Kirándulok, túrázok, élményekkel gazdagodok - S mind megírom, hogy lásd ,Magyarország mennyi látnivalóval és élménnyel Téged is vár.

2014. augusztus 10., vasárnap

Dombóvár - Dombó vára

Dombóvár - Dombó vára avagy Gólyavár

Egy ismerős mesélte, hogy bizony Dombóváron, ahol laknak, ott is van egy vár, illetve egy várrom, amit ők csak Gólyavárnak neveznek. Amióta pedig sokat kirándulunk, és a várakat különösen szeretem megkeresni és megnézni, azóta úgy vagyok, hogy ezt is szeretném majd egyszer megtekinteni.


Az az 'egyszer' pedig most jött el, lásd Igal fürdős élménybeszámolóm, és a részleteket pedig itt...
Nagyjából tudtam, hogy hol kell keresni, valahol itt:
És az elmondásoknak is teljesen megfelelt, miszerint nem nagy wasistdas. Sőt.... úgy hogy ott állt mellette mindjárt egy elhagyatott házikó (amibe azért laknak), inkább tűnt egy bontás maradványainak, és építési hulladéknak, mint sem hogy egy vár maradványainak.
Pedig az a vár volt, a Dombó vára, amiről a település is kapta a nevét. És másik nevéhez méltóan, alias Gólyavár, a gólyafészek is ott volt a tetején! Így már érthető, hogy miért is kapta ezt a kissé furcsa és történelmi várhoz nem méltó álnevet, vagy épp csúfnevet? De találó, és így biztos, hogy Te sem felejted el egyhamar. A büszkén magasodó téglafallal szemben volt egy másik 'téglakupac' is.
Ezen kívül semmi....csak gaz. Pedig a hullámzó felszínből arra merek következtetni, hogy ha valaki pénzt és energiát áldozna rá, akkor még több maradvány előkerülne és láthatóvá válna akár az alap is. És tudjuk, hogy sok várrom hasonló méretekkel vonzza a turistákat. Úgyhogy akár ez is megtehetné, ha nem úgy tűnne, hogy az egész egy magánterületen van. Kicsit úgy éreztem amikor odagurultunk és megálltunk a ház előtti részen, hogy birtokháborítást követünk el, és szinte már vártam, hogy mikor ront ki egy dühös férfi bunkósbottal, hogy mit keresünk ott, mert hogy azok az ő romjai. De szerencsére nem történt ilyen. Úgyhogy örömmel megszemléltük és fotó-dokumentáltuk ezt is. És azt hiszem, hogy a Magyarország összes várai listán KLIKK IDE az erre a várra vonatkozó információkat erősen javítanom kell, mert hogy nem jó képet párosítottak hozzá (Meg is tettem! mire megnézed, Te már a jó képet találod!). Erre jó, ha személyesen is megnézed, mert akkor látod igazán, hogy az-e az egyáltalán, és hogy a valóságban hogyan is néz ki. 

Miután semmi extrát nem kell a helyszínen csinálni, csak balra nézni és jobbra nézni, a gazba meg úgyse mászol be. Még táblát se találni, hogy az olvasnivaló lekötné pár percig a figyelmed, ezért hamar meg lehet győződni a Gólyavár létezéséről és továbbállni. Mi is így tettünk. És szó mi szó a neten nem sok minden kering erről a helyről, de egy furcsa megjelenítésű oldalon ezt az információt találtam a vár múltjáról. Nagyon szépen köszönjük az illetőnek, aki összegyűjtötte, és ezáltal olvashatunk a vár múltjáról mi is.

Dombóvár déli határánál a Pécs felé vezető úttól jobbra 50 méterre található a várból megmaradt két faldarab. Az első vár a XIII. század vége felé épülhetett. Előszőr 1313-ban említik, ekkor a Kőszegi család tulajdonában volt. A Kőszegi család rendszeresen szembefordult az uralkodóval, de Károly Róbert végleg megtörte hatalmukat és váraik királyi tulajdonba kerültek. 1326-ban Károly Róbert a Csák nembéli Péternek és Istvánnak adta Nyék várával együtt csereként a Bokonyban és a Vértesben elterülő, nagy kiterjedésű birtokaikért, benne Bátorkő, Csesznek, Csőkakő és Gesztes váraiért, Tataért és Csákvárért. Ezzel az egyenlőtlen cserével Károly Róbert a Csákok hatalmát is megtörte. A Csák nembéli Péter utódai felvették a Dombói, Dombai nevet.
A Dombai család a megyei nemesség jobbmódú rétegéhez tartozott, a XV. században egyes tagjai már előkelőbb helyet foglaltak el az országos politikában. 1441-ben Dombai Frank egyike azoknak, akik felhatalmazták Rozgonyi Simon püspököt és Újlaki Miklóst, hogy Krakkóba menjenek a királlyá választott Jagelló Ulászlóért. Fiai, Pál és László 1447-ben annak az oklevélnek voltak az aláírói, amellyel Hédervári Imre átadta Buda várát Hunyadi Jánosnak. Dombai Pál 1445-ben a Bécsben Frigyes császárral tárgyaló küldöttség tagja volt, 1449-ben Tolna megye alispánja, 1460 után pedig Mátyás király bizalmából főispánja, 1464-ben országos főméltóságként királyi lovászmester. Testvére Dombai László, királyi kamarás. Dombai Pál fia Pál királyi tanácsos és táblai ülnök a XVI. század elején II. Ulászló udvartartásában. Dombai László fia Miklós országyűlési követ. Az ifjabb Dombai Pál fia, János 1526 után Tolna megye főispánja és a dunántúli politikai élet egyik vezetője. Dombó és Nyék várát másodunokatestvérével, Dombai Miklós fia Farkassal közösen birtokolta.
Az 1520-as években a két Dombai, Farkas és János Dombó és Nyék várában egyaránt építkezett. A XIII. századi szabálytalan alaprajzú várat ekkor építették szabályos négyszög alaprajzúvá, melynek nyugati oldalának közepén nagyméretű lakótorony emelkedett, a várban pedig - egymással szemben, az északi és déli oldalon - alápincézett, emeletes lakóépületek álltak. A várat vizesárok vette körül, amelyen át egy fahíd vezetett a kapuhoz. A kapu elött elterülő, és rácok által lakott kis települést sánc övezte, amelynek tetején palánk volt. Ma csak az északi külső fal egyes szakaszai és az északkeleti sarok látható kb. 8 méter magasságban.
Dombai Farkas utód nélküli, Dombai János 1536-ban fiú örökös nélküli halála után János kiskorú Anna leánya örökölte a birtokot, aki nagyapja Werbőczy István gyámsága alá került. Werbőczy ennek ürügyén vette kezébe a családi várakat és uradalmakat. 1538-ban Török Bálint birtokába került. Török fogságba esése után 1541 után Werbőczy fia Imre, aki jelentős szerepet játszott a törökellenes harcokban, foglalta el. Székesfehérvár 1543-ban történt elestét követően Tolna megye valamennyi vára török kézre került. 1544-ben már török kézen volt és csak 1686-ban szabadult fel. A vár viszonylag épségben vészelte át a hódoltság idejét.
1691-ben Esterházy Pál nádor megvásárolta a várat és a birtokot. Kezdetben őrséget tartott a várban, de a török fenyegetettség megszűnésével a vár elvesztette jelentőségét. A vár nem érdekelte az Esterházyakat, nem laktak benne, hagyták pusztulni. 1699-ben a feleslegessé vált várakról rendelkező Habsburg döntés elrendelte a vár lerombolását, amit 1702-ben végre is hajtottak. Lerombolása után köveit a lakosság széthordta.

Amennyiben tetszett, és úgy gondolod, hogy egy felfedezést megér neked is....

Járd meg! Nézd meg! Éld meg Te is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése