jobb aszfaltút volt, mint felénk a 65-ös! Pedig a semmibe vezetett, értem ez alatt, hogy csak ritkásan behálózott tanyavilág szegélyezte az utat. Aztán egyszer csak elfogyott, vége lett…. legalább nekünk le kellett kanyarodni.
Egy egészen tűrhető, és autózható földes-út vezetett előrefelé. És hát milyen az időszűkében szenvedő lusta turista… hát persze, hogy megpróbál végigautózni minden járható úton. Mi is így tettünk. Egy kis off-roadozás! Néhol nehezebb szakasz volt, de összességében gond nélkül végig tudtunk menni rajta. És milyen jól tettük… vagy 3 km-t mentünk autóval mire odaértünk.
És ott volt! Ott volt a templomrom, és valami nagyon érdekes és különleges művészi alkotás. Egy nagy modern 'totemoszlop' köszönti a látogatókat, és egy furcsa kilátószerű, művészi szoboralkotás. Mindkettőt megnéztük. A rom csak mögötte, egy kicsit beljebb található, jó-pár fával övezve. De ott van… a Csomorkányi templomrom. Örülök, hogy ezzel kezdtük a napot és hogy megtaláltuk. Ha több is érdekel, akkor KLIKK IDE és láthatod a külön bejegyzést.
Miután kinézelődtük magunkat már mentünk is tovább, illetve pontosabban vissza, mert hogy ott a semmi közepén nincs más út csak az amin jöttünk. Így most már mehettünk tovább Makó felé, mert ma az volt az egyik fő cél.
Persze előbb Makótól továbbgurulva elmentünk Kiszomborig, hogy megnézzük ott a kastélyt, a kúriát és a körtemplomot. Egy kis község, ahol 3 történelmi értékű látnivaló is van.
Makótól szinte alig 6 km-re van a Kiszombor községe. Nem nagy, úgyhogy könnyű volt a látnivalókat megkeresni. És ráadásul egy röpke séta keretén belül mind meg is lehetett nézni. Úgyhogy kezdtük is kastéllyal, aminek a jellegzetes tornya mindjárt feltűnt a házak között. A kastély nem épp a legjobb formájában virított. Csak kívülről tudtuk megnézni. Kár, hogy egy ilyen érdekes formájú kastélyt nem ápolnak jobban. Nézd csak meg, hogy milyen állapotban van, KLIKK IDE.
Majd visszasétáltunk a kúriáig. Az az épület már sokkal jobban festett. Sőőőt... szinte vadi újnak tűnt. Feltehetően a község közösségi életében szerepet játszik, így jobban gondját viselték. KLIKK IDE és Te is láthatod.
Utána pedig az épp felújítás alatt lévő templom mellett található körtemplomot is megnéztük. A körtemplom szinte mindjárt a templom épülete mellett található. Látszik, hogy az épület kövei régi korok emlékét őrzik. Míg mellette a felújításra kerülő templom egyenesen modern és vadiúj lesz. Még több képért, KLIKK IDE.

Egy kis pihenés az egyre melegebb időben. S mentünk is vissza Makóra, hogy ott az egyik legkülönlegesebb látnivalót, a Lombkorona sétányt megnézzük. Kiszombor irányából, mindjárt a Maros folyón való átkelés után ott is volt. Persze nem a főút mellett, úgyhogy előbb meg kellett keresni azt az erdős részt, amiben ezt a különleges építményt elrejtették. Persze nem volt annyira nehéz megtalálni. A nagy tábla ami fogadott minket eléggé egyértelművé tette, hogy megtaláltuk. Még a kalandpark előtt van a Lombsétány. Már nagyon kíváncsi voltam. S meglepetésemre ingyen meg tudtuk nézni! Ez szuper! Mentünk is, és legalább annyira ámuldoztam és csodálkoztam, mint amennyire tériszonyom volt! De nagyon jó és ötletes! Nagyon különleges, úgyhogy egy sétát és egy újabb élményt mindenképp megért. Mindenképpen nézd meg a külön bejegyzést, ezt az építményt látni kell, KLIKK IDE !
Innen irány a város! A fürdő, a Hagymatikum volt a cél! De mivel láttuk a szép városközpontot és templomokat is, ezért egy városi sétát is napirendre tűztünk!
Egy kis városi séta... a tűző napsütésben és melegben. Szép ez a Makó! És ennyi biciklist! A biciklisek kánaánja! Rengetegen tekernek és nincs kivétel, minden korosztály! Ilyet még nem is láttam. Már Szegeden is sok biciklis volt, de hogy itt mennyi! Szép kis város.. nem nagy, de aranyos. KLIKK IDE és többet láthatsz. És itt is találtunk egy nagyon finom fagyizóst! És milyen hatalmas adagokat adtak! Fagyival a kezünkben sétáltunk tovább, s így leltünk rá a püspöki palotára is. KLIKK IDE egy külön kis bejegyzéshez.
Majd megnéztük azt a fürdőt is! Kívülről nagyon szép és mutatós. Nem kicsit, nagyon. Szinte egy építészeti remekmű. KLIKK IDE és láthatod.
Azt hittem, hogy majd belülről is lenyűgöző lesz a fürdő, de sajna azt már nem találtam annyira lehengerlőnek. A buborékokra is várni kellett... a medencék és a víz sem volt annyira fantasztikus mint ahogy azt a külső mérete és kinézete alapján vártam volna. De legalább már ezt is láttam.
Fürdés után úgy voltunk, hogy lehet hogy vacsorázhatnánk is a városban egyet. De aztán eszembe jutott, hogy visszafelé még a azt a másik két templomot is meg akartuk nézni, úgyhogy vacsora törölve, anyának nem is volt igazán kedve, tán éhesek sem voltunk, úgyhogy mentünk is templomot mustrálni. Mivel nem volt nyitva egyik sem, ezért elég gyorsan ment. Pedig olyan szépnek, nagynak és különlegesnek tűntek azok a templomok, hogy biztos ámultunk volna a belső szépségén is.
Így hát vissza a kempinghez, és ott egy egyszerű leveses vacsival is beértük.
Mozgalmas és hosszú volt a nap.



3. nap

Az előző mozgalmas nap után még mindig volt látnivaló a környéken, úgyhogy még nem pakoltunk. Még egy éjszakát töltünk Hódmezővásárhelyen. A mai napon viszont a másik irány volt a cél. Meg szerettem volna tekinteni azt a mártélyi árteret, amit még anno Ópusztaszeren a Csillagösvénynél a hölgy ajánlott. Azt  mondta, hogy nagyon szép és különleges táj várja ott a kirándulókat. És aki arrafelé jár, annak kár lenne kihagynia. Én is így gondoltam, főleg miután neten is láttam, hogy mit is lehet megnézni. Meg amúgy is szerettem volna elmenni abba az irányba, mivel Alföldnek csekély számú várai közül ez egyik pont arrafelé van.
Így hát első úti-célunk Mártély lett. Nem volt messze Hódmezővásárhelytől, kb. 10 km ha volt, és alig 20 percet mentünk. Viszont térkép híján nem igazán tudtam, hogy hol is kell keresni azt a csodálatos helyet. Egy kis kérdezősködés, és szinte már ott is voltunk. Majdnem, mert előbb egy másik szép helyen álltunk meg nézelődni. Mártély a Tisza egyik holtága mellett található, és a holtág egy nagyon szép, fürdőzésre is kialakított hellyel várja az érdeklődőket- még ha fürödni a gubacsok miatt nem is nagyon lehet (vagy legalább is némi veszélyt rejt magában). Igaz nem egy Balaton ez a Tisza, főleg a szürke homokos-iszapos holtág. De a táj, a látvány, annál szebb. Az érintetlen természet csodálatos látványa, egy kis strand fílinggel egybe kötve. Felénk sajna nincs ilyen jellegű természeti szépség :( Nem is bírtuk ki, hogy ne áztassuk meg a lábunkat a vízben. Nagyon kellemes volt. Időtöltéshez és pihenéshez kiváló lett volna ez a hely. De sajnos nem ezért jöttünk errefelé.
Továbbgurultunk a part mentén, hogy eljussunk a vágyott célhoz. Elvileg már ott voltunk, de még mindig nem láttuk, hogy itt vajon hol is lehet az a bizonyos ártéri rész, ami mesébe illő varázslatos tájjal várja a turistákat. Jobb híján megindultunk a turista útvonalon és ösvényen... valahova csak vezet... Sajna nem volt nálam, se térkép, se leírás.. nem is értem. Viszont mások is voltak. És ha mások is vannak, akkor biztos, hogy nem járunk rossz helyen. És nem is... meg is lett! Egy kicsit kellett túrázni az erdőben, mire elértük a vágyott célt.
És valóban gyönyörű! Mesébe illő , fantasztikus! Ilyen különleges természetet korábban még soha nem láttam. Ezt élőben kell látni.. a saját két szemeddel !!... minden pénzt megért! Örülök, hogy nem hagytuk ki. Valóban kár lett volna. Nézd csak meg a bővebb élménybeszámolómat - KLIKK IDE.
Viszont tényleg csak egy rövid szakasz ilyen, azontúl már az erdő és a tipikus erdei túraútvonal vezetett. Mivel nem igazán tudtam, hogy mivel is állunk szemben, ezért csak mentünk előre és mentünk, abban a reményben, hogy lesz még olyan csodálatos szakasz. De nem volt... illetve egy-két pontról újra ráláttunk arra a csodálatos területre, egy másik perspektívából. De azután már nem várt hasonló szépség. Viszont a tanösvény elvitt egészen a Tiszáig! A szép nagy széles és sebesen folyó szőke Tiszáig. Ott folyt mellettünk pár méterrel a mélységben. Itt már úgy voltunk, hogy akkor becsületesen végigjárjuk a tanösvényt és túraútvonalat. Mentünk és mentünk, kitartóan. A vége viszont már nem volt se izgalmas, se érdekfeszítő. Az már csak olyan 'vissza kell jutni' élmény volt. De most már legalább ezt is tudjuk, hogy ez ilyen. Viszont megérte! Az a gyönyörű látvány!

Időközben jó meleg lett... nem a legjobb az utazáshoz. Úgyhogy csak Szegvár és az ottani vár volt a cél, no meg a kastély, ami ott található a vár mellett. Szerencsére nem is volt olyan messze a község, úgyhogy irány Szegvár.
Nem olyan nagy Szegvár községe, és most még térképem is volt, úgyhogy a vár hamar meglett. És akárcsak a képeken, amiket a neten is láttam... mi is először a patak túloldalról tekintettük meg. Nem nagy a rom... csak egy kőfalmaradvány van. De ha már felkerült a térképre... akkor miért ne tekinteném meg, ha már arra jártunk. És szó mi szó sűrűn errefelé nem fogunk utazni. Ha szeretnél még több képet és leírást látni, akkor KLIKK IDE.
Megnéztük a várromot, majd visszafelé a másik oldalon a kastélyt. Egy kis ösvényen a patakpartig leverekedve még a várrom tövébe is lejutottunk. Úgyhogy a várromokat közvetlen közelből is láthattuk. A kastélyból viszont nem sok mindent láttunk. Bemenni  nem lehetett, ez nem az a kastély-féle volt. Állapota nem tűnt rossznak. Tán a község életében még szerepet játszik. Külön bejegyzéshez KLIKK IDE.
Hamar megnéztük ezeket. Ez van.... meg a meleg, úgyhogy már mentünk is vissza Hódra, hogy akkor további fölösleges autózás helyett inkább fürdünk egyet a strandon. S talán utána még egy városnézés is belefér.
Így is lett. Visszafelé Hódon megnéztük a a városközponttól távolabb eső három szemrevaló templomot, majd irány a fürdő. Végre kipróbáltuk, hogy milyen a városi fürdő, ha már ott van két köpésre a kempingtől (és persze a kemping árában a használata benne is volt). Úgy érzem, hogy akkor ott nem tudtuk teljes mértékben élvezni és átérezni azt az igazi strandélményt. Bár volt fedett úszómedencéjük, kint pedig úszó, pancsoló és még meleg-vizes medence is. Távolabb eme hármas együttesétől külön pedig gyerekeknek pancsoló és amellett további meleg-vizes medence. Csak épp ez utóbbiak nem igazán voltak akkor használhatóak. És nem is ez bosszantott. Hanem hogy még az egy-szem gyógyvizes medencében is gyerekek ugráltak, pancsoltak és szinte ott tanították úszni őket az anyukák. Én megértem, hogy a sima pancsoló és úszó medence vize hideg volt, de akkor is! Az egyetlen medence volt, amiben ejtőzni lehetett volna, de akkor ott az élvezhetetlen volt. Minden esetre furcsa volt, mert ilyet még nem láttam eddig sehol sem. De meglehet, hogy ez csak éppen ottjártunkkor volt így. KLIKK IDE és láthatod, hogy talán nem is olyan rossz a fürdő, főleg, hogy a belváros közepén van, csak épp mi fogtunk ki egy rosszabb napot.
Elég is volt élménynek és tapasztalatnak is az a kis idő. Inkább elmentünk a városba... körülnéztünk... sétálgattunk.. fagyiztunk. Szép város ez a Hódmezővásárhely! Nagyon is szép! KLIKK IDE és Te is láthatod.
A városnézés során sikerült megint két kastély-szerű épületet lencsevégre kapni. Tudod... ha már listások. KLIKK IDE az egyik, és KLIKK IDE a másik megtekintéséhez.
Sajnos a dörgő ég és az eső egy kicsit megrövidítette a városi túránkat. Az eső elől egy étterembe menekültünk, és vacsiztunk egyet. Ott is voltunk amíg az eső le nem csendesedett. Persze mi meg addig ott bent halálra aggódtunk magunkat a sátrunk miatt.
Még szemerkélt az eső - úgy tűnt, hogy lassan csak elmúlik - már nem volt mire várnunk, úgyhogy visszamentünk a kempingbe. Aggódva szemléltük sátrunkat, hogy túlélte-e a vihart. A levegő is lehűlt, úgyhogy már csak az alvás maradt, egy ilyen tartalmas nap után jól is jött. A sátor is megmaradt, be se ázott, úgyhogy az alvás jó ötletnek tűnt. Miközben reménykedtem és imádkoztam, hogy ne jöjjön egy újabb nagyobb vihar, el is aludtunk.


4. nap

Reggeli után sátrat bontottunk és mentünk tovább. Messze van még Gyula, de estére már oda kellene érni. Viszont.. előbb okosan és ügyesen a napot kihasználva még megnézünk az úton ezt-azt.
Előbb még Hódon egy két elmaradt templomot és kastélynak minősített épületet néztünk meg. Majd tényleg elhagytuk Hódmezővásárhelyt és már mentünk is tovább.
Első állomás a nagymágocsi kastély, ahova előző nap a fölöslegesnek tűnő kerülővel nem jutottunk el.
No de ma. Ez a kastély már nem diliház, hanem öregek otthona, és be is engedek minket, hogy körbenézzünk. Féltem, hogy mi lesz ha nem engednek be. De milyen jó, hogy mégiscsak megnéztük...  És bizony kár lett volna kihagyni, ezt a szép kastélyt... gyönyörű-szép... és szociális otthon. :( De legalább meg lehetett nézni, és ennek én csak örülök. Sétáltunk egy jó nagyot. Az egész kastély körbe lehetett járni. Ha érdekel bővebben, hogy milyen volt, KLIKK IDE.
Utána irány Gyopárosfürdő. Nagyon kíváncsi voltam, hogy milyen lehet, mert hallani erről is jókat. És bizony hogy jó ez a fürdő! Igaz csak pár órára mentünk be, mert hogy tovább úgyse szoktunk ázni. De ez az idő pont elég volt, hogy felmérjük, hogy milyen is ez a fürdő. Még egy tó is tartozik a fürdőhöz! Vagyis a fürdő a tó mellett lett kialakítva! A tó partját szépen megcsinálták strandosra, bár a tóban fürödni nem lehet. Viszont van benti medence, kinti medence... tó melletti medence... meleg-vizes medence... bugyborékos medence... És a parton még egy torony is van. Amibe fel lehetett volna menni, de mégse mentünk. És sajna nem is próbáltunk ki minden medencét. De remélem, hogy egyszer eljutok még ide és nemcsak hogy miden medencét kipróbálhatunk, de én is napozhatok a mediterrán homokos nádnapernyős napozón. Nagyon tetszett a fürdő! Remélem, hogy lesz még lehetőségem és alkalmam egyszer eljutni oda. Ha kíváncsi vagy több képre, KLIKK IDE.
Majd irány Békéscsaba! Minimum egy városnézés, ha már erre járunk!Főként, hogy ez is nagyon szép városnak tűnt. De mire odaértünk! Ezek a utak! A 47-es főutat is ugyanúgy építették és mentek a felújítási munkálatok, mint az 55-nél. Nem volt valami örömteli az utazás gyök 60-al, ami már egyes útszakaszokon egyenesen gyorshajtásnak minősült a táblák szerint. Fostam is, de hát haladnunk kellett. Úgy tűnik, hogy nagyon rossz időszakot fogtunk ki. Csak egy jó oldalát látom.. ha legközelebb erre jönnénk, akkor már vadiúj utak lesznek.
Ahogy bejutottunk a városba és még parkolót is találtunk, már indult is városnézős sétánk. Mily érdekes, hogy itt az Alföld közepén, ahol nem is gondolná az ember, sokkal nagyobb és szebb városok vannak mint a Dunántúlon. Nem is gondoltam volna. Itt a sétálóutca az bizony sétálóutca. És az a sok biciklis! Ennyi biciklist még soha nem láttam életemben, mint itt az Alföldön pár nap alatt. Kellő finomságú fagyit is találtunk, úgyhogy egy kis séta, séta fagyival, séta fagyi nélkül, épületek, templomok megtekintése.... és el is ment a délután. Jobb híján egy meki lett a vacsora, hogy legalább ne éhesen essünk be Gyulára. Jó érzés volt a belváros közepén kiülni, megpihenni és közben mekizni. KLIKK IDE és láthatod, hogy mi mindent láttunk a séta során. Főleg azt a gyönyörű-szép templomot. Külön arról is készült egy bejegyzés, ha már ilyen nagy, ilyen vörös és ilyen szép volt... KLIKK IDE.
De mennünk kellett tovább. Egyre jobban estébe hajlott az idő. Nem volt messze Gyula, úgyhogy gondoltam, hogy előtte még azokat a kastélyokat, kastélyromokat is megnézhetnénk. Egy kis kitérő Békéscsaba mellett. Az egyiket gyorsan meg is találtuk. Nesze magántulajdon... meg elhagyatott épület.... szinte semmit se lehetett látni. KLIKK IDE és láthatod, hogy mit találtunk.
A másik meg.... meg sem lett. Úgyhogy egyre erőteljesebb szürkületben inkább a szálláshely felé vettük az irányt. Még sötétedés előtt megérkeztünk Gyulára és a kempingbe. Ahol nem volt senki... már mint kempingező. Gondoltam volna. Nem mintha számítana, legalább nyugodtan vagyunk. Bár a tisztálkodóhelységtől annyira nem voltunk elájulva... sőt... hagyott maga után kívánni-valót. És a konyha se az, amiről áradozni lehetne. Nem igazán hasonlítható a hódi kempinghez. Valószínű, hogy jobb napokat is megélt ez a kemping. És az is valószínű, hogy a sok szálloda és kényelmes ember, no meg a wellness lett a veszte. De a kemping környezete, kialakítása szép volt. Talán majd holnap a napsütésben más színben tűnik fel. Épp hogy kipakoltunk és az este már ránk is szakadt.


5. nap

Kora reggel... furcsa álmok után... és a még furcsább reggeli után.... megnéztük az állatokat. Érdekes reggeli volt... amilyen drága volt, olyan finom is az a szinte nulla választékú reggeli. De legalább nem kellett azon görcsölni, hogy melyik boltba menjünk először kajáért.  Majd megnézhettük a kemping mini állatkertjét. Nem is gondoltam, hogy itt még állatok is vannak. Úgyhogy mindent összevetve, egész jó kemping, KLIKK IDE és még több képet láthatsz.

Aztán irány a perifériásabb látnivalók! Mert hogy egy kicsit azért kellett utazni. És ezért a látnivalóért! megéri! Szabadkígyóson található Magyarország egyik legszebb kastélya! És azt látni kell! Nagyon kíváncsi voltam már. Kicsit aggódtam is, hogy belülről meg tudjuk-e majd nézni, mert hogy előzetesen be kell jelentkezni. De szerencsénk volt, mert az ottani gondnok beengedett. Így nem csak kívülről csodálhattuk meg ezt a gyönyörű szép kastélyt, hanem belülről is! Örülök, hogy láthattuk, kár lett volna kihagyni. Ilyen szép kastélyt nem sűrűn látni! KLIKK IDE és egy külön bejegyzésben még több képet láthatsz.
Utána még megnéztük azt a kápolnát és az ominózus kaput amit odafelé vettünk észre. S mint kiderült nem csak kápolna, hanem a nemesi család kriptája is ott található. S ha már ott voltunk, akkor ezeket is megnéztük. Külön bejegyzésben, hogy mit láttunk, KLIKK IDE.

Majd visszamentünk Gyulára, mert hogy ott volt az igazi aznapi program. A város megtekintése, a vár, a kastély és a romok felkeresése. És persze a sokat emlegetett fürdőt sem hagyhattuk ki. Úgyhogy izgalmas délutánnak néztünk elébe.

Gyula városnézés... Sajnos elképzeléseimmel ellentétben messzebb volt a belváros a kempingtől, mint gondoltam, úgyhogy a látnivalókhoz és a belvároshoz is kocsival mentünk és inkább leperkáltuk a szaftos parkolási díjat. S mivel legelőszőr Szabadkígyósra mentünk, kézenfekvő volt, hogy kocsival is teszünk egy nagy kört. Így visszafelé mindjárt meg tudtuk nézni azt a két templomrom szerűséget. Nem mondom, hogy egyszerű volt megtalálni. Talán használnom kellett volna a GPS-t és nem szimplán a térképre és emlékezőképességemre hagyatkozni.
De megtaláltuk. Mindkét romot. Az egyik érdekesebb volt, mint a másik. Először a Ferences templomrom és kolostort kerestük meg. Ha érdekel, hogy hol található és milyen volt, akkor KLIKK IDE.
A másik a Törökzugi templomrom volt, ami mellett szinte úgy mentünk el, mintha ott se lenne. Mert hogy romnak már aligha mondható a fűben rejtőzködő lapos kőmaradványok, amik az épület formájának régmúlt emlékét őrzik. De azért megálltunk egy megtekintés erejéig. Ha érdekel, hogy mit találtunk, akkor KLIKK IDE a külön bejegyzéshez.

Majd a vár közelében parkoltunk le.Gondoltam innen mindenhova könnyedén lejutunk - a várban, a kastélyba, a fürdőbe és még egy városnéző séta is elviselhető lesz.
Mindjárt a vár melletti tavacskánál parkoltunk. Szépen kialakított környezet! Egy kis séta... egy kis várnézés. A vár nem is volt olyan kicsi és a várnézés nem is volt olyan rövid. Messze tovább időztünk a várban, mint ahogy én azt gondoltam. De végre! Ezt is láttam! A gyulai várat! Megvan! Listás! és végre láttam! Nem is olyan kicsi, mint amilyennek tűnik! És sokkal szebb mint ahogy azt az ember a képekről gondolná. KLIKK IDE és megnézheted a külön bejegyzést.
S ha már ott voltunk és nem kicsit meleg volt, bementünk a fürdőbe! Főleg, hogy szó szerint a várral szemben volt. A gyulai fürdő, amiről annyit hallottunk már! És jogosan. Bár érdekes az elrendezése, de valóban jó fürdő. Rengeteg meleg-vizes medencéjük van. Kicsit úgy tűnt, hogy még nem az igazi csúcsidőben voltunk ott. Meleg és égető napsütés volt, de az embertömeg még nem volt az igazi, és nem is működött minden medence. De legalább ezt is láttam, tapasztaltam. Most már tudom, hogy megéri annyit utazni Gyuláig. Ettünk egyet a fürdőben, úgyhogy jóllakottan, élményekkel teli hagytuk el a fürdőt, ami nagyon is elnyerte a tetszésemet. KLIKK IDE és megnézheted, hogy milyen.
Szerettem volna még megnézni a kastélyt is... de hát azt nem akarta a jóisten.. épp felújítás és teljes zár alatt volt a vár tőszomszédságában. S bár látni láttam messziről... de csak ennyi. A szalagok és a biztonsági őr gondoskodott róla, hogy még véletlenül se lehessen többet látni.
Így hát elsétáltunk a város másik központjába... a sétálóutcához. Szökőkutakban ez a város se szűkölködik, ahogy az Alföld többi városa és községe sem. Ez van. Szép város... és mennyi látnivalója van! A sétálóutcája... a szép épületei, még patakocskája is... És persze megtaláltuk a legfinomabb fagyizót itt is.  :) ahol a gombóc méretét egy teljesen már dimenzióegységben mérték! Így kell ezt csinálni és mindjárt áll is a hosszú sor. A városnézésről külön bejegyzés, KLIKK IDE.
Fagyival a kezünkben sétáltunk és sétáltunk, míg ránk nem sötétedett. Úgyhogy vissza is tértünk a kempinghez, s már csak egy jó nagy alvás hiányzott egy ilyen tartalmas nap után.


6. nap

Bár kezdeti tervek szerint lett volna még egy nagy kör egy történelmi hely megtekintése végett. De túl nagy kerülőnek és indokolatlanul sok kilométernek találtam, ezért azt a részét az útnak töröltük.
Így a reggeli sátorbontás és pakolás után egyenes Szarvasnak vettük az irányt.
Viszont csak nem bírtam ki a csalódást, hogy a Gyula felé tett utunk során a második kastélyt nem tudtuk megnézni. No de most... több informátor szerint is arra van amerre. Kaptunk pontos leírást, úgyhogy úgy gondoltam, hogy próba-szerencse megnézzük.
És hogy milyen jól tettük! Milyen szép volt a rom! KLIKK IDE és külön bejegyzésben láthatod. S bár életveszélyesnek van/volt minősítve a rom, azért reménykedve, hogy nem most szakad le valami, tettünk egy sétát a romok közt is. Nagyon szép volt. Örülök, hogy mégis megnéztük.
No de utána már tényleg mentünk egyenes Szarvasra. Meleg is volt, a nap is tűzött, a sok utazás ilyenkor nem a legoptimálisabb. De szerencsésen elértünk a városba és már indulhatott is városnéző túránk. Egy templom, egy kastély, két kastély.... Bejegyzések a kastélyokról külön-külön is. KLIKK IDE az első, és KLIKK IDE a második kastély leírásához.


Majd a Mini Magyarország makettparkot és az arborétumot néztük meg! Ha már mindkettő egy helyen volt, akkor mindkettő megnéztük alaposabban. A makettek közt sétálni egy élmény volt. Hallottuk már hírék a makettparknak. Ezért is szerettem volna élőben látni. És milyen jól tettük. Valóban lenyűgöző volt. A maketteket amúgy is szeretem, de hogy egy egész parknyi legyen, ráadásul ilyen szépen megalkotott környezetben. Élvezet volt ott sétálni. KLIKK IDE és külön bejegyzésben megnézheted, hogy mi mindent láttunk.
A makettpark után pedig megnéztük az arborétumot is, legalább is egy részét bejártuk. Ez a Szarvasi arborétum igazi arborétum volt. Nem véletlenül szállt ennek is a híre is jó messzire. Az arborétumról is készült külön bejegyzés KLIKK IDE és megnézheted.

Azután még belefért az időnkbe, hogy megtekintsük a Körös-völgyi állatparkot. Már csak azért is, mert a harmadik kastély ott volt megtalálható. Szerencsére nem volt messze. A főút túloldalán kellett keresni. Hamar meg is találtuk. S lám, itt is a kettő az egyben. A Körös-völgyi Látogatópark területén belül volt a kastély is, meg egy mini állatkert. S ha már egyik, vagy másik miatt mentünk, akkor megnéztük mindkettőt.
Az állatpark nem volt túl nagy. Úgyhogy nem is tartott sokáig a séta. Viszont olyan sok állatot sem lehetett látni, mint mondjuk egy állatkertben. Ettől függetlenül aranyos és egy kis kirándulást megér. KLIKK IDE és külön bejegyzésben láthatod, hogy milyen volt.
A séta közben a kastélyra is ráleltünk. S bár nem volt se nagy, se mutatós, se látványos, és még a belsejébe se lehetett bemenni, azért megörökítettem a lényeget, amit külön bejegyzésben meg is lehet nézni, KLIKK IDE és láthatod.

Ezek után viszont közös megegyezéssel úgy döntöttünk, hogy nem kell még egy nap, már túl fáradtak vagyunk, és inkább menjünk haza. Nem nagyon láttuk értelmét még egy éjszakának. Főleg, hogy Szarvason nem is lett volna kemping, hanem visszafelé kellett volna menni Gyomaendrődre és ott lett volna a Ligetfürdő és kemping. Végül is nem lett volna rossz, és a hazafelé úton több mindent nézhettünk volna még meg. De anya már fáradt volt, és azt hiszem hogy én is, így nem erőltettük.

Így viszont késő délután felé nagyon mást már nem tudtunk megnézni. Pedig lett volna a hazafelé útra még egy-két látnivaló és szó mi szó ki tudtunk volna tölteni még egy napot. De ez most elmaradt. Az állatpark után indultunk is haza. Az út ilyen melegben és ennyi kamionnal az utakon hosszúnak tűnt. De nem baj, így kellett lennie.
Útközben, kis pihenőnek pont jó is volt, még egy templomromot megnéztünk Nyárlőrincen. Tényleg szinte már csak egy laza pihenés kedvéért. Nagyon lassan haladtunk Kecskemét felé, s a meleg és sok kamion kezdett engem is kiidegelni. Egy kis pihenő jól jött. A romot hamar megtaláltuk. És mivel semmi extra nem volt, ezért gyorsan végeztünk is. KLIKK IDE és láthatod, hogy mit láttunk.

Majd tényleg irány haza. Fárasztó volt a vezetés ilyen melegben, nagyon fárasztó. De Kecskemét után már egy fokkal jobban haladtunk és hála szerencsése haza is értünk.

Jó kis körút volt! Sok-sok látnivalóval és még több kilométerrel. Várak, kastélyok, fürdők, egyéb érdekességek...  6 nap, 776 km, és megannyi új élmény!

Szeretem az ilyen utazásokat, izgalmas, kalandos körutakat.  Örülök, hogy sikerült az Alfölddel egy kicsit jobban megismerkedni, még ha csak a déli részével is. Remélem, hogy majd egyszer az északi részén is tehetünk egy hasonlóan tartalmas és izgalmas körutat.

The End

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése