Békéscsaba városnézés
Alföldi kirándulásunk Békéscsaba városán vezetett át. Emlékeim szerint még nem jártam itt, úgyhogy egy gyors városnézés belefért időnkbe.
Békéscsaba jóóóó messze van tőlünk. Tán azért se fújt soha arrafelé a szél. Egy város az Alföld közepén... nem gondoltam bele túl sokat a városba. Ezért is volt abszolút pozitív csalódás, még a pár órás ottlétünk is.
Ahogy beértünk a városba, már az autóból is lehetett látni, hogy milyen szép kis város. Templom templom hátán.
További szép nagy épületek. És széles többsávos utak. Hmm....
Bár a parkolás nem ment a legkönnyebben. Próbáltunk a városközponthoz a legközelebb leparkolni és még olcsón is megúszni. De szerencsénkre hétvégi nap lévén olcsón megúsztuk. És még a parkolóhelyet is elég jól belőttem. Minimális séta után már ott is voltunk a város szívében.
S lám lett volna még közelebb is parkoló... de így ismeretlenben... azt hiszem így is elég jó helyen álltunk meg.
Gyorsan néztünk jobbra is, meg körbe is... de nem tudtuk figyelmünket erről a gyönyörűséges szökőútról levenni. Hát minimum egy ilyen kellene minden városba.
Hatalmas vonzereje van. Fotó nélkül tovább se lehet menni. Csak úgy köpködte a vizet...
S a szökőkút mögött észrevettük, hogy egy soha nem látott szélességű sétálóutca vezet előrefelé.
Úgyhogy még gondolkoznunk sem kellett, hogy merre induljuk.
Szebbnél szebb épületek.... ez itt a színház... még ilyenük is van...
...és érdekesebbnél érdekesebb dolgok a sétálóutcán.
És a fogyni nem akaró szökőkutak! Egy újabb szökőkút. Igaz, hogy nem olyan nagy, mint a másik... de azért ez is valami.
És ott még egy!
Lenyűgözött ez a belvárosi rész. Nem is gondoltam, hogy Alföldön ilyen város virágzik.
Mindenfelé bicikliutak.... ennyi biciklist városban... felénk nincs ilyen.
...és még több szökőkút...
... a régi patinás épületekről nem is beszélve.
Az a rengeteg biciklis... furcsa volt számunkra, hogy ennyien ezt a közlekedést választják. Olyan sokan bicikliznek, hogy itt még a balesetek is a biciklisekkel történnek és nem az autósokkal.
Ja! És boltok! Bolt hátán bolt a sétálóutcákban....
...bármelyik irányba is mentünk.
Ilyet városban még nem láttam. Nálunk a megyeszékhelyen nincsenek ilyen széles utak, nemhogy sétálóutcák!
Cukik, fagyizók... csak győzzön választani az ember.
Egy mellett mi is leraktuk a voksunkat... s a gombócok nagyságát egy egészen más dimenzióban mérték.
S lám! Még egy Meki is a város szívében! (Időközben - 2016 - hallottam, hogy a Mekiket száműzték a környékről, jajdekár!)
Újra a szuper-szökőkútnál...
....de most a másik irányba mentünk...
.... a nagy templomtornyok felé.
Errefelé is félelmetesen széles volt a sétálóutca.
S lám mit találtunk! Nekem is kellett egy ilyen emlékkép. Még ha rőzsés néni is lettem...
S errefelé ilyen a Polgármesteri hivatal!
Sétáltunk, sétáltunk... s lassan el is értünk a templomhoz.
Még ezt az érdekes szobrot megnéztük, amíg a fagyit fogyott. Mert hogy a templomba nem lehet bemenni fagyival.
Viszont a templom olyan szép volt, hogy meg kellett néznünk belülről is, ha már be lehetett menni. S meg is néztük Páduai Szent Antal templomot!
Ha még több kép és info érdekel, akkor külön bejegyzésért KLIKK IDE.
S a templom előtt is egy szökőkút! Hihetetlen.
Az út túloldalán a távolban pedig egy nagyobb parkot is láttunk. No meg ott ágaskodott még egy templom.
Fantasztikus... ennyi hely... ennyi tér.. és ennyi zöld meg virág... no meg ennyi szökőkút!!
Az út túloldalán találtunk még egyet!
A vörös templom a parkból nézve...
Még egy templom a park mellett. Ez az Evangélikus Nagytemplom. Szó mi szó nem is nagyon fért bele a fényképbe.
Sajnos az ajtó sem volt nyitva. Úgyhogy csak a kulcslyukon tudtunk bekukucskálni. Azt hiszem, nagy kár, hogy nem tudtunk bemenni. Valószínű nem véletlen Nagytemplom ez a nagy templom :)
S a templom az út túloldaláról....
S az út túloldalán szinte az Evangélikus Nagytemplommal szemben... még egy templom... s ez is evangélikus. Hát itt aztán van hívó bőven.
Sajnos ebbe se tudnunk betekinteni. Ahogy már korábban írtam/ utaltam rá... manapság már nem áll minden templom ajtaja nyitva.
A két evangélikus templom mellett pedig mi más lehetett volna ez a szép nagy épület... hát egy Evangélikus Gimnázium.
Innen visszafordultunk a vörös templom irányába.
S még erre is szép nagy látványos épületek. Ez a Csabagyöngye Kulturális Központ volt.
S szinte vele szembe a Munkácsy Mihály Múzeum. Itt már éreztem, hogy milyen kár, hogy nincs több időnk a város alaposabb megtekintésére.
Egyszerűen fantasztikus, hogy ebben a városban mi minden látnivaló és gyönyörűséges épület van. Úgyhogy kerestem is egy videót, ami talán még jobb és szebb képet mutat a városról. NÉZD csak meg!
Amikor jöttünk már akkor is láttuk az autóból ezt a szép nagy épületet. Ez az István Malom. Hát hogy itt még ilyen is legyen.
S itt rátaláltunk a folyóra is. A Kőrös egyik mellékága folyik keresztül a városon.
Innen a folyó melletti sétányon sétáltunk vissza a belvárosig.
Ilyen egy csodaszép és romantikus városrészt.
Teljesen lenyűgözött. Ilyen szépet városon belül... szinte a városközpontban... nem sok helyen látni.
Odáig voltam és vissza...
Úton útközben a református templomot is megtaláltuk. Persze ezt is csak kívülről szemlélhettük.
Majd újra visszataláltunk a nagy szökőkúthoz. Micsoda séta volt. Csak ámultunk és bámultunk.
S vacsoraidő lévén... a jól ismert Mekit választottuk.
Ki ne akart volna ilyen szuper helyen étkezni.
Vacsi után búcsút intettünk ennek a gyönyörű-szép városnak.
Nagyon örültem, hogy volt szerencsénk, csak egy kicsit is megszemlélni ezt a csodás várost. S remélem, hogy egyszer majd még visszafúj ide a szél.
Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése