Oroszlány-Majkpusztai Kamalduli remeteség
Oroszlányi kirándulásunk során a Kamalduli remeteséget is megnéztük, ... már ahogy.
Lelkesen vettük az irányt Majkpusztának, hogy megkeressük és megnézzük ezt a szép látnivalót.
Főként, hogy ez kettő az egyben! Nemcsak a templomrom és a remeteség van itt, hanem egy kastély is! Látható az épületegyüttes végén az a kastély-szerű épületrész, amit a csodálatos kastélylistámban (ha még nem láttad volna akkor KLIKK IDE, és megnézheted), mint Esterházy-kastély szerepel. Kettőt egycsapásra! Ez aztán a jó üzlet kirándulás és látnivalók terén!
Mentünk is, hogy megkeressük. Egy kis segítség, hogy merre kell keresni és merről célszerű megközelíteni.
Azt hiszem, hogy szerencsénk volt, hogy a szuzi épp átfért, különben mehettünk volna kerülőben. Igaz, hogy pont Oroszlány felé tartottunk, ott volt szálláshelyünk, de akkor is. Amint átjutottunk a kritikus útszakaszon, az étterem mellett el, fel az emelkedőn és már ott is voltunk. A remeteség előtt egyébként van fapados parkolási lehetőség (= relatív sima földes talaj több autó egymás melletti parkolásához) Itt álltunk meg mi is. Szembe a remeteséget körbevevő téglafal.
Sajnos ezen ajtók egyikén sem lehet bemenni.
A látogatók számára oldalt van egy bejárat, és onnan lehet az egyik házikón keresztül megközelíteni a belső területet, és megtekinteni a remeteséget....már amennyire...
A templomot a konventépülethez vezető főtengely mentén helyezték el, ma már csak csonka tornya és egy támpillére áll. Az épületegyüttest északról a clausurától jól elkülönített U alakú konventépület (más néven foresteria) zárja le. A templom mögött található, nyeregtetővel lezárt, U alakú épület, melynek főszárnya emeletes, oldalszárnyai földszintesek (a jobb oldali szárny kerti oldala emeletes a terep lépcsőzetes kialakítása miatt) egy, a remetelakok belső udvarától fallal leválasztott második udvart fog közre. A földszintes, négyzetes alaprajzú, nyeregtetős-oromzatos cellaházaknak egy bejárata és öt ablaka van, a homlokzati címerek egy része, a nyíláskeretek, a párkányzatok, a küszöbök mind süttői vörösmárványból készültek. A remetelak bejárata a házzal megegyező méretű kertre nyílik.
Egyébként ez az a bizonyos templomrom, ami a listában is szerepel. Ha még nem láttad a templomromos listát, akkor KLIKK IDE és megnézheted.
Nem is tűnik annak, mármint templomromnak, pedig az... és hogy miért is? Mert anno ez nem csak egy torony volt, hanem egy egész templom, amiből már csak a torony maradt meg, és egy romos faldarab, ami mutatja, hogy ez bizony régi múltra tekint vissza. Látod?!
A templom melletti táblán minden szükséges információ megtalálható, és még képek is, hogy feltehetően milyen volt régen. Nem is volt olyan kicsi ez a templom.
És úgy tűnik, hogy be is lehet menni! Micsoda szerencse....
Lelkesen vettük az irányt Majkpusztának, hogy megkeressük és megnézzük ezt a szép látnivalót.
Főként, hogy ez kettő az egyben! Nemcsak a templomrom és a remeteség van itt, hanem egy kastély is! Látható az épületegyüttes végén az a kastély-szerű épületrész, amit a csodálatos kastélylistámban (ha még nem láttad volna akkor KLIKK IDE, és megnézheted), mint Esterházy-kastély szerepel. Kettőt egycsapásra! Ez aztán a jó üzlet kirándulás és látnivalók terén!
Mentünk is, hogy megkeressük. Egy kis segítség, hogy merre kell keresni és merről célszerű megközelíteni.
Mert bár nyitva volt, időben is érkeztünk, de a nagyon rendes Aranyosi-pöszeséggel rendelkező srác elmondta, hogy a kastély még nem látogatható, ezért igazából nincs mit nézni. Ezt a szívást. De rendes volt, azt mondta, hogy a belső udvaron és a templom körül tehetünk egy sétát, ...ingyen. De jó! Bár nem is tudom, hogy jó-e így... hiszen a kastély miatt majd egyszer még úgyis erre kell járnom.
Amint beléptünk a belső udvarra a templom máris a szemünk elé tárult.
A remeteség nyitva tartása: Április 1. és október 31. között hétfő kivételével naponta 10–18 óráig. Pénztárzárás és utolsó tárlatvezetés: 17 órakor. Nemzeti ünnepeken nyitva tartunk. Belépődíj: Jegyár: 1000 Ft. A Remeteség mai megközelítése az angolpark felől történik. A gépkocsi parkoló a Remeteség falain kívül található, használata ingyenes. Kerékpárok tárolására, és a nyilvános WC használatára az angolparkban van lehetőség.
Miután nyugtáztuk, hogy ez van... illetve, hogy kastély nincs, remeteség is csak egy séta erejéig, már mentünk is befelé, hogy akkor tegyünk egy röpke sétát. Legalább felmérjük, hogy milyen, és ha legközelebb erre járunk (mondjuk a kastély miatt), akkor már tudjuk, hogy mire számíthatunk.
A kolostor
A kamalduli remeteség épületcsoportja a XVIII. századi birtok súlyponti helyére, a legnagyobb kiterjedésű tó nyugati oldalán emelkedő dombra települt. Három oldalról erdő határolja, déli oldalához nagykiterjedésű szántó kapcsolódik a XVIII. század óta folyamatosan. A meghatározóan zárt egységet alkotó szerzetesi épületegyüttest további épületcsoportok - a volt jégverem-ház, a kerti grotta kápolna és néhány egyéb kisebb építmény - egészíti ki. A felvezető út mentén, a nagy tó északi partján a Celli Szűz Mária kápolna és a vízimalom még ma is áll. A remeteségtől dél-keletre terülnek el a XIII. században épült premontrei kolostor romjai, melynek köveit felhasználták a kamalduli remeteség építésekor.
A majki kamalduli remeteség országos szinten is kiemelkedő épületegyüttesnek számít. Az évszázadok során bekövetkezett kisebb-nagyobb változások, átépítések és állagromlás ellenére máig megőrizte egyedi szerkezeti sajátosságait és művészi kialakításának értékeit. A fallal körülvett területen kis utcákat alkotva, szigorú rend szerint megszerkesztve, az együttes központjában álló templom körül épült ki a clausura területe 17 cellaházzal.
Egyébként ez az a bizonyos templomrom, ami a listában is szerepel. Ha még nem láttad a templomromos listát, akkor KLIKK IDE és megnézheted.
A templom melletti táblán minden szükséges információ megtalálható, és még képek is, hogy feltehetően milyen volt régen. Nem is volt olyan kicsi ez a templom.
Fentről nézve, lásd legelső kölcsönvett légi felvétel, elég nagynak tűnik az egész. De belülről már nem tűnik annak. Azt hittem, hogy sokkal nagyobb belső udvarra számíthatunk.
A remete házikók....
A kamalduli rend története
A remete házikók....
A rendet Romuald herceg, a lombardiai hercegi család sarja (később Szent Romuald) alapította 1009-ben Itáliában, egy Malduli nevű gazda által felajánlott vadregényes birtokon, mint Campo Malduli nevű remeteséget. A rend tagjai a lelki tökéletességre törekedtek, ennek elérése érdekében magányosan, elmélyülten éltek. "Fehér barátoknak" is nevezték őket, ruhaviseletük miatt. Fehér csuhájukat elöl-hátul kötény egészítette ki, ezt derekukon jellegzetes barátzsinór fogta össze. Lábukon leginkább sarut, ritkábban csizmát hordtak. Fejük tetejét borotválták, tarkójuknál félkörívben rövidre nyírt hajat és hosszú szakállt viseltek. Egymással nem kommunikálhattak, és nem érintkezhettek a külvilággal sem. A némasági fogadalom alól csak a december 28. és január 2. közötti napok voltak kivételek: ekkor a refektóriumban gyűltek össze, máskor azonban cellaházuk telkét is csak engedéllyel volt szabad elhagyniuk. Magyarországon a XVII. században telepedtek le a kamalduliak. Az ismert alapítások sorában a majki remeteség a negyedik, egyben utolsó is volt. (Az első kamalduli remeteséget a Nyitra melletti Zobor-hegyen alapították 1691-ben. A Sopron vármegyei Lánzsér váránál lévő remeteséget 1700-ban alapította Esterházy Pál herceg, nádor, a remeteség 12 lakással épült meg. A Szepes vármegyei Lechnic-en 1710-ben alakult meg a remeteség.)
A majki kamalduli remeték
Az első szerzetesek (hárman) 1735-ben érkeztek Majkra és az építkezés miatt ideiglenes a vértessomlói Mária kápolna mellett laktak, letelepülési engedélyüket csak később, 1738-ban kapták meg. A némaságot fogadott (a népnyelvben ezért hívták őket "néma barátok"-nak), fehércsuhás, fejtetőjüket kopaszra borotvált, hosszú szakállú szerzetesek a bencésektől szigorúbb aszkétikus rend szerint éltek. Külön-külön elmélkedtek kis cellaházaikban, tudományokkal és művészetekkel foglalkoztak. Minden házhoz a házakkal megegyező méretű külön kiskert tartozott, ahol a remeték gyógy-, és fűszernövényeket, zöldségeket, gyümölcsöket termeltek. A termények egy részét a remeteség területén található gyógyszertárban dolgozták fel. Ezen kívül kézműves tevékenységet (fafaragás, festés, fazekasság) is folytattak, az év nagy részében böjtöltek, húst és bort nem fogyasztottak. Az itt végzett munka magányát, azt, hogy a szerzetesek ne találkozhassanak, beszélhessenek egymással a kertet körülvevő magas fal biztosította. A rend önfenntartó volt, a földművelésből és jótékonysági adományokból élt. A gazdálkodást a némasági fogadalmat tett, de fel nem szentelt laikus barátok, a fráterek végezték, akik halászattal, földműveléssel foglalkoztak, valamint az ő dolguk volt, hogy ellenőrizzék, nem beteg-e valamelyik remete. Majk 1770-ben kapta meg a perjelség címet, ekkor még folytak a befejező munkálatok a templomban, a foresteriában és a kápolnában. A kápolnában a kamalduliak minden vasárnap és ünnepnapokon miséztek.
A házakon még címereket is lehet látni... Állítólag minden házon más címer található, még hozzá annak a nemes családnak a címere, akik hozzájárultak adománnyal annak megépüléséhez.
A kedves fiatalember szerint figyeljük nemcsak a netet, hanem majd nyár derekán személyesen a remeteségnél érdeklődjünk, hogy a kastély már megnyílt-e a turisták számára, mert látogatás szempontjából célszerű csak akkor menni.
Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!
De csak ha már a kastély is megtekinthető! Erre figyelj!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése