Élménytérképem !!!

2015. április 7., kedd

Zámoly - Templomrom


Zámoly - Középkori templomrom

Oroszlányi kirándulásunk során, az odafelé vezető úton meg-meg álltunk, s Zámolynál templomromot találtunk. S ha már találtunk, akkor meg is néztük...

A Vértes és a Velencei-tó között elterülő tágas Zámolyi-medence névadó települése hoszszú főutcás, fésűs beépítésű, kétezer lelkes község. Zámoly az Árpád-korban jelentős hely volt, a királyi székváros, Fehérvár külső védelmi övezetének része. A tatárjárás után Csókakő várának tartozéka, a XIV. században a közeli Csákvár gazdájának, Csák Máté tartományúrnak birtoka, majd a Szeghy család tulajdona. Középkori plébániatemploma a XII. században épült Szent Lőrinc vértanú tiszteletére. A hódoltság első évtizedeiben – a faluval együtt – rommá lett, az 1600-as évek derekán a visszatelepülő lakosok részben újjáépítették, de 1683-ban a török ismét felperzselte a települést. A község új birtokosa, a Lamberg család építtette a főutcán álló új Szent Lőrinc-templomot 1836–37-ben korai klasszicista stílusban az 1773 és 1775 között készült barokk épület helyébe. 

Zámoly ősi plébániatemplomának maradványa a Székesfehérvár felé vezető országút nyugati oldalán lévő temetőben található. Tört kőből épült nyugati orma magasan áll, az oldalfalakat részben kiegészítették. Szentélye – az 1100-as évek végére jellemzően – félkörívvel záródik.

Mint olvashattad Zámoly déli felén a temetőben keresendő ez a templomrom. Szerencsére nagyon könnyű megtalálni, a temető valóban azonnal észrevehető a főutcáról. Egy bejárat van, azon kell bekanyarodni (vagy az út túloldalán megállni). A térképeimen pontosan megnézheted, hogy hol található (tudod... az Élménytérképemen KLIKK IDE, vagy a  Magyarország történelmi értékei KLIKK IDE térképen)
Mivel mi kora tavasszal jártunk ott, ezért a zöld lombkorona híján hamar észre is vettük, hogy a templomrom a ravatalozó felé állva jobb kéz irányába van. Már mentünk is, hogy megnézzük, hogy jól látjuk-e. És valóban... a templomrom, vagy plébánia rom, vagy kápolna rom, melyik leírás hogyan nevezi, ott volt.
Minimális gyaloglással meg lehet közelíteni. És láthatóan várják a turistákat, mert egy szép kis ismertető tábla várja az ide érkezőket.
S bár találtam némi leírást a neten, lásd a legelején, de ajánlom, hogy nagyíts rá erre a képre is, és itt biztos, hogy hiteles forrásból hiteles történelmi vonatkozásokat olvashatsz. (Olvasható! Tudod... ellenőriztem, és ha én meg tudom nézni akkor Te is! Ha másképp nem megy, akkor ajánlom a képalbumban megnézni.)
És a templomrom. Valóban csak egyetlen egy faldarab. Ahogy olvashattad és láthatod is, ez is már ki lett egészítve.... gondolom nehogy a maradék eldőljön. :)
 Láthatod milyen vigyázzban áll. Dacol a korral és az időjárással, és büszkén hirdeti múltját.
Ahogy a mellette található kőkereszt is.
Régi sírok övezik, a régi temető emlékei. A bokros részen betekintve a régi temető további nyomai láthatóak. Úgy tűnik, amelyek közel voltak a kőfalhoz még ma is szebb napokat látnak.
Megcsodáltuk elölről vagy hátulról?!... (egyébként ez a fele néz a főút felé, mert hogy a főút szinte mindjárt itt megy el mellette egy dombocskányi szinttel lejjebb) 
... oldalról is...
 ... és a másik elölről vagy hátulról?!...
Ennyi volt a templomrom. Amelyik irányból jöttünk, arra távoztunk is. Másképp nem is lehet :)

 Miután búcsút intettünk a faldarabnak, mentünk is vissza az autóhoz, hogy már megyünk is.
Mentünk is volna, ha nem tűnt volna fel, hogy a másik oldalon is - a temetőben - áll egy majdnem ugyanolyan méreteknek örvendő szintén faldarab hatású építmény. És ha már ott voltunk... meg is néztük...
Valami, nagy, szép,és grófok nevét emlegető síremléket találtunk.
Ez a Lamberg-kripta., grófok , grófnék sírhelye.
A faluban élő Lamberg-család kriptája 1876-ban készült el. A síremlék anyaga fehér kő, a kripta fölött fekete márvány feszület áll. 1874-ben ide temették el Fülöp grófot, 1879-ben a diftériában elhunyt hatéves Angelikát és a nyolcéves Fülöp Ferencet, 1900-ban pedig az édesanyát. báró Weinckheim Máriát.
A kereszt a közepén akárcsak a táblák nagyon jó állapotban vannak, a többi részén már érezhető és látható is a romlás. De azért még mindig impozáns építmény a körülötte álló egyszerű emberek sírjához képest. És most már ilyet is láttunk...
Ezután már tényleg mentünk tovább utunkon. Egy gyors pihenő erejéig, ha már errefelé utazik az ember, megéri megállni, pihenni egyet és megnézni a középkori templomromot.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése