Körösi állatpark
Alföldi kirándulásunk során Szarvason is jártunk. Kihagyhatatlan látnivaló volt a Mini Magyarország makettpark, az Arborétum és ha már ott voltunk akkor a Körösi állatparkot is megnéztük.
Szerencsére nem kellett messzire menni. Az arborétum a 44-es főút egyik oldalán, a Körös-völgyi Látogatóközpont és Állatpark pedig a főút másik oldalán. Ugyanabban a kereszteződésben kell lekanyarodni, csak a másik irányba. A parkot a 'Szarvas, András Mihály Szarvas Juhász Gyula u. 1, 5540' címen kell keresni. S a cím alapján a GPS egészen eddig a pontig hozott... szép nagy tágas kapu fogadott. Szinte féltem bemenni autóval, de a parkoló a kapun belül volt.
Úgy tűnt, hogy jó helyen jártunk.
Már csak a belépőjegy vételi helyet kellett megkeresni. Olyannyira nem volt senki és kihalt volt a környék, hogy akár be is sétálhattunk volna jegy nélkül.
No de normális ember ilyet nem tesz. Kerestük, és meg is találtuk a pénztárt. Belépőjegyárak, nyitvatartás, a megközelítés és további információkért a weboldalon lehet tájékozódni - KLIKK IDE.
A főépületet elhagyva már ott is volt az első látnivaló.
Az apró kerítés mögött teknősök bujkáltak.
A tűző nap nekik sem tetszett.
Kicsivel odébb egy üvegházat találtunk.
Úgy tűnt, hogy itt vannak a rágcsálók elszállásolva. A mókust láttuk...
...és valami egyéb földi rágcsálót.
A többi állat valahol elbújva lapult a meleg elől.
Térképecske.... Egy kis útlevágással mi is ezt az utat jártuk be.
A tábla elemzése után mentünk is előre. Szerencsére csak egy fő út volt, úgyhogy még eltéveszteni se lehetett volna.
Egy gyógynövényes kerthez értünk. Persze nem túl nagy. Inkább csak mutitóba voltak gyógynövények.
Ismert... és kevésbé ismert félék is.
Nem mondom, hogy mindet felismertem... azt hiszem, hogy van még mit tanulni ebben a témában.
Jól megcsinálták az utat, ez bárkinek bármilyen 'járművel' jól járható. S úgy tűnt, hogy minden látnivaló pontosan eme út mellett lesz majd.
A következő furcsaság már ott is volt.
Ilyet nem sűrűn látni.... elsőre nem is tudtuk, hogy mi akar az lenni.
Bár az én képemen egyáltalán nem látszik, de a leírás jól mutatja, hogy itt a föld alatti életet láthatjuk.
Nem volt túl érdekfeszítő, úgyhogy mentünk is tovább.
S végre... az első 'rendes' állatkák.
Bár nem erre számítottam. De megteszi. Bár furcsa, hogy egy madár, főleg ez a madár így és ekkorka ketrecben lakik.
Az út mentén az állatokon kívül természetről szóló táblákat is lehet látni és érdeklődve elemezni. Egy kis biológia ismétlés... úgyis már olyan rég volt. Legalább is nekem. :)
Az úttól egy kicsit távolabb ez a hatalmas nagy korhadt faág hívogatja a látogatókat egy kis mászásra.
Gyermeki lelkemet meg is érintette :)
S csak ezután jöttek a cuki állatok. Az egyik kedvencem.
Szegények ilyen kis helyen. Úgy örült látogatásunknak, mintha a messiás jött volna el.
De hát nem volt mit adnom neki. úgyhogy szegény hiába várta azt a valamit.
A görények is hasonlóan fogadtak és viselkedtek.
Az úton haladva lehetett látni, hogy ott a következő ketrec. Tényleg mindegyik mindjárt az út mellett volt. Épphogy csak meg kellett egy pillanatra állni a sétálásban.
A ketrec itt sem tűnt sokkal nagyobbnak. De az állatok már igen.
A borzok nem voltak túl érdeklődőek...
... ahogy a rókák sem. Életkedvük nem volt sok.... már kezdtem azt hinni, hogy szegény tán nem is él.
De meglehet, hogy pont a délutáni sziesztájukban zavartuk meg őket.
A madarak sem rendelkeztek túl nagy mozgástérrel.
Szegények... Jó ez az állatpark dolog. Tényleg mint egy állatkert. De néha rossz látni, hogy az állatoknak milyen kevés mozgásterük van. Míg róluk kevésbé...
... addig az ember szórakoztatásáról, és figyelmének lekötéséről annál jobban gondoskodtak.
Ahogy haladtunk előre, egyre nagyobb állatokat láttunk.
S a területük is jóval nagyobb volt.
Nem mintha el lehetett volna tévedni. Egy út vezetett körbe, amiről letérni nem nagyon lehetett. De ahol meg igen... ott táblák segítették a látogatót. Ki merre szeretett volna tovább menni... mi itt levágtuk egy kicsit az utat.
Az őzikék után a tó felé mentünk. Így egy kicsit megrövidült a sétánk.
S a hidacska nem csak hogy átvezetett a tó felett, de kiváló kilátási lehetőséget adott az úszkáló kacsák megfigyeléséhez.
A tó mögötti épületben és területen pedig nem várt élőlényeket láttunk. Bölények! Hááát... nem egy megszokott állatfaj az ilyen kis méretű állatkertekben.
De ők se voltak valami életvidámak. A hőségben valószínű nem volt kedvük a fekvésen kívül semmihez se.
Az út mellett újra kisebb méretű ketrecek.... fácánnak.
Ez meg majdnem mint a nyest, csak épp nyusztnak hívják.
Érdeklődése akárcsak a mosómedvéé. Nagyon uncsi lehet ott bent az élet, hogy így várnak valamit a látott embertől.
Nem is volt mit adnom, nem is szabadott... úgyhogy szegény csak nézett és várt.
Bár a park körbejárása nem megerőltető, de azért a frissítő vízre gondoltak.
Így lassan a vége felé dámszarvasok...
.... fülesbagoly...
... és vaddisznók.... szabadon?!? Ez aztán furcsa volt, erre nem számítottunk.
Szerencsére ez csak a kicsi volt, ami pont átfért a kerítés résén. És mi is megúsztuk a mellette való elhaladást.
Ha már volt dám, akkor legyen gím is. Egy nagyobb lekerített részen gímszarvasok hűsöltek.
Egy újabb érdekesség... gyermek-lelkűeknek.
S a legvégén ez az érdekes állat.... kutya is... meg nyest is.... A nyestkutyák sem voltak túl aktívak.
Az állatpark végére értünk. Nem volt hosszú és megerőltető körbejárni. Viszont nem is volt olyan sok állat. Azokat egyébként a honlapon is meg lehet nézni érdekes megjelenítésben - KLIKK IDE.
Az utolsó képen a távolban pedig látszik az az épület, amit kifejezetten szerettünk volna megnézni itt a park belterületén. Az a Csáky-kastély. Erről külön bejegyzés is készült, KLIKK IDE és megnézheted. Úgyhogy a Látogatóközpont felkeresése egy részt állatkerti séta is volt, és egy kicsit kastély-nézés is volt. Kellemes időtöltés volt számunkra, még ha furcsamód szinte csak mi voltunk akkor ott az egész parkban. Ha Szarvas felé járnál, ezt a látnivalót se hagyd ki.
Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése